Az uzsorástól félnek, a mentorokban megbíznak a bedőlt lakáshitel miatt szenvedő családok

Több mint kétezer, bedőlt lakáshiteles család még az állami bérletet sem tudta rendesen fizetni. 90 százalékuk sorsát sikerült egyenesbe hozni, családonként átlagosan 160 ezer forintból.

Az uzsorástól félnek, a mentorokban megbíznak a bedőlt lakáshitel miatt szenvedő családok

Orbán Viktor kormányai az elmúlt nyolc évben leépítették a szociális hálót, befagyasztották és csökkentették a szociális juttatásokat, cserébe főleg a magas keresetűek által kihasználható kedvezményeket adtak – aligha lehet a Nemzeti Együttműködés Rendszerét azzal vádolni, hogy különösebben törné magát a legszegényebb vagy akár csak ideiglenesen nehéz helyzetbe jutott magyarok megsegítéséért.

Üdítő kivétel a Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) felállítása és működtetése, amely bedőlt lakáshiteles ingatlanokat vásárolt fel és adott ki kedvezményes bérletbe a volt tulajdonosoknak, sok ezer családot megmentve így az utcára kerüléstől. A program részben lezárult, bekerülni már nem lehet, a bérlőknek most kell eldönteniük, hogy megvásárolják-e – egy összegben, kedvezményes áron vagy részletfizetéssel – az ingatlant, esetleg maradnak-e bérlők az eddigi feltételek mellett.

A programban fontos szerepet játszottak, játszanak a Máltai és a Református Szeretetszolgálat mentorai. Őket az eszközkezelő azokhoz a bérlőkhöz küldi ki segíteni, akik nagy bérletidíj-hátralékot halmoztak fel, ezért (türelmi idővel és részletekben) rendezniük kell a tartozásukat, ha nem akarják elveszteni a lakásukat.

A két szervezet 2016 óta összesen 2231 háztartást mentorált – közölte a NET Zrt. a HVG-vel. „Az intézkedéseknek köszönhetően a családok 90 százalékánál sikerült elérni, hogy rendszeresen tudják fizetni a lakbért és egyéb, a lakásfenntartással összefüggő költségeiket.” A cég 2016-ban kötött szerződést a két szeretetszolgálattal, a közbeszerzésbe 790 millió forintot írtak, de bevallottan hasraütésszerűen, mivel nem tudták pontosan, mennyi mentorálásra lesz szükség. 2019 elejéig a jellemzően egy–három éves segítési időszak alatt egy családra 160 ezer forintnyi költség jutott. Ez eddig 357 millió forintos összköltséget jelent, a szerződés 2021 végéig él.

Felvethető, hogy ezt a pénzt akár oda is lehetett volna adni a bajba jutott családoknak. Ez azonban nem lett volna igazságos azokkal szemben, akik nem szorultak hátralékrendezésre. Ráadásul a mentorálási programban részt vevő bérlők nemcsak a hátralékuk lefaragásához kaptak segítséget, hanem ahhoz is, hogyan tudják önállóan egyenesbe hozni a pénzügyeiket, és olyan állapotban is tartani, sőt esetleg tovább javítani.

Devizahitelesek demonstrációja 2016-ban. Segített az állam
Túry Gergely

A NET szerint a két szeretetszolgálat maradéktalanul eleget tett a kötelezettségeinek, az ügyfelek részéről sosem érkezett rájuk panasz. Pedig a munka sokszor egyáltalán nem egyszerű. Jellemzően nagyon nehéz helyzetben vannak azok az emberek, akikhez az eszközkezelő mentort küld, a bérleti díj gyakorta csak kis része az anyagi problémáiknak. Díjhátralék miatt kikapcsolták náluk a közüzemi szolgáltatásokat, a jövedelmüket végrehajtás terheli, uzsorahiteleik vannak, tartoznak a helyi kisboltban – sorolja Németh Zsuzsa, a Református Szeretetszolgálat munkatársa. Ráadásul sok a rossz tapasztalatuk, például az uzsorások miatt. „Hiába mondom, hogy a szeretetszolgálattól jövök, gyanakodva fogadnak.” Az első lépések nem könnyűek: a mentornak számon kell kérnie a pénzügyeket, ugyanakkor bizalmi kapcsolatot kell kialakítania a családdal, hogy együtt hosszú távú megoldásokat tudjanak találni.

