„Tudtuk, hogy az első negyedévben nem lesz sok dózis, de az a gond, hogy amíg a Pfizer és a Moderna hetente szállítja a beígért adagokat, addig az AstraZeneca a vállalt oltóanyag-mennyiség negyedét sem szállította le” – foglalta össze Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatóságának vezetője azt a helyzetet, amelyet valószínűleg mindenki ismert a hallgatóság soraiból.

A főigazgató az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága előtt számolt be a szerződésekkel kapcsolatos kérdésekről. Kiderült, hogy

az AstraZeneca nagyon jó üzletnek ígérkezett, mégis ezzel volt a legtöbb probléma.

Ezt a vakcinát költségáron szerződte le az EU, a cég pedig már decemberre vállalt 100 millió adagot. Ekkor azonban még nem volt meg az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyása, mint kiderült, azért, mert a cég késve adott le szükséges információkat. Később pedig a gyártási problémákat az okozta, hogy míg a szerződésben öt gyártóhelyet vállalt az AstraZeneca, addig a gyakorlatban csak egyetlen üzemben állított elő oltóanyagot. Sandra Gallina azt is elmondta, hogy egy másikra csak a napokban adtak be engedélykérelmet.

Ebben a helyzetben az Európai Bizottság arra koncentrál – a többi vakcinára is vonatkozik ez –, hogy felügyelni tudja az exportot, más szóval, az innen kivinni szándékozott szállítmányokról legyen tudomása és adott esetben közbe is tudjon lépni. Az erre vonatkozó további lépéseket szerdán jelenti be a Bizottság.

Ugyancsak felgyorsíthatja az oltások beadását, hogy a Johnson & Johnson április közepétől kezdi meg a szállítást: ebben az esetben egydózisú oltóanyagról van szó, ami lényegesen leegyszerűsíti az oltások beadásának megszervezését. Folyik a Novavax és az orosz Szputnyik V vakcinák vizsgálata is, bár utóbbihoz az EU-ban nem fűznek nagy reményeket, tekintettel arra, hogy Oroszország is komoly gyártási kapacitáshiánnyal küzd. Az is kiderült, hogy jelenleg az EU-n belül 55 gyárban folyik koronavírus elleni vakcina előállítása, de további üzemek megnyitásáról is folynak tárgyalások.

Szerződéses (v)iszonyok

Ismét – különösen Magyarországon – az érdeklődés előterébe került, hogy tulajdonképpen kik és milyen szerződést kötöttek a vakcinák leszállítására. A főigazgató megerősítette az eddig is tudottakat, vagyis:

két szerződés létezik minden oltóanyag esetében, az egyik az előzetes beszerzési megállapodás, amely egy keretszerződés az EU és a gyártók között, a másik pedig a konkrét mennyiségeket és határidőket tartalmazó megállapodás az egyes gyártók és az adott tagállam között.

Utóbbi az, amelyet – véletlenül vagy szándékosan – Ómolnár Miklós leleplezőnek szánt videójában az előbbivel kevert össze. Holott az Ómolnár által bemutatott dokumentumon olvasható az elnevezése: Advance Purchese Agrement (APA), vagyis előzetes adásvételi megállapodás. A témában az Európai Bizottság budapesti képviselete is tisztázó közleményt hozott nyilvánosságra, de a Bizottság honlapján is elérhetők ezek az információk.

Sandra Gallina beszélt arról, hogy amikor a tagállami delegáltak által ellenőrzött és irányított tárgyalásokat folytatták a gyártókkal, akkor – annak érdekében, hogy üzletileg is érdekes legyen az EU a gyártók felé – több százmilliós tételekről egyeztek meg. Ezt követően azonban biztosítani kellett azt, hogy ebben a tagállamok részt akarnak venni és hogy a mennyiségeket le is kötik. Erről öt napon belül kellett dönteni – végül minden szerződés esetében minden tagállam jelezte a részvételi szándékát. Ezt követően pedig a részletekről közvetlenül egyeztek meg a felek, mert ahogy a főigazgató fogalmazott:

a dózis a tagállamoké.

Sandra Gallina megemlítette azt is, hogy a tagállamoknak egy “Megrendelési formanyomtatvány”-t (Order form) kellett kitölteniük és ennek alapján készíthették el és írhatták alá a szerződést a szállítókkal. Ez a nyomtatvány az APA mellékleteként is megtalálható. Hogy kitöltve mi áll ezekben, arról már csak a kormány, vagy a gyógyszergyár tud beszámolni, a bizottság nem.

Ujhelyi István, aki egy háttérbeszélgetést tartott a vakcinabeszerzésekről, a különböző adatokat összevetve arra jutott, hogy az első negyedévben Magyarországra 2,3 millió adag, az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagnak kellett volna érkeznie – ehhez képest 1,8 millió érkezett, a hiány elsősorban az AstraZeneca-szállítások csúszásának tudható be. A második negyedévben az EU-ba havonta 100–120 millió dózis érkezik, ebből Magyarország havonta 2,5–2,6 millió oltásra számíthat, amelynek egy része már az egydózisú Johnson & Johnson vakcina lesz.

Az átláthatóság hete

Az Európai Bizottság eddig három előzetes adásvételi szerződést hozott nyilvánosságra: a Sanofival, az AstraZenecával és a Curevackal kötötteket. Sandra Gallina főigazgató bejelentette, hogy várhatóan még a héten nyilvánosságra hozzák a többi megállapodást is. Ezek feltehetően ugyanazokat a megrendelési formanyomtatványokat tartalmazzák, mint az AstraZeneca esetében.