Online közgyűlést tartott a Magyar Labdarúgó-szövetség, és elnököt választottak: ahogy az várható volt, az egyetlen jelöltként induló Csányi Sándort választották újra, aki így 2025-ig vezetheti a szervezetet.

A mostani közgyűlés azért is volt érdekes, mert letelt az a tíz év, amelyre Csányi első elnökké választásakor programot írt a szövetség. Konkrét vállalások szerepeltek benne arról, hogy hová fog eljutni a magyar foci mostanra, így most lehet számszerűsítve is értékelni az eredményeket.

A vállalások a következők voltak:

• A férfi válogatott 2020-ra a világ 30, Európa 20 legjobb csapata közé tartozzon – a világranglistán most az 52. helyen vagyunk, az európaiak közül a 29.-ek.
• A válogatott 2020-ig kijut két világversenyre – ebből egy teljesült a 2016-os Eb-részvétellel, és teljesülhet, ha túljutunk az elhalasztott Eb-pótselejtezőn.
• A magyar bajnokság 2020-ra Európa 20 legjobb bajnoksága közé tartozik – a 33. helyen vagyunk.
• 2015-től minden évben két magyar klubcsapat bejut a Bajnokok Ligájába vagy az Európa-ligába, egy csapat megéri a tavaszt is – egyetlen év sem volt, amikor ez sikerült volna.
• A női válogatott a nemzetközi bajnokságok felére kijut – egyszer sem történt meg.
• A férfi futsalválogatott a világbajnokságok és Európa-bajnokságok felére kijut 2011 és 2020 között – 6-ból 1 alkalommal sikerült.
• Az NB I. átlagos nézőszáma eléri 2020-ra a 8 ezer főt – 3300-nál tart.
• A válogatott meccsek nézőszáma 2020-ra eléri a 25 ezer főt – eddig nem valósult meg, mert a Ferencváros stadionjába be sem fért ennyi ember, az új Puskásban pedig csupán egy meccset játszottak.
• 2020-ra felújítják a Puskás-stadiont – nemhogy felújították, új épült.
• Teljes körű stadionmodernizáció – teljesült.
• Létesítmények felújítása minden szinten, új pályák építése – teljesült.
• Igazolt játékosok számának növelése – teljesült.
• Az utánpótlás-bajnokságokban négyévente dobogós helyezés valamelyik nemzetközi torna döntőjében – nem teljesült.
• A magyar nevelésű, fiatal játékosokat játszató csapatok támogatása – megpróbálták, majd kihátráltak belőle.
• Üzleti alapú szponzorációs bevételek növelése – mára egyértelműen közpénzből él a magyar futball.
• Az MLSZ brand imázsának javítása – nehezen mérhető, ez mit jelent.
• A magyar labdarúgás 2018–2020-ra legyen gazdaságilag önfenntartó – bukás. (2014-ben a stratégia felülvizsgálatakor erről írták azt, hogy a tao kivezetésének és piaci alapú támogatásra cserélésének stratégiáját ki kell dolgozni, nem lett belőle semmi.)

Vagyis jól látszik, hogy azokat a célokat, amelyekhez elég volt közpénzt szerezni, elérték. Csak az eredmények nem akarnak jönni a pályán.