Az utóbbi hetekben felmerült egy olyan kérdés a Bayern München tulajdonosai között, amelyre soha nem akartak választ adni, de most már elkerülhetetlen vált: mi legyen Thomas Müllerrel?

A német csatár szerződése nyáron jár le, szeptemberben 36 éves lesz, és ebben a szezonban mindössze 870 percet töltött a pályán a Bundesligában. Arról aligha lehet vita, hogy a fénykorán már régen túl van, így a szerződéshosszabbítás mellett szóló sportszakmai érvek gyengék, ahogyan a gazdaságiak is. A bónuszokkal együtt Müller évente nagyjából 17 millió eurót tehet zsebre, és mivel a Bayernnél prioritást élvez a bérköltségek csökkentése, racionális döntésnek tűnik, hogy elköszönnek tőle.

Méltatlan véget érhet Müller karrierje

A baj csak az, hogy a dolog nem fekete és fehér. Müller neve egybeforrt a modernkori Bayern Münchennel. Nem csak azért, mert többször lépett pályára a klub színeiben, mint bárki más, vagy mert 12 bajnoki címet és két BL-t nyert 17 év alatt, a trófeagyűjteményét pedig idén még tovább bővítheti. Ez ennél többről szól. Ha egy másik korban élnénk, a képe minden iskolában, étteremben és önkormányzati épületben ott lógna. A Bayern nem csupán egy idősödő játékosától válik meg, Müller a helyi identitás részévé vált, és mint ilyen, kiemelt bánásmódot érdemel(ne).

Max Eberl sportigazgató januárban még arról beszélt, a szerződéshosszabbítás formalitás, és csupán azon múlik, Müller folytatni akarja-e pályafutását. „Ő a Bayern München legendája, és az is marad. Mindent átélt ennél a klubnál, amit csak lehet, rendkívül fontos a jelenléte számunkra” – hangsúlyozta Eberl, a válasz pedig egy határozott igen formájában meg is érkezett az érintettől. Talán nem ebben reménykedtek a Bayern háza táján, mert ahogy teltek-múltak a hetek, úgy változott meg a narratíva Müller jövőjét illetően. Múlt héten már arról beszélt a sportigazgató, „az a fontos, hogy közösen olyan döntést hozzunk, ami mindenkinek jó.

Thomas Müller egy ikon a Bayern München számára. Ez legalább annyira szól az ő véleményéről, és hogy hogyan látja a szerepét a klubnál, mint a mi elképzeléseinkről. És persze mindig figyelembe kell venni az anyagi szempontokat is egy ilyen helyzetben

– fogalmazott Max Eberl.

De Bruyne távozása más megvilágításba helyezi Müller búcsúját

Korábban felmerült az is, hogy más szerepet oszthatnak a csatárra, és az évek alatt magára szedett tudást a pálya mellett kamatoztathatná. Márciusban, a Müllerről szóló, One of a Kind című dokumentumfilm elővetítésén a klub tiszteletbeli elnöke, Uli Hoeness arról beszélt, „Thomas alkalmas lenne bármilyen munkára a Bayernnél”.

A legtöbben egyetértenek vele. Kevesen értik annyira a futballt körülvevő közeget, mint Müller, aki akkor is kiáll a sajtó elé, és válaszol a kényelmetlen kérdésekre, ha éppen rosszul ment a csapatnak, vagy személyesen neki. Ő az az ember, aki bármikor megáll a szurkolókkal fotózkodni vagy aláírást osztani nekik. A pályán pedig mindig olyan frenetikus intenzitással létezett, ami elbizonytalanította ellenfeleit és feltüzelte csapattársait. Pályán kívül nyugodtsága és őszintesége a Bayern javát szolgálná.

A Bayern München játékosai ünneplik a bajnoki címet

KARL-JOSEF HILDENBRAND / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Az, ahogyan Müllernek útilaput kötöttek a talpára, már csak azért is feltűnő, mert ezzel párhuzamosan egy másik világklasszis is véget vet pályafutása legmeghatározóbb szakaszának, az ottani búcsú azonban nagyon másképp hat. Kevin De Bruyne 10 év után hagyja el a Manchester Cityt, az ember érzése mégis az, hogy abban a helyzetben ő döntött, az ő feltételei szerint történnek a dolgok. „Mindannyian tudtuk, hogy előbb-utóbb eljön ez a nap – írta egy közösségi médiás bejegyzésében. – Megérdemlitek, hogy előbb tőlem halljátok.” Müller ezzel szemben úgy fogalmazott búcsúposztjában:

Tudatos döntést hoztak, hogy nem hosszabbítanak velem a következő szezonra. Bár a személyes kívánságaimnak ez nem felelt meg, fontosnak tartom, hogy a klub a meggyőződése szerint döntsön. Ezért tiszteletben tartom a lépést.

Hogyan tovább?

A német sajtó az utóbbi napokban számtalan forgatókönyvet felvázolt, egyik ezek közül, hogy Müller a tengerentúlon folytatja. A Münchentől Amerikáig tartó karrierút szinte hagyománnyá vált már a németeknél. A sort Franz Beckenbauer és Gerd Müller nyitotta meg az 1970-es évek végén, később többek között Lothar Matthäus és Bastian Schweinsteiger is követte őket. Az Egyesült Államokban ráadásul kiemelt fontosságú, hogy a jövő nyáron esedékes világbajnokság előtt minél inkább felvirágoztassák a labdarúgást, amihez Müller megszerzése egyértelműen hozzájárulna.

Vagy irány a sivatag? A Müllerről szóló dokumentumfilm egyik jelenetében éppen egy szaúd-arábiai ajánlatot vitat meg az ügynökével, és láthatóan nem volt teljesen ellenére az átigazolás gondolata: „Anyagilag biztosan erős ajánlatot tennének” – állapította meg. Az elmúlt években számos kiváló labdarúgó, köztük Cristiano Ronaldo vagy Neymar hagyta el Európát egy szaúdi ajánlatért, hogy ott milliókat keressen, és ez a tendencia a jelen állás szerint nem fog alábbhagyni. A már fentebb említett Kevin De Bruyne is ott köthet ki a nyáron, a Spiegel információi szerint azonban Müller nem ezt az utat követné.

Ne vessük el annak a lehetőségét sem, hogy marad Németországban. Ugyan már nem mai csirke, talán nem is tudna sokat hozzátenni egy csapat játékához, de amikor ingyen megszerezheted a német futball egyik nagy legendáját, akkor már csak a marketingértéke miatt sem mondasz rá nemet. Ha ezt nézzük, akkor a Lőw Zsolt irányította, Gulácsi Péter és Willi Orbán fémjelezte RB Leipzig potenciális jelentkező lehet Müller játékjogáért, de akár olyan kiscsapatok is szóba jöhetnek, mint a St. Pauli.

Thomas Müller 734 mérkőzésen 247 gólt és 273 gólpasszt jegyzett a Bayern München színeiben. Közel tíz évvel ezelőtt egy edző viszont azon dolgozott, hogy mindez ne történhessen meg. Amikor Louis van Gaalt 2014-ben kinevezték a Manchester United élére, minden követ megmozgatott azért, hogy a német támadót az Old Traffordra csábítsa, sőt Müller is arról beszélt egy interjúban, „el tudnám képzelni, hogy a Manchester Unitedhez menjek”.

Thomas Müller csapata gólját ünnepli a Freiburg elleni mérkőzésen 2024. szeptember 1-jén, Münchenben

LUKAS BARTH-TUTTAS / AFP

Van Gaal később egyértelművé tette, Müller az a játékos, aki nála mindig pályán lenne. Mivel Van Gaal időközben visszavonult az edzősködéstől, így ők ketten már nem fognak együtt dolgozni, de a német ikonnak még teremhet babér valamelyik Premier League-csapatnál. Vagy akár Spanyolországban, a Barcelonánál? Hansi Flick szintén nagy elismerője honfitársa játékának, kérdés, hogy a világ egyik legjobb klubjánál, temérdek fiatal között mennyi helye lenne még egy, a pályafutása végén járó Thomas Müllernek.

A német portál még februárban kérdezte arról Müllert, hogy meddig tervezi a pályafutását. Akkor azt mondta, nem zárja ki, hogy a nyáron szögre akasztja a stoplisát. Lehetséges, hogy időközben átértékelte a dolgokat, de a portál szerint akkor azt lehetett rajta érezni, hogy a futball közelsége még nagyon is vonzó számára, a sport okozta adrenalin hiányozna neki. „Ezt semmi sem tudja pótolni” – mondta Müller, és ezért akar addig játszani, amíg úgy érzi, fizikálisan is képes rá. Ha azonban visszavonulna, sok kétségünk ne legyen afelől, hogy edzőként is kipróbálja magát. Ismerve a mentalitását, szép jövő előtt áll, a feltörekvő, fiatal edzőgeneráció egyik meghatározó alakja lehet.