És akkor Orbán első blikkre jó üzletet kötött

Washingtonba látogatott Orbán Viktor (és száznyolcvan legközelebbi munkatársa), és nagyjából azt érte el Donald Trumpnál, amit előzetesen szeretett volna. Az ország mentességet kapott az orosz energiahordozókat érintő szankciók alól, mind az energiahordozók, mind Paks II esetében, aztán először úgy tűnt, az eredeti bejelentéssel ellentétben csak ideiglenesen, mire Szijjártó azt közölte, hogy nincs időtartam a szankciók alatti feloldozásnak. Magyarország emellett nukleáris technológiát, gázt és fegyvereket vásárol az USA-tól, az előzetes tájékoztatás szerint 466 milliárd forint értékben. Az egyetlen olyan kérdés, amelyben nem ért el eredményt a magyar delegáció, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés újrakötése.

Ez így együtt Orbán számára sikernek tekinthető, de hogy az ország jól fog-e járni vele, azt majd a részletek döntik el. Fontos kérdés lesz, hogy a szankciómentességhez kérnek-e az amerikaiak egy tervet, hogyan válna le Magyarország az orosz olajról és gázról, lesznek-e konkrét határidők. A fegyverbeszerzést is majd a részletei alapján lehet értékelni, az pedig, hogy amerikai nukleáris fűtőelemeket vásárol az ország Pakshoz, egyelőre csak tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen még mindig nem tudni, hogyan fog kinézni az atomerőmű üzemanyag-ellátása.

A NER médiabirodalmának részévé váltak a Ringier kiadványai, élükön a Blikkel. Ez politikai szempontból főnyeremény az Indamediának és rajta keresztül a kormánypártnak, egy stabilan nyereséges vállalat, rengeteg reklámfelület, és a csúcsidőszakinál sokkal kevesebb, de még mindig érzékelhetően sok olvasó került hozzájuk.

Vaszkó Angéla

A felvásárláshoz az a Vaszily Miklós adta a nevét, aki öt éve az Indexet segített kormányközelivé tenni. A pontos vételár nem ismert, de az sokat elmond, hogy három nappal a felvásárlás bejelentése előtt az üzlethez hitelt adó MBH Bank 12,9 milliárd forintos összeghatárig jelzálogjogot jegyzett be az Indamediára – az az MBH, amelynek március óta Vaszily a felügyelőbizottsági elnöke.

A rossz hír hozója lett a hibás. Pedig amikor Németh Dávid, a K&H elemzője sajtóbeszélgetésen mutatta be a makrogazdasági előrejelzéseit, nem úgy tűnt, hogy abból politikai dráma lehet, aztán Orbán Viktor kitalálta, hogy itt az idő szidni a bankokat. Németh arról beszélt, hogy idén éves átlagban 0,5 százalékos lehet a GDP-növekedés, és valamilyen szintű megszorításra szükség lesz jövőre, annyira rossz állapotban van a gazdaság – ezek után szállt bele Orbán páros lábbal és kezdte el azt magyarázni, hogy a banki elemző a bankadó miatt támadja a kormányt. Aki egy kicsit is kételkedne: természetesen abban, amit Németh elmondott, semmi igazán meglepő nem akadt, a legtöbb független elemző tökéletesen egyetért abban, hogy jövőre megugorhat a költségvetési hiány, ha a politikusok nem lépnek.

Nagy Márton

Fazekas István

Ezek után azért különösen figyelt mindenki arra, amikor az ING vezető elemzője, Virovácz Péter megtartotta a saját, még jóval korábban összehívott sajtóbeszélgetését. Ő azt mondta: a kormány nem osztogathat ész nélkül, egyszerűen azért, mert nem érdeke, hogy bóvliba sorolják az országot a választás előtt. Az osztogatás egyik legfontosabb része a 14. havi nyugdíj lehet, amelyről a miniszterelnök már annyit bejelentett, hogy január 1-jétől több lépésben bevezetik, de hogy ezek a lépések milyenek lesznek, arról nem mondott semmit.

