Az ázsiai akkugyárak betelepítése nem jelent diverzifikációt, csak a német függést erősíti. Ráadásul a magyar gazdaság túl energiaintenzív. Javítani kellene a termelékenységet, ehhez az élelmiszeripart, a gyógyszergyártást és a turizmust kellene a gazdaságfejlesztés fókuszába helyezni. A 15 éve kormányzó Fidesz gazdasági minisztere egy konferencián felmondta a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos fő külső kritikákat.
Beismerő vallomással felérő dolgokat mondott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett, Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen tartott előadásában.
A tárcavezető szerint a Németországtól való függőségünk iszonyú magas, és az elmúlt két-három évben tovább erősödött.
Ha a magyar gazdaságban megjelenik egy koreai vagy kínai akkumulátorgyár, az nem azt jelenti, hogy diverzifikáltunk,
hanem azt, hogy jobban erősödött a kitettségünk a járműipartól és a német ipartól – mondta a Portfolio.hu tudósítása szerint.
Fel kell tenni, hogy jó-e az ilyen mértékű kereskedelmi függőség Németországtól
– hangsúlyozta.
Ez ellentmond a kormány – sőt: az NGM, sőt: Nagy Márton – eddigi kommunikációjának, amely szerint az (ázsiai) akkugyárak betelepülése a gazdasági diverzifikációt testesíti meg. Az akkuiparosítás kritikusai már számtalan alkalommal felhívták a figyelmet, hogy mivel az ázsiai gyárak a nyugat-európai (elsősorban a német) piacra termelnek, termelnének, szó sincs diverzifikációról.
Nagy Márton nagyjából azt is elismerte, hogy a kormány túlerőltette az akkuiparosítást, vagy legalábbis, hogy a gazdaságfejlesztési forrásokat most már igazán más területekre kellene összpontosítani. A miniszter szerint Magyarország energia- és erőforrás-intenzívebb az EU átlagánál, régiós összehasonlításban pedig közepes – húzta alá.
Sokkal erősebb termelékenységnövekedést kell elérni az emberierőforrás-termelékenység esetében – mondta. Olyan iparágakban kell menni Nagy Márton szerint, ami
Ezek megint csak olyan kritikák, amelyeket számos alkalommal megfogalmaztak már a kormány akkuiparosítási törekvéseivel szemben – és amely kritikákat a kormány rendszeresen elüt.
Egyébként eddig is lehetett sejteni, hogy Nagy Márton nem nagy pártolója a kormányban Szijjártó Péter külgazdasági miniszter által vitt akkuiparosítási stratégiának. A Direkt36 forrásai szerint a kérdés még a kormányülésen is heves vitát váltott ki: Nagy azt kezdte el pedzegetni, a magyar kormány jól tette-e, hogy e mellett a technológia mellett kötelezte el magát. A miniszter ezzel arra utalt, hogy a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az elektromos autók iránti növekvő keresletben bízva az elmúlt években egymás után tárgyalta le és jelentette be az újabb akkumulátorgyár-építési projekteket.
Állítólag Nagy meglehetősen „vehemensen” vetette Szijjártó szemére, hogy a külügy rosszul mérte fel a helyzetet, és az akkumulátorgyártással „nem jó lóra” tett.
A forrás szerint Szijjártó nem jött zavarba, beleállt a vitába, és megpróbálta félresöpörni Nagy érveit. Azzal vágott vissza, a piac általában úgy működik, hogy a kezdeti fellendülést visszaesés követi, az eladások azonban szerinte később vissza fognak állni egy magasabb szintre.
Nagy Márton most az MKIK konferenciáján azt mondta, három iparágra kellene fókuszálni: élelmiszeripar, gyógyszeripar, turizmus. Ezek közül a turizmus az egyetlen olyan terület, amelyre a kormány kiemelt figyelmet és sok támogatást fordít. (Nem tudni, ez mennyire függ össze azzal, hogy a miniszterelnök lánya, Ráhel és veje, Tiborcz István turizmusban – is – utaznak.)
A gyógyszeripar már nem tartozik a kormány lieblingjei közé, az elmúlt években még különadó is sújtotta a szektort. Az élelmiszeripar sincs különösen jó helyzetben, holott több kormányközeli nagyvállalkozó rendelkezik komoly agrárbirodalommal (például Mészáros Lőrinc). Az élelmiszeripar működése elválaszthatatlan a kiskereskedelemtől, amelyet a kormány előszeretettel különadóztat és rendszabályoz.
Frissítés: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkünk megjelenése után a Facebookon reagált: „A Telex, a 24.hu és a HVG rosszindulatú cikkeiben erősen kiforgatták a szavaimat, ezért öntsünk tiszta vizet a pohárba! Az, hogy több mint ezer milliárd forintot költöttünk az akkumulátoriparra, az helyes, hiszen ennek eredményeképpen lett a járműipar high-tech iparág. De ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem kell új sikerágazatokat támogatni.”
Nagy Márton a 2026-os minimálbér-emelésről is beszélt. A munkáltatók, a munkavállalók és a kormány 13 százalékos emelésben állapodtak meg 2024 őszén. Ám a megállapodás része, hogy ha bizonyos gazdasági mutatók a vártnál rosszabbul alakulnak, akkor az egyezséget újratárgyalják. És ha nem sikerül megegyezniük, akkor az emelés mértéke automatikusan kisebb (esetleg nagyobb) lesz.
A tárcavezető szerint azonban a bérmegállapodásról szóló vitát mindenképpen újra kell nyitni októberben: a GDP növekedésének lassulása és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak.
Ugyanakkor azt mondta, hogy „nem kell félni a minimálbér emelésétől”, ha eléri a rendszeres átlagkereset 50%-át, az is legfeljebb minimális kockázatot jelent annak tekintetében, hogy a vállalkozások (főleg a kkv-k) képesek-e kitermelni az emelés fedezetét.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
