Haszonkölcsön szerződés keretében fogják üzemeltetni a légimentők (vagyis a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. nevű állami cég) azt a kilenc EC135P2+ mentőhelikoptert, amit a kormány 2018-ban vásárolt Norvégiából – közölte a Belügyminisztérium a hvg.hu-val. A haszonbérlet azt jelenti, hogy a gépek nem kerülnek a légimentők tulajdonába, de nem is kell fizetniük a használatukért. A BM-nek „nem áll módjában” részletesebb tájékoztatást adni a szerződés tartalmáról.

A tárca szerint „három helikopter 2019. április 1-jétől áll szolgálatba, a fennmaradó hat helikopter pedig legkésőbb 2019. december hónapjától lát el légimentési feladatokat”. A magyar légimentés 2006 óta bérel egy osztrák cégtől hét darab Airbus Helicopters (korábban Eurocopter) EC135T2 helikoptert, ezeket az új gépek szolgálatba állításával párhuzamosan, a „hatályos szerződések rendelkezéseihez igazodva” kivonják, a bérleti szerződésük pedig megszűnik.

A bérelt gépek karbantartását és javítását az osztrák tulajdonos látta el, az újakét a HM cége, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) fogja. A BM-nek erről a szerződésről sem „áll módjában” részletes tájékoztatást adni.

Lopakodó légi beszerzések

Érdekes kérdés, hogy hogyan jön a képbe a mentőhelikopterekkel kapcsolatban a Belügyminisztérium és a Honvédelmi minisztérium. A beszerzést a kormány úgy bonyolította, hogy 2018. április 20-án átcsoportosított a költségvetésben 13,2 milliárd forintot a BM „Rendőrség” fejezetébe. A rendőrség pedig április 27-ével adásvételi szerződést kötött a HM EI-vel 9 darab helikopter felszereléssel együtt történő beszerzésére 14,2 milliárd forint értékben. Ez a szerződés a rendőrség honlapján található tájékoztatás szerint 2021. április végéig él, szóval lehetséges, hogy az árban a gépek üzemben tartása is benne van erre az időszakra.

A helikopterek nem újak, 10-14 évet már leszolgáltak Norvégiában. Onnan szerezte be őket a HM EI, majd adta tovább őket a rendőrségnek – a norvég légimentés állományából még nem kivont gépek esetében a norvég regisztrációs adatbázisban tulajdonosként a HM EI van feltüntetve 2018. októberi dátumokkal. A helikopterek előző tulajdonosa egyébként nem a norvég légimentő-szolgálat volt, hanem az SG (Societe Generale) Finans a.s., a norvég légimentés vélhetően lízingelte a gépeket. A helikoptereket tréleren hozták Magyarországra, az egyik (a LN-OOD lajstromjelű) kisebb balesetet szenvedett január 28-án Németországban, Kirchroth és Tiefenthal között: a szállító tréler hátsó tengelye meghibásodott, a kocsi kisodródott az útról és átszakította a szalagkorlátot - írja a Helihub szakportál. De a helikopter nem sérült meg.

Nem világos, miért kellett a helikopterek beszerzését a rendőrségen és a hadügy leánycégén keresztül bonyolítani, nyilván sokkal egyszerűbb lett volna, ha a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. (ami ugye szintén állami tulajdonú cég) közvetlenül veszi meg őket. A csavarok közbeiktatása legfeljebb az átláthatóság csökkentésére jó, ez mondjuk nem meglepő, nem egyszerű feladat kideríteni, milyen repülő eszközöket vásárol a magyar állam, és hogyan, mire használja őket. Ezt jól illusztrálják a Honvédség nemrégiben beszerzett „csapatszállítói” és „futárgépei”, amik ugyan semmi esetre sem „kormánygépek”, valahogy mégis rendszeresen magas rangú állami vezetők (elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök) utaznak velük. Ráadásul a HM EI-t sem most először használják légügyi ködösítésre: a kormány két darab Dassault Falcon 7X business jetet vásárolt 2018-ban, az egyik a Honvédség állományában van, katonai lajstromszámmal, a másik tulajdonosa hivatalosan a HM EI, és polgári lajstromjelet kapott (HA-LKX).

Épp csak a légimentést sikerült kihagyni az egészből

A helikoptervásárlásból nem csak a lebonyolítást illetően hagyták ki a légimentőket, hanem úgy egyáltalán az igényeiket sem vették figyelembe. A kormány és az Országos Mentőszolgálat lépten-nyomon azt hangsúlyozza, hogy itt most „jelentős technikai korszerűsítés” történik. Valójában a vásárolt gépek ugyanannak a típusnak a későbbi, fejlettebb változatai, mint amit a légimentők eddig használtak, csak a műszerezettségben van jelentős különbség – igaz, ennek köszönhetően valóban lehetővé válnak az éjszakai repülések. Illetve a vásárolt helikopterek felszereltsége valóban jobb lesz, mint a bérelteké. A légimentők ettől függetlenül nem tartják ideálisnak a magyarországi viszonyok közti használatra ezt a típust, elsősorban a teherbírása miatt, vagyis nem a műszerezettség jelenti a legnagyobb problémát.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után reagált az OMSZ arra az állításunkra, hogy a beszerzés során nem vették figyelembe a légimentők igényeit: „A valóság ezzel szemben az, hogy a norvég mentőhelikopterek kiválasztását a nemzetközi elvárásoknak megfelelő hatásvizsgálat előzte meg, amelybe nemcsak hazai, hanem külföldi szakértőket is bevontak. A Légimentő Nonprofit Kft. szakemberei a műszaki leírást véleményezték, a helikoptereket a beszerzésről szóló döntés előtt Norvégiában megtekintették, azokat a légimentésre alkalmasnak találták, szakmai igényeiket pedig jóval korábban jelezték az egészségügyet felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ezeknek az igényeknek a kiválasztott és beszerzett légimentő flotta minőségi- és mennyiségi szempontból tökéletesen megfelelt. A légimentőkkel 2015 óta folyamatos szakmai konzultáció zajlott a beszerzendő helikopterektől.”

Az eddig használt gépek bérletére (üzemben tartással együtt) körülbelül 15 milliárd forint ment el 2006 óta a 24.hu számításai szerint. A rendőrség most ugye 14 milliárdért vett saját gépeket, de nem világos, ebben az árban benne van-e az üzemeltetés költsége 2021-ig. A Norvégiából érkezett használt helikopterekben még körülbelül 10 év lehet nagyobb karbantartás, felújítás nélkül. Így egyelőre a jövő zenéje, anyagilag mennyivel éri meg jobban (ha egyáltalán) ez a konstrukció. Szakmai forrásaink szerint a fejlesztésre mindenképpen szükség volt, de érdemes lett volna valamivel több pénzt rászánni a beszerzésre, és olyan gépeket venni (esetleg újonnan), amelyek jobban megfelelnek a magyar légimentés igényeinek.