„Ha deszkázol, úgy kezelnek, mint egy hülyegyereket” – fakad ki Bor Máté, akivel az Erzsébet téri Gödörnél találkozom. A 26 éves Bor a budapesti deszkás szubkultúra egyik ismert alakja. Társaihoz hasonlóan neki is elege van abból, hogy sokan rongálóként, vandálként tekintenek rá, csak azért, mert deszkázik. A találkozásunk helyszíne sem véletlen: az Erzsébet tér – vagy ahogy a deszkások nevezik, az Erzsi – a főváros egyetlen olyan köztere, amelynek egy kis részén úgynevezett ferde kövek vannak. Ezek a műtárgyak egy járókelőnek legfeljebb egyszerű dizájnelemeknek tűnnek, ám egy gördeszkásnak használati tárgyak, melyeken trükkök tucatjait lehet gyakorolni.

Külföldi profi deszkás a Gödörnél © gördeszka.hu

Azaz csak lehetne, hivatalosan ugyanis az egész téren tilos gördeszkázni. Aki mégis megpróbálja, annak előbb-utóbb a Gödör Klub biztonsági őrei mutatják a kijáratot. Az indok mindig ugyanaz: ugratásaikkal a deszkások tönkreteszik a ferde kövek burkolatát. „Mennénk máshová, ha lehetne, de nem lehet” – mondja Bor. „A tér másik oldalán a közterület-fenntartók küldenek el minket. Ők azt mondják, gyakoroljunk a Gödörnél. De hát itt sem engedik. Nem azért vagyunk a Gödörnél, mert provokálni akarjuk a biztonságiakat, hanem, mert nincs hová mennünk. Az egész városban ez az egy utcai tér lenne használható, pálya pedig sehol sincs” – kesereg. A deszkásoknak azért is különösen fájdalmas, hogy nemkívánatosak az Erzsin, mert szerintük nem a deszkáik miatt megy tönkre a burkolat. Állítják: rossz a minősége. Ráadásul úgy tudják, a tér úgynevezett „ferde köves” részét a Gödör tervezője kifejezetten nekik szánta.

„A tér ferde köves része, ahogy másoknak, úgy a gördeszkásoknak is otthont adott volna. Kezdetben gyakorolhattak is ott a deszkások, de nem voltak tekintettel a gyalogosokra. Márpedig mi olyan teret akartunk, ahol a járókelő, a gördeszkás vagy az ott pihenni vágyó is jól érzi magát” – feleli megkeresésünkre az egyik tervező, Bükki István. Szerinte a probléma gyökere az, hogy az emberek – a gördeszkásokat és a gyalogosokat is beleértve – még nem tanulták meg használni a köztereket. Azt viszont Bükki is elismeri, hogy a rossz minőségű kivitelezésnek tulajdonítható, hogy szétesett a burkolat.

A tiltás nem megoldás

Tüű Zsombor

De mégis kiket zavarnak a deszkások? – kérdezem. „A Gödörnél főleg azokat, akik munka után, hazafelé tartva vágnak át a téren” – magyarázza egy másik ismert deszkás, Tüű Zsombor. A több mint 15 éve gördeszkázó Tüű szerint ez a probléma a teljes tiltás nélkül is orvosolható lenne. Példaként Németországot említi. „Ott vannak olyan közterek, amit adott időpontokban nem, máskor viszont használhatnak a deszkások. Berlinben például hétvégenként az üres irodaházak környékén is szabad deszkázni, mivel akkor senkit nem zavarnak a csattogó hangok” – magyarázza.

Bor Máté pedig olyan amerikai példával hozakodik elő, amikor a pálya közösségi térként is működik. „Az Egyesült Államokban olyan gördeszka pályákat építettek, ami nemcsak a deszkásoknak jó gyakorlásra, de másoknak is kikapcsolódást nyújthat. Los Angelesben például a Venice Beach-et olyan természetes térré alakították át, ahol megférnek egymás mellett a deszkások és a turisták is.”

„A tiltás nem célravezető egyik alulról szerveződő szubkultúrával szemben sem” – állítja Petrányi Zsolt művészettörténész, aki az egyik első hazai gördeszkásként a nyolcvanas években még a Hősök tere padkáit koptatta. Petrányi Hollandiát hozza fel példának, ahol az önkormányzatok alternatívát nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy a városban, tömegközlekedéssel nagyon könnyen megközelíthető helyen alakítanak ki valamilyen pályát, így a deszkások nem azokat a tereket használják el, amelyeket a város meg akar óvni. Petrányi kutatást is végzett e témában: készített egy speciális Budapest-térképet, amelyeken a gördeszkások és görkorcsolyások által látogatott helyeket jelölte be. Ezt elemezve kiderült: a deszkások közösséget szeretnének teremteni, olyan helyeket keresnek, ahol sokan együtt lehetnek, ahol a közösségi funkció működik. Kisméretű eszközzel utaznak, tehát BKV-útvonalak mentén keresik a gyakorlás helyszíneit. Persze az is fontos, hogy ezeken a területeken az architektúra alkalmas legyen a céljaikra.