A már bejelentett, tehát a költségvetést az eddiginél tovább legalább nem terhelő költekezés a lakásvásárlásokat támogatja. Ebből a szempontból is érdekes, hogy a KSH bemutatta, mennyire elszakadt az új lakások áremelkedése a béremelkedésektől már a mostani roham előtt is, de az is kiderült, hogy a lakásépítések mélyponton vannak, viszont az új engedélyek alapján lassan kezdhet a szektor kikászálódni a gödörből. A Habitat for Humanity pedig arról adott ki jelentést, hogy hiába ment vagy ezer milliárd forint lakásfelújítási programokra, ezeket úgy találják ki, hogy épp azok elbukjanak már az igénylés első lépéseinél, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá.

Fazekas István

De mégis, mit kezdhet a gazdasággal akár a mostani kormány, akár egy esetleges váltás után a következő? Erről is kérdeztük a Közös költség podcastunkban Simor Andrást, az MNB egykori elnökét. Ő arról is beszélt, hogy 40-50 éve mindig azt a pénzt költi a magyar gazdaságpolitika, ami nincs, de kitért saját egykori munkahelyére is, azaz arra, hogy mi a helyzet az MNB iránti bizalommal, az alapkamattal, az inflációval és a forint jövőjével.

Utanként több, mint egy ezressel drágábban is utazhat az, aki átállt a MÁV új applikációjára – derítettük ki. Azzal a meglepetéssel szembesültünk ugyanis, hogy a vasúttársaság idén elindított MÁV+ nevű appja és a régi, de amúgy tökéletesen működő applikációja más jegyárakat kínál több InterCityre. A megfejtés az, hogy a régi appban ott vannak az okosjegyek, amelyeket korlátozott számban, elővételben lehet megvenni, akár 40 százalékot is spórolva, az új applikáció viszont ezeket nem kínálja fel.

Lakos Gábor

Az összes többi, nem okosjegyes vonatnál viszont épp hogy az új app mutatja olcsóbbnak a jegyet, ami, hogy még egy csavar legyen a történetben, ez esetben valójában ugyanolyan árú. A régi applikáció ugyanis valamiért az appos vásárlásra adott 5 százalék kedvezményt nem tünteti fel a jegyárnál, csak amikor már a kosarat összesíti a vevő. Sőt, egy olyan lehetőség is van, amikor tényleg az új appban olcsóbb jegyet venni: ha a megyehatárt nem lépi át az ember, és egy ezresnél drágább jegyet venne, akkor az új applikáció már inkább a megyei napijegyet ajánlja.

Elképzelhető, hogy 27 milliárd forintot elloptak fényes nappal? Na nem egy daruval és sarokcsiszolóval, mint a Louvre tolvajai, hanem a gyanú szerint némi jogi csűrés-csavarással a Váci úton – állítja a svájci befektető, akinek a kezdeményezésére nyomozás indult. A rendőrség azt vizsgálja, hogy amikor egy ottani értékes ingatlant tulajdonló cég három tulajdonosa közül ketten visszahívták a harmadikat és eladták saját maguknak az üzletrészeket, akkor szabályos volt-e az, hogy a könyv szerint 27 milliárd forintot érő cégért 3 milliót kellett csak fizetniük.

A Láng gépgyár területe

Veres Viktor

A svájci befektető magát a telket önszántából adta el, de azt nem gondolta volna, hogy ezzel együtt elbitorolják az értékes vállalatát is. A projektet nyugodtan nevezhettük kormányközelinek, a NER jól ismert nevei is felbukkannak benne.

Huszadik alkalommal készült el a HVG Top500-as listája a legnagyobb magyar cégekről, és a friss számokból látszik: 2024 nagyon nem volt jó év. Az 500 toplistás vállalat együttvéve 2,7 százalékkal tudta növelni az árbevételét, amit ha az inflációval is korrigálunk, akkor 0,5 százalékos visszaesést kapunk.

A legnagyobb változatlanul a Mol (a csoport épp most jelentette be, hogy holdinggá alakul – ez azt is jelenti, hogy rugalmasabbá válik az irányítása, de egy politikai változás esetén sem jönne nekik rosszul). A második helyen az MVM Energetika Zrt. áll, de az első tíz helyezett közül öt az MVM csoport tagja. A harmadik az Audi Hungaria, amit azért is érdemes kiemelni, mert a járműipar és az energetika lett az ágazatonkénti összehasonlítás vesztese.