Átalakítják a Bajnokok Ligáját, rá sem fog ismerni

Több lesz a csapat, és változik a lebonyolítás a legrangosabb európai futballkupában.

Átalakítják a Bajnokok Ligáját, rá sem fog ismerni

Hivatalossá vált, hogy a 2024/25-ös idénytől 32-ről 36-ra növelik a labdarúgó Bajnokok Ligájában részt vevő csapatok létszámát. Az európai szövetség (UEFA) keddi közleménye szerint a főtábla lebonyolítása is változik, ugyanis az őszi csoportkört egy közös alapszakasz váltja fel, amelyben minden együttes nyolc-nyolc-nyolc meccset vív majd, nyolc rivális ellen – négyet otthon, négyet idegenben –, az ellenfelekről pedig sorsolás dönt. Az alapszakasz végén a tabella első nyolc klubja egyenesen a nyolcaddöntőbe jut, míg a 9-24. helyezett együttesek külön párharcot vívnak majd a legjobb 16 közé kerülésért.

Az újfajta lebonyolítás szerint a tabella első nyolc helyezettje kiemeltként csak a nyolcaddöntőben csatlakozik be az egyenes kiesés szakaszba, a 9-24. helyezettekre pedig rájátszás vár a 16 közé jutásért.

A létszámbővítéssel keletkező négy újabb hely közül az egyiket az aktuális UEFA-ranglista ötödik helyén álló ország bajnoki harmadik helyezettje kapja meg, a selejtező bajnoki ágáról pedig egyel több győztes küzdhet majd a főtáblán. Ezen kívül egy-egy helyet kapnak azok az országok, amelyek csapatai az előző európai kupaszezonban a legjobb teljesítményt nyújtották.

Az UEFA bejelentése szerint az Európa-liga és a Konferencia-liga egyaránt 36 csapatosra bővül, s küzdelmeik lebonyolítása is a BL-vel megegyező lesz, az El-ben nyolc, a Kl-ben pedig hat-hat mérkőzést vívnak majd a csapatok.

Az új rendszerben is hétköznap rendezik majd mindhárom sorozat mérkőzéseit, s ősszel a mostani rendszerhez hasonlóan tíz héten lesznek nemzetközi kupameccsek, ám 2024-től mindhárom sorozatnak lesz egy-egy olyan hete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek találkozót.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.