A szakértők között nagyjából egyenlő arányban képviseltették magukat az akadémiai szféra, az üzleti élet, valamint a civil szervezetek képviselői. Közel felük igazi internet-veteránnak számít, hisz 1993 óta, vagy régebben használja a világhálót.

A válaszadók nagy többsége (66 százalék) egyetértett azzal, hogy tíz éven belül legalább egy komoly támadás indul majd az USA internetes infrastruktúrája, vagy pedig az ország áramellátása ellen. A szakértők kiemelték azt is, hogy fizikai értelemben az internet még inkább beépül a hétköznapokba annak minden áldásával és átkával együtt. 59 százalék szerint a gyorsan terjedő, az élet minden területén jelen lévő eszközök a kormányzat és a piac előtt nyitnak teret abban, hogy könnyebben rajta tartsák a szemüket az állampolgárokon.

Nagy a valószínűsége annak, hogy az iskolákban egyre nagyobb