2024-ben Magyarországon a kormányzati szektor hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 4006 milliárd forint volt, a GDP 4,9%-a – derül ki az uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) alatt benyújtott jelentésből.

A nemzeti számlák rendszerének (ESA 2010) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint a kormányzati szektor bevétele 34 203 milliárd, kiadása 38 210 milliárd forint volt.

2023-hoz képest a bevételek 6,7, a kiadások 2,9%-kal növekedtek.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a magyar költségvetés tavaly is – még mindig – messze volt a 3 százalékos hiánylimit elérésétől. Azt is jelenti, hogy a kormány csúnyán elvétette a saját hiánycélját: az eredeti, törvényben rögzített hiánycél a GDP 2,9 százaléka volt, ezt az év során a kormány informálisan több lépésben 4,5 százalékra emelte. Végül pedig ennél is jóval nagyobb lett a deficit.

A kormányzati szektor egyenlege

KSH

A hiánycél(ok) elvétése elsősorban a költségvetés tervezésekor vártnál sokkal rosszabb gazdasági növekedésnek köszönhető – mivel a deficitet a GDP mértékéhez mérik, ha kisebb a GDP, nagyobbnak adódik a GDP-arányos mutató.

A magas hiány annak ellenére állt elő, hogy a kormány jelentős megszorításokat hajtott végre 2024-ben, ahogy az látható abból, hogy a kiadások jóval kisebb mértékben nőttek, mint a bevételek. (A megszorítások a gyakorlatban az állami kiadások folytatódó visszafogásában, illetve adóemelésekben, új adók bevezetésében öltöttek testet.)

Ami az államadósság GDP-hez viszonyított szintjét illeti, a kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2024 végén 59 875 milliárd forint volt, a GDP 73,5%-a. Vagyis

az adósságráta 2024 végén 0,5 százalékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Úgy, hogy a kormány még trükközött is egy kicsit év végén, a kincstári számla (KESZ) terhére állampapírokat vásárolt vissza, ezzel csökkentette az adósságot (cserébe apasztotta a KESZ egyenlegét, amelyet idén év eleji adósságkibocsátással töltött vissza).

A kormányzati szektor adóssága

KSH

A növekvő államadóssággal

szellemében sérültek az államadósság csökkentésére vonatkozó, az Alaptörvényben és a gazdasági stabilitásról szóló törvényben (Gst.) rögzített adósságcsökkentési szabályok.

Technikailag a kormány nem követett el szabálysértést, mivel a költségvetési törvényt soha nem írták át a növekvő adósságnak megfelelően, a szabályok pedig csak annyit mondanak ki, hogy a költségvetési törvényben csökkenő adóssággal kell számolni. A költségvetési törvényben lefektetett célszámok nem teljesüléséhez pedig nem tartozik szankció.

Az idei évre a költségvetési törvény 3,7 százalékos hiánnyal számol, jövő évi büdzséről tartott kormányinfón Nagy Márton szakminiszter már csak „4 százalék körüli” hiányt emlegetett az idei évre. A jövő évi költségvetést a kormány 3,7 százalékos hiánnyal tervezi – tavaly ősszel még 2,9 százalékos deficitet irányoztak elő 2026-ra, a miniszter nyilatkozata előtt pár héttel a minisztériuma 3,5 százalékos hiánycélt jelölt meg.

(Nyitóképünkön Varga Mihály volt pénzügyminiszter.)