Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Van bennem csalódottság, hiányérzet, de ne felejtsük el, hogy milyen nagyszerű csapat ellen vesztettünk – értékelt lapunknak Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó azután, hogy a csapattal ezüstérmet nyertek Párizsban. Csapattársa, Rabb Krisztián reméli, hogy – amint egykor Szilágyi őt – most ők tudják inspirálni a jövő vívógenerációit.
Optimálisnak aligha nevezhető az út, amin keresztül a magyar kardcsapat eljutott a párizsi olimpia döntőjébe. Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád és Rabb Krisztián nem elvesztette az aranyat, hanem nyert egy fényesen csillogó ezüstöt.
Hullámzó mérkőzésen a magyar csapat végül három góllal múlta felül a spanyolokat, akik nulla ponttal továbbra is utolsók a B csoportban. Golovin Vlagyimir válogatottja legközelebb a hollandokkal mérkőzik, majd a negyeddöntőben folytatja. Hámori Luca közben az ökölvívók között a legjobb nyolc közé jutott.
Hónapokig senki sem tudta biztosan, készül-e Milák Kristóf az olimpiára, az edzője is arról beszélt, hogy nincs túl jó formában, mégis ezüstérmet nyert Párizsban. Hogy mi jár a fejében azután, hogy nem sikerült megvédenie a címét, senkinek sem árulja el.
Hiába vezetett 150 méternél 72 századdal, és javította tovább középdöntős idejét, a 200 méter pillangójában Milák Kristóf kikapott az olimpiai csúcsot úszó, félelmetesen hajrázó francia Léon Marchand mögött.
Magyarország az 1910-es évek után a Rákosi-rendszerben is nekifutott az olimpiarendezés pályázatának. A korabeli ötletet az ilyesfajta eseményt a politikai célokat szolgáló eszköznek tekintő Rákosi-vezetés ugyancsak felkarolta. Az 1960-as játékok megrendezését végül Róma kapta, a magyar kudarc sok más mellett éppen a szovjeteknek köszönhető. A cikk a HVG 2002. április 19-i számában jelent meg először, amikor Orbán Viktor először jelentette be, hogy Magyarország olimpiát rendezne. Az írást a párizsi játékok alkalmából közöljük újra, amellyel kapcsolatban Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy százszor jobbat rendeznének, mint a franciák.
Rabb Krisztián szenzációs csere volt, hátán vitte a magyar csapatot, Szilágyi Áron pedig befejezte az asszót! Dél-Korea lesz a magyar férfi kardválogatott ellenfele az olimpiai döntőben.
Sarló-kalapácsos zászlók az út mellett, kirobbanthatatlan kommunista vezetés, Marx, Engels, Krisna és Visnu közös felvonulása és transzneműek ingyenes átműtése az állami klinikákon.