Hasonlóan látja a helyzetet Major Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat mentorprogramjának vezetője. Szerinte természetes, hogy eleinte a bérlők idegenkedve fogadják a mentort, hiszen mégiscsak egy idegen embert engednek be az otthonukba. A szakember első feladata tisztázni, hogy ő nem az eszközkezelő pénzbehajtója, és ugyan az eszközkezelős bérlettel kapcsolatban érkezett, de általában véve kíván segítséget nyújtani a háztartás pénzügyi, sőt élethelyzeti problémáinak kezeléséhez. Ebbe annak körüljárása is beletartozik, hogy valóban az eszközkezelős bérlet-e az optimális lakhatási megoldás: hiába a kedvezményes bérleti díj, egyéb körülmények miatt érdemes lehet másban gondolkozni.

Németh Zsuzsa szerint a bizalom általában az első néhány találkozón kialakul, utána jellemzően szívesen látják a segítséget. Neki volt olyan mentorált családja, ahol mindig előkészítettek neki egy külön kisasztalt, ha tudták, hogy jön; egyszer egy idős néni elsírta magát, amikor közösen írtak hivatalos levelet. „Örömmel veszik, hogy fontosak, figyelmet kapnak, sokukat már ez előreviszi.” Nagyon kevés az olyan adós, aki megtagadja az együttműködést.

A bérlők számtalan okból és helyzetből kerülnek be a programba. Vannak, akiknek csak ideiglenesen okoz gondot a bérleti díj kifizetése, például pár hónapos munkanélküliség miatt; és vannak, akiknek amúgy jelentős a jövedelmük, a sok hitel terhe mégis agyonnyomja őket. Nemrég például egy idős kuncsaft azért maradt el a bérleti díj fizetésével, mert tartósan kórházba került, de a mentor közbenjárásával sikerült a gyerekeit bevonni a segítségnyújtásba. Gyakran sikerül annyira jó, bizalmi viszonyt kialakítani az ügyfelekkel, hogy a mentorálás lezárulása után is tanácsot kérnek a szeretetszolgálat munkatársától.

Akadnak azért kudarcok is. Például Németh Zsuzsa egyik ügyfele, akinél kikötötték a gázt, 400 ezer forintot ölt bele a tartozás kiegyenlítésébe, de közben nem fizette a bérleti díjat, ezért az eszközkezelő szerződést bontott vele. Vannak nagyon hátrányos helyzetű bérlők – mondja Major Gábor –, akik súlyos szegénységgel, szenvedélybetegségekkel, szocializációs problémákkal küzdenek, és sokkal intenzívebb kísérésre lenne szükségük, mint amit a szeretetszolgálat a program keretei közt nyújtani tud.

Általában véve az eszközkezelő hátralékkezelési gyakorlata és mentorálási programja elég jól kidolgozott rendszer – véli Németh Zsuzsa –, nem utolsósorban azért, mert meghallgatta a két szeretetszolgálatot, és több ponton menet közben módosított. Érdemes lenne a jó gyakorlatokat más területekre átültetni. 6 vagy 12 hónap a közüzemi hátralékok törlesztéséhez például nagyon sok családnak nem elég úgy, hogy közben fizetnie kell az adott havi számlát is. Sok bajba jutott ember szinte hiába dolgozik, nincs látszatja: keresete harmadát-felét kézhez sem kapja, mert elviszi a rá terhelt végrehajtás.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.