"Alkotmányos jogaimmal élni fogok, és elmegyek a legfelsőbb fórumokig. S ha nem találok megértést, akkor Strassbourghoz fordulok. Meggyőződésem, hogy igen szép összegű kárpótlásra számíthatok" - fakadt ki a prágai Petr Partyk jogász azt követően, hogy a városi fellebviteli bíróság enyhített a kerületi bíróság korábbi döntésén, s a kétszáz óra közmunkát a minap százötven órára változtatta. A férfinak azért kell bűnhődnie, mert az interneten közzétett véleményével a bíróság szerint alaptalanul megvádolt egy köztisztviselőt.
Az eset még három éve történt. Petr Partyk 2000-ben egy internetes fórumon elolvasta a prágai 7. kerület polgármesterének, Jíri Chournak a dicsekvő nyilatkozatát, melyben a köztisztviselő azt fejtegette, hogy hivatala milyen jól oldotta meg a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank prágai ülésekor lezajlott ellentüntetések miatt felvetődött gondokat. Partyk akkoriban egy olyan 7. kerületi bérházban lakott, amely egy idő óta tető nélkül állt. Az áldatlan állapot hátterében a polgármester és a műemlékvédelmi hivatal állt: noha az utóbbi az építkezés leállítását követelte, Chour úgy döntött, megengedi a beruházóknak a munkálatok befejezését. Az internetes fórumon Partyk megírta, hogy a polgármester az mondta, "ő meg tudja kerülni a műemlékvédelmi hivatalt". A jogász ehhez még hozzátette, hogy "Chour csak a saját anyagi érdekeit nézi". A polgármester olyannyira felháborodott az általa alaptalan vádnak minősített hozzászóláson, hogy az ügyet a kerületi bíróság elé vitte, rágalmazással vádolva az internetezőt. A bíróság tavaly ősszel végül a polgármesternek adott igazat, s Partykot kétszáz óra közmunkára ítélte. Az ügyben eljáró bíró szerint Partyk állításai alaptalanok, bár az ellenkezõjüket sem lehet bebizonyítani.
A Partyk fellebbezése nyomán nemrégiben csökkentett bírósági ítélettel sem zárult le az ügy, mert a jogász a fellebbviteli bíróság döntését is elutasította. Ha tovább makacskodik, akár 75 napos szabadságvesztéssel is jutalmazhatják, amiért nem veszi tudomásul a bíróság döntését. Az ügy éles vitákat váltott ki az internetezők körében is, mivel Csehországban ez az első eset, hogy a világhálón nyilvánosságra hozott véleményéért büntetnek meg valakit. Többen úgy vélik, a cseh büntetőtörvénykönyvből teljesen törölni kellene a "rágalmazás" kategóriáját, hogy ehhez hasonló, a szabad véleménynyilvánítást sokak szerint brutálisan sértő ítéletek ne születhessenek. A Partyk-ügy apropóján fellángolt vita igen aktuális, a törvénymódosítás kérdése ugyanis jövőre a cseh parlament elé kerül. A jogvédő szervezetek szerint lenne mit módosítani a törvényen: Csehországban vezető politikusok és köztisztviselők a rendszerváltás követően rágalmazás címén számtalan alkalommal fordultak a bírósághoz. Néhány politikus a kétségkívül szigorú szabályozást arra használja, hogy elhallgattassa kritikusait, bírálóit - vélik a jogvédők. A legdurvább esetként Frantisek Zamencnik, a Nove Bruntalsko egykori főszerkesztője ügyét említik: őt 2001-ben hat hónapos szabadságvesztésre ítélte a bíróság, amiért egy újságírót és egy politikust rágalmazott meg. A legtöbb rágalmazási perben azonban pénzbírságot vagy felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság, így ezek - Zamencnik perével ellentétben - nem váltottak ki nemzetközi visszhangot.
Magyarországon az Alkotmánybíróság 1994. június 24-én döntött arról, hogy megsemmisíti a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 232. paragrafusát, amely hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt szigorúbban rendelte büntetni a nevezettek becsületének csorbítására alkalmas tény állítását, híresztelését, mintha ugyanezeket a cselekedeteket magánszemélyekkel szemben követték el. Ráadásul - ahogy arra Molnár Péter jogász egyik tanulmányában rávilágít - az ominózus paragrafus ugyanígy büntetni rendelte azt, "aki a hatóság vagy hivatalos személy működésével kapcsolatban a hivatalos személy becsületének vagy a hatóságot képviselő hivatalos személy megsértésén keresztül a hatóság becsületének csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy ilyen cselekményt követ el". A már eltörölt jogszabály tehát egy kalap alá vette a becsület csorbítására alkalmas tényeket nem tartalmazó éles bírálatokat az ilyen tényeket tartalmazó kijelentésekkel; azóta Magyarországon az ilyen típusú vétségek miatt csupán magánindítvány benyújtásával lehet rágalmazás vagy becsületsértés címén büntetőeljárást kezdeményezni. Molnár Péter a hvg.hu-nak ugyanakkor hangsúlyozta: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata szerint a politikai élet szereplőinek a személyüket, emberi méltóságukat ért támadások során többet kell tudni elviselniük, mint a magánszemélyeknek. Így a "szókimondó" Partyknak ha Prágában nem is, Strasbourgban még vannak esélyei.