Az Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) korábbi versenyigazgatóját, Barczi Róbertet májusban nevezték ki a sportigazgatói posztra, s új feladatkörében nyolc területért, az utánpótlás-válogatottakért, az edzőképzésért, a nem edzőként dolgozó futballszakemberek képzéséért, klubfejlesztésért, a sporttudományért, a futsalért, a női szakágért és a grassroots programért felel majd.

Barczi egy háttérbeszélgetésen elmondta, a fiatalok felkészítésében a kluboknak van a legnagyobb feladatuk; az egyesületeknél nagy hangsúlyt kell fektetni a játékosok egyéni fejlődésére, azt a hat-nyolc tehetséget, aki kiemelkedik a többiek közül, olyan karriermenedzsementtel kell segíteni, amellyel be tudnak kerülni a felnőttcsapatba. Később a vezetők akár a költségvetésbe is beépíthetik a legjobbak eladását, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy üzleti alapon működjenek a klubok, nemzetközi szinten ez jól működő modell.

A sportigazgató szerint ahhoz, hogy a klubok megfelelően tudják ezt a tevékenységüket végezni, az MLSZ folyamatos segítséget nyújt. A tervek szerint a belga Double Pass cég évente végez majd felméréseket, ráadásul a köztes időszakokban is meglátogatják az MLSZ illetékesei az egyesületeket, hogy konkrét feladatokat írjanak elő, ezen kívül írásban is heti rendszerességgel tartják majd a kapcsolatot. A klubok számára fontos lesz az irányelvek követése – ilyen lehet például az óvodákkal, iskolákkal és szülőkkel való kapcsolattartás –, mert

az MLSZ olyan mértékében nyújt majd pénzügyi támogatást, amilyen minőségű munka folyik utánpótlás szinten egy adott klubnál.

Barczi Róbert megjegyezte, hogy nemzetközi mintára összekötik a felnőttek licencét az utánpótlás minősítésével.

A sportigazgató azt is elmondta, a sporttudományi ágazat is segíti majd a klubok munkáját, az MLSZ meghatároz négy-hat olyan mérést, amelyeket évente kétszer el kell végezni a csapatoknál. Ezeket az eredményeket az MLSZ bizalmasan kezeli, és hiányosságok esetén segítséget nyújt a felzárkózásban.

Újabb öt évig Csányi Sándor vezeti a magyar focit, összegyűjtöttük, miket ígért 2011-ben 2020-ra

2015 óta minden évben bejut két magyar csapat a nemzetközi kupák csoportkörébe, évente egy még a tavaszt is megéri, 2020-ra az NB I-ben átlagosan 8 ezer néző előtt játszanak, a válogatott Európa húsz legjobbja között van, a magyar foci valamikor 2018 és 2020 között piaci alapon önellátó lett közpénz nélkül - legalábbis ez volna a helyzet, ha bejött volna, amit Csányi Sándor ígért, amikor először MLSZ-elnöknek választották.

Azt, hogy az NB I.-es csapatok manapság csak elvétve adnak lehetőséget a bizonyításra a fiatal játékosoknak, Barczi Róbert a kevés „érintésszámmal” magyarázta, hiszen – mint emlékeztetett rá –

néhány évtizeddel ezelőtt délelőtt és délután is edzettek a játékosok, ám manapság csak napi egy tréningen vesznek részt, ezáltal kevésbé érettek az ifjú futballisták, mint korábban.

Ezt elsősorban azzal orvosolnák, hogy a klubok szervezésében az iskolákba is be kellene vinni a labdarúgóedzéseket. Hozzátette: Magyarországon gyakorlatilag minden adott ahhoz, hogy jól működjön az utánpótlás-nevelés, már csak az egyesületek elköteleződésére van szükség.

Barczi az utánpótlás-válogatottakról szólva elmondta, az elsődleges cél az, hogy fejlődjenek a játékosok és a korosztályos nemzeti csapatok U15-től kezdődően bátor, kezdeményező, a futballközvélemény számára büszkeségre okot adó játékot mutassanak be. Hozzátette, ez eredményekben az U18-as korosztályoktól mutatkozhatna meg inkább.

Elhangzott, hogy az MLSZ komolyan számol azokkal a játékosokkal, akiknek a közelmúltban ért vagy mostanában ér véget a pályafutásuk – ilyen például Tőzsér Dániel, Juhász Roland, Huszti Szabolcs vagy Torghelle Sándor –, meg akarja adni nekik a lehetőség arra, hogy edzői vagy vezetőképzésben minél nagyobb tudást szerezzenek, mielőtt munkát vállalnak a magyar futballban.