Nemrég Rogán Antal vette kézbe a Gödör ügyét. Jóllehet a környező házak lakóit elsősorban a Gödör Klubban fellépő zenekarok és a klub körül ülő fiatalok állítólagos hangoskodása zavarja, a kerület vezetése mégis a deszkásokra csapott le. A polgármester bejelentette: kiteszik a szűrüket a szemetelő és rongáló utcai sportolóknak. Cserébe gördeszkapályát ígért a tér másik felére. Igaz, konkrétumok még nincsenek: a polgármester sajtósától mindössze annyit tudtunk meg, hogy Rogán az ügyben cégekkel tárgyalna.

A nyíregyházi skatepark

„Alapvetően jó ötletnek tartjuk a polgármester felvetését, a kérdés csak az, hogy ebből mi, illetve hogyan valósul meg” – mondja Tüű Zsombor. Szerinte a gördeszkázás alapvetően igénytelen sport; kevés befektetéssel és némi kreativitással nagyon jó pályát lehetne építeni, viszonylag kis területen, s ezzel már százaknak okozna örömet a Belváros vezetése. Hogy ne csak a levegőbe beszéljen, az Erzsébet téri parkba vezet. „Itt mindössze három-négy pad van, ezek mégis kielégítik a deszkások igényeit. Két padka, egy korlát meg egy kidobó már elég lenne, s ez bőven elférne egy húszszor húsz méteres területen” – mutatja. „Mi is szívesen építenénk a pályát, hiszen ez a mi érdekünk. Sőt, fontos lenne, hogy a deszkások véleményét is kikérje az önkormányzat, ha pályaépítésre adja a fejét, mert ha olyan elemeket épít, amik használhatatlanok, csak pénzkidobás lesz az egész projekt.”

Szakértelem nélkül pénzkidobás

Hasonló véleményen van Tamás László, a gördeszkásoknak szóló gordeszkamag.hu szerkesztője is. „Idehaza nagyjából húsz pálya van, ami országos szinten nagyon kevés. A mennyiség mellett problémát jelent a minőségük is. A parkok többsége szakértelem, extrém sportolók megkérdezése nélkül épült, aminek a hátrányát éppen azok érzik, akiknek készült” – mondja. A legkritikusabb helyzetben szerinte is a budapesti deszkások vannak. „Nemcsak parkjuk nincs, de még olyan tér sem, ahol zavartalanul gyakorolhatnának, a deszkázható helyek között pedig óriásiak a távolságok” – magyarázza.

Pedig hajdanán még a pestiek alkották az élvonalat. „Ma Zsoltika a 'nagy termékünk', ő is itt deszkázik a Gödörnél, a szekusok már arcról ismerik” – meséli Tüű Zsombor, a huszonéves Karkossiák Zsoltra utalva, aki nemrégiben 18. lett az egyik legrangosabb nemzetközi versenyen, a prágai Mystic Kupán. De Tüű szerint sem Karkossiák, sem a többi tehetséges fiatal nem tud ilyen körülmények között fejlődni.

                                                    Tüű Zsombor (videó: Hambalkó Bálint)

Azt az „öreg” deszkások is elismerik, hogy hiba lenne mindent a városvezetés nyakába varrni. „Nincs összetartás a deszkások között, nem sikerült szövetségbe szerveződnünk, klikkek vannak” – sorolja a szubkultúra gyengeségeit Tüű. Bor Máté szerint a deszkás termékek forgalmazói sem serénykednek abban, hogy ezen a helyzeten változtassanak. „Nem látják be, hogy ha pénzelnék a pályákat, ha kiállnának értünk, azzal végső soron az ő forgalmukat is növelnék” – mondja. Részben ez is az oka, hogy a biciklisekhez hasonló utcai felvonulást még nem szerveztek a deszkások. Pedig még világnapjuk is van: június 21-én a világ nagyvárosaiban az utcára özönlenek, demonstrálva jelenlétüket. Tavaly  Budapest is csatlakozott ugyan a világnaphoz, de mindössze egy kis versenyre futotta, felvonulásra nem. Idén pedig már a verseny is elmaradt. 

Az utcai sportolóknak néha külföldön is keményen meg kell küzdeniük azért, hogy elfogadják őket. A kelet-kanadai Fredericton városában élő 25 éves Lee Breent például a rendőrség pénzbírsággal sújtotta, mert tetten érte, amint az úttesten gördeszkázott. Miután a férfi az összeget nem volt hajlandó befizetni, a bíró közölte: öt napot börtönben kell töltenie. Breen be is vonult a rácsok mögé, 80 gördeszkás társa kísérte a büntetés-végrehajtó intézmény kapujáig, hogy kifejezze szolidaritását.

Lee Breen a maga elítéltetését már csak azért sem érti, mivel a városi vezetés az alternatív közlekedési eszközök használatára buzdított, javasolva, hogy az emberek hagyják otthon autójukat – és ő éppen ezt tette. "Környezetbarát életet élek, olyan kertészeti cégem van, amely nem használ benzint, nem vezetek autót és ezek után azért vetnek börtönbe, mert olyan közlekedési eszközt alkalmazok, amely nem bocsát ki üvegházhatású szén-dioxidot" – panaszolta a deszkás.

Dezső András