„Pár évvel ezelőtt számos célt tűztünk ki a magyar jégkorong elé – mondta a hvg.hu-nak Studniczky Ferenc, a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) elnöke. – Ilyen volt a jégpályák és a szakosztályok számának növelése, és ilyen volt az A-csoportba való feljutás is. Ez utóbbi azonban korábban jött, mint számítottunk rá, a jégkorong pedig egy csapásra az elismert sportágak közé emelkedett itthon. Nagyfiúk lettünk.”

A fejlődés 5-6 éve törtetlen, bár a szövetségnek továbbra is nehézségei vannak. Az A-csoportos feljutás után mindenki azt gondolta, hogy az anyagi stabilitás szintjén is elérkezik a sportág aranykora. A várt kiugrás azonban, azaz a vérátömlesztés (anyagi és szerkezeti változás), amire szükség lett volna, nem következett be. Ha lassan is, de azért haladnak a dolgok.

Az A-csoportba történt feljutás után a magyar jégkorong megítélése jobb lett, a magasabban kvalifikált országok is másképp néznek ránk. Egy példa: a magyar és a szlovák U17-es válogatott összecsapása az elmúlt években egész egyszerűen elképzelhetetlen lett volna, a szlovákokat nem érdekelte volna egy ilyen meccs. Ma már igen. Sokat mond az a tény, hogy a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) a sportág szempontjából a legdinamikusabban fejlődő országnak nevezte Magyarországot.

Az ezredforduló óta lassú, de biztos a magyar jégkorong fejlődése

MTI - Koszticsák Szilárd

A nemzetközi szövetség kedvező jellemzése mellett a tavalyi év másik nagy elismerése Schell László egykori hokibíró kitüntetése volt, akit Pásztor György után második magyarként beválasztottak az IIHF Hírességek Csarnokába. "Biztos vagyok benne, hogy ehhez az elismeréshez nagy segítség volt az A-csoportos feljutás" – mondta Schell a hvg.hu-nak. Kézenfekvő, hogy egy ilyen eredményt a magyar jégkorongnak is a saját javára kellene fordítani.

A diplomáciai mellett a pénzügyi helyzet is lassan stabilabbá válik, ami egyrészt köszönhető annak a fellendülést hozó 170 millió forintnak, amit a magyar állam adott a honi jégkorongnak, s amelyet a szövetség az utánpótlásnak szavazott meg. A szponzori körből sem távozott senki, ami manapság már önmagában is nagy szó. Ráadásként a Pannon mint főszponzor és a Skoda mellett tavaly óta a MasterCard is a magyar jégkorong kiemelt támogatója lett.

Az elmúlt években a sportág itthoni népszerűsége is nőtt, amit legjobban a nézőszám emelkedése jelez, klub- és válogatott szinten egyaránt; az ország legjobb csapata, a Sapa Volán AV19 folyamatosan telt ház előtt játszik Székesfehérváron. De nem csak azok száma emelkedik Magyarországon, akik a helyszínen vagy a tévéképernyők előtt szorítanak a hokicsapatokért. "A sportolói létszám évente 15-20 százalékkal nő, ami egyben azt is jelenti, hogy lassan új jégpályákra lesz szükség" – tette hozzá bizakodva Studniczky.

A magyar szurkolók a legmagasabb szinten is bizonyítottak

MTI - Koszticsák Szilárd

"Valóban, a fedett jégpálya hozta meg a magyar hokit, végre lehetőséget adott a téli-nyári jégkorongozásra – mondta lapunknak állandó szakértőnk, Tejfalussy Béla. – Örvendetes, hogy folyamatosan nő a jégkorongozó gyerekek száma, mert tíz éves korig kell és lehet megszerettetni velük a sportot, hogy aztán később, ha nem is profiként, de amatőrként erősítsék a sportág hazai bázisát." A vidéki sejtek most is nagyon erősek, de hiányzik az erős, ütőképes felnőtt hoki Budapesten.

A 2009-es világbajnokság egyik fontos hozadéka volt az is, hogy a magyar szurkolók nemzetközileg is bemutatkozhattak. A Kanada elleni 9-0-ra elvesztett csoportmeccs után például olyan ünneplést rendeztek a magyar válogatottnak, hogy a híres ellenfél játékosai sem értették, mit ünnepelnek egy sima vereség után. Ez végül azt eredményezte, hogy a magyar szurkolók bekerültek az idei A-csoportos világbajnokság reklámjába.

"A magyar jégkorong és a szurkolás szerencsére nagyon intelligens, ezért nincs igazi balhé – tette hozzá Tejfalussy. – Úgy gondolom, a sportág itthon fejben is felnőtt."

Ami kilóg a sorból, az a játékvezetői rendszer, az anomáliák kiküszöbölése nélkül pedig a hazai bajnokság sem lesz erősebb. Az MJSZ elnöke elmondta, hogy valóban szükség van ennek megreformálására, de ez nem lesz egyszerű. A bírói társadalmat ugyanis nem könnyű kezelni. Ám olyan kiemelkedő egyéniségekkel, mint például Schell László, Zsitva Viktor vagy Tejfalussy, azaz a három egykor nemzetközileg is elismert bíró, lehetséges a változtatás.

"Változtatnunk kell az ellenőrzésen és a bíróküldési rendszeren, valamint nagy hangsúlyt kell fektetnünk a bírónevelésre, mert ezen a téren nem állunk túl jól – mondta Studniczky Ferenc. – Szövetségi szinten kell majd belenyúlni a rendszerbe, hogy fel tudjuk számolni ezeket az anomáliákat."

Pat Cortina, a sikerkovács (jobbra)

MTI - Koszticsák Szilárd

Az A-csoportos világbajnokság után fontos volt a szövetségi kapitány kérdése. Pat Cortina harcolta ki a csapattal ezt a nagyszerű eredményt, azonban a magyar szövetség is érezte, hogy a kettős munka (Cortina a német másodosztályban szereplő EHC München trénere is volt) nem elegendő egy olyan válogatott irányításához, mely elkezdi a liftezést az A csoport és a Divízió I között.

2009 szeptemberében új szövetségi kapitányt neveztek ki a válogatott élére, a szakmailag ugyanolyan alkalmas Ted Sator személyében. Az amerikai szakember – amellett, hogy több NHL-csapat vezetőedzője volt – a magyar jégkorongot is jól ismeri, hiszen többek között az Alba Volánt is irányította 2007 decembere és 2009 márciusa között. A gond csak az volt, hogy látszólag cseberből vederbe került a szövetség, hiszen Satornak is van klubcsapata, a horvát KHL Medveščak.

"A szövetség természetesen azon fáradozik, hogy teljes munkaidőben tudjon foglalkoztatni egy szövetségi kapitányt, aki a szakmai munka mellett az utánpótlással is tud foglalkozni – mondta Studniczky Ferenc a hvg.hu-nak. – Sajnos a kapitány egyelőre csak a szünetekben van a válogatottal, hiszen anno Pat, most pedig Ted is el van foglalva a saját klubcsapatával. Ez azonban pénz kérdése, és jelenleg nincs meg az anyagi háttere egy teljes munkaidős kapitány foglalkoztatásának. Én ugyanis mindenképpen külföldi szakemberrel képzelem el a későbbi munkát a válogatott élén."

A szapporói siker nem megismételhetetlen, de hiba lenne idén is készpénznek venni

MTI

A válogatott és a szövetség a szombaton kezdődő Divízió I-es világbajnokságon az A-csoportba való feljutást tűzte ki célul. A dolog azonban nem egyszerű, mint ahogy Szapporóban sem volt az 2008-ban. "A világbajnokság háromesélyes" – mondta egybehangzóan Schell, Zsitva és Tejfalussy. – A magyar válogatott mellett ott van a hazai pálya előnyét élvező Szlovénia, továbbá Lengyelország is."

A tények azt bizonyítják, nem vagyunk még érettek a folyamatos A-csoportos tagságra. A szakemberek a múltra figyelmeztetnek: amikor nagyon vártuk a feljutást, sohasem sikerült. Szapporóban pedig senki sem várta. A feljutás idén ugyanolyan bravúr lenne, mint 2008-ban volt.

KISCSICSÓ

Ma már nem lehet úgy átfogó cikket írni a magyar jégkorongról, hogy ne említsük meg a sportág hazai ikonját, a tavaly márciusban tragikusan elhunyt ifj. Ocskay Gábort. És nem csak a tragédia miatt. Kiscsicsó olyan szerepet töltött be a magyar jégkorongban, amit nem könnyű pótolni. Sokáig az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy az örök barát és csapattárs, a szintén kivételes tehetségű Palkovics Krisztián hogyan birkózik meg ezzel a teherrel. Ocskay távozásával alapjaiban rendült meg a magyar jégkorong-válogatott, hiszen az első sorunk legbiztosabb pontja távozott. Ehhez képest nagyon szépen helytállt a csapat Svájcban és úgy tűnik, Ladányi Balázs személyében talán Palkovics párját is sikerült megtalálni. Felhozásával viszont a második sorunk szenvedett komoly vérveszteséget. Egy biztos: olyan ütőképes első sorra, mint Szapporóban volt, amely képes volt hozni a meccseket, Ljubljanában is szükség lesz.

Vincze Szabolcs