Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Jól jellemzi a BKV anyagi helyzetét és járműparkjának állapotát, hogy a közlekedési társaság 4,5 milliárd forint, 2018-ban zárolt beruházási keret feloldását kéri tulajdonosától, a fővárosi önkormányzattól, 40 darab új busz megvásárlásához és villamosfelújításhoz. A kérésről március 27-én dönt Budapest közgyűlése.
A BKV indoklása szerint a 2019-es üzleti tervet még nem fogadták el, a nyújtott szolgáltatásért kapott átmeneti kompenzációs díj pedig nem tartalmaz beruházási forrást, ezért van szükség a 4,5 milliárd feloldására. „Annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Balázs Mór Terv szerint 2020-ra teljeskörűen alacsonypadlós autóbuszflotta szolgálja ki legalább az átlagos járműkiadású napokon a budapesti utazási igényeket, további alacsonypadlós járművek forgalomba állítása szükséges 2019. évben. A másik szempont, hogy az M3 metróvonal rekonstrukciója során alkalmazott pótláshoz átcsoportosított alacsonypadlós buszok helyén közlekedő nagy részben korszerűtlen járművek csak rendkívül magas karbantartási költségek mellett üzemeltethetőek, ill. cseréjükkel a járműpark minőségi színvonalának egységessége biztosítható legyen” – részletezik a helyzetet.
A 4,5 milliárdos keretből 3,3 milliárd menne új buszok beszerzésére. A BKV március elején írt ki közbeszerzést 20 darab új dízel szóló busz, illetve ugyanennyi és ugyanilyen hajtású csuklós busz beszerzésére. Mindkét megrendelés 80 darabos opcionális keretet tartalmaz. Egyébként a vállalat flottája közel ezer járműből áll, ráadásul nagyon sok közöttük a kiöregedett darab, az állomány átlagéletkora jóval tíz év fölött van.
A 4,5 milliárd forintból fennmaradó 1,2 milliárd a BKV leányvállalata, a BKV Vasúti Járműjavító Kft. által elvégzendő járműfelújításokra menne, amikre a BKV 2019-ben összesen körülbelül 2,6 milliárdot szán. A munkákat nem lehet addig halogatni, amíg a BKV-nak lesz más forrásból pénze, nem csak a felújítások szükségessége miatt, hanem mert „a termelés leállása esetén a nagymértékű munkabérköltség keletkezése jelentős veszteséget okozna” a cégnél – érvel a BKV.
