Ezeket ma mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián, ahol Romsics Ignác történész, akadémikus és a könyvsorozat főszerkesztője elmondta: az Atlantic Studies on Society in Change című sorozatot Király Béla, az 1956-os nemzetőrség Egyesült Államokban letelepedett parancsnoka indította 1977-ben azzal a céllal, hogy a magyar és a kelet-európai történelem különböző problémáiról szakszerű, angol nyelvű, és lehetőleg magyar történészek által írt tájékoztatásban részesüljön a világ szakmai közvéleménye.

Ennek érdekében megszervezte, hogy a sorozat köteteit a Columbia University Press könyveivel együtt forgalmazzák, s így a világ minden nagy könyvtárába eljussanak.

"A világ egyik legnagyobb szakmai kiadójának könyveivel együtt megjelenni a világpiacon, olyan előny, amellyel a Magyarországon kiadott angol nyelvű könyvek többsége eleve nem rendelkezik" - emelte ki a történész. A rendszerváltásig több mint 50 kötete jelent meg a sorozatnak, napjainkig több mint 140 kötet látott napvilágot.

A sorozat most bemutatott, legújabb kötetei közül kettő Erdély történetével, illetve a román-magyar kapcsolatokkal foglalkozik. A Kovács Kiss Gyöngy által szerkesztett tanulmánykötet az önálló erdélyi fejedelemség korába, vagyis a 16-17. századba kalauzolja az olvasót, és a művelődéstörténeti aspektusokra helyezi a fókuszt, így a fejedelmi udvarok ruházkodási és étkezési szokásairól éppúgy olvashatnak az érdeklődők, mint a példásnak tekinthető vallásbékéről, a boszorkányperekről vagy éppen a kolozsvári polgárok mindennapjairól.

L. Balogh Béni, a másik kötet szerzője a román-magyar viszony 1940 és 1944 közötti alakulását vette górcső alá, beleértve a második bécsi döntést is. Mivel a magyar közgyűjtemények releváns dokumentumai mellett az újonnan megnyitott bukaresti levéltárak anyagait is feltárta, munkája több szempontból reveláció. "Meggyőzően és román források alapján bizonyította például, hogy a német-olasz döntőbíráskodást valójában Románia kérte" - magyarázta Romsics Ignác.

A Szarka László által szerkesztett harmadik kötet a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok történetét mutatja be az 1600-as évektől lényegében napjainkig - ennek szerzői zömmel szlovákiai magyar történészek -, míg a negyedik egy enciklopédia a határon kívüli magyar kisebbségi csoportok 1920 utáni történetéről, vagyis a emográfiai trendek alakulásáról, társadalmi tagozódásukról, iskoláikról és irodalmukról, fontosabb vezetőikről, és mindarról, ami egy alapos kézikönyvtől elvárható. A sokszerzős munkát az MTA Kisebbségkutató Intézetének három munkatársa: Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László szerkesztette.

Az ilyen típusú tudományos munkák hosszú távon azonban jelentősen alakíthatják a rólunk kialakult külföldi képet. A sorozat folytatása ezért kultúrdiplomáciai szempontból is több mint kívánatos - összegezte Romsics Ignác akadémikus.