A januárban visszavonult háromszoros olimpiai bajnok úszó, Hosszú Katinka pénteken egy Facebook-posztban fejtette ki, szerinte mik a problémák a magyar úszósporttal, azon belül is az utánpótlással. Hosszú úgy gondolja, hogy évek óta nem történik valódi szakmai előrelépés, és sok esetben nem a versenyzők teljesítménye, hanem a kapcsolati szálak mozgatnak mindent. A magyar tehetséggondozás sikertelenségét azzal igyekszik alátámasztani, hogy kiemeli: az idei szingapúri világbajnokságon 25-ből mindössze két olyan sportoló jutott egyéni döntőbe, aki hazánkban, magyar edzésmódszerrel készült fel a megmérettetésre, emellett a válogatottból csak öten tudtak egyéni csúcsot úszni.
A sportoló nem először bírálja az úszószövetséget, legutóbb például a MÚSZ gyermekvédelmi felkészületlenségét ostorozta, és arról is beszélt, hogy a szövetségi döntési pozícióiban lévő egykori áldozatok hallgatnak.
Hosszú a pénteki posztban kiemeli, hogy Kós Hubert és Sárkány Zalán amerikai edzőkkel dolgoztak, míg Zombori Gábort és Molnár Dórát hazai edzők készítették fel.
Az úszó szerint súlyos szakmai kérdések merülnek fel, például az, hogy elég jó módszertannal dolgoznak-e az edzők Magyarországon, valamint a Magyar Úszó Szövetséghez áramló támogatási összeg növekedésével bővültek-e valóban a versenyzők lehetőségei.
„A magyar úszósportnak nincs szüksége díszletekre. Teljesítményre, szakmaiságra, alázatra és elszámoltathatóságra van szüksége. Mert a jövő bajnokai csak egy működő rendszerben születhetnek meg” – írja Hosszú, és hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetről nem a versenyzők tehetnek, hanem az őket körülvevő szakmai közeg.
Két évvel ezelőtt kaszálták el végleg a Hosszú Katinka Nemzeti Úszóakadémia projektet, amit az olimpikon már évek óta tervezett. Akkor úgy fogalmazott, „úgy látszik, a sportban az egyéni érdekek még mindig megelőzhetik a szakmai érdekeket”, de nem részletezte, hogy pontosan mi történt.
Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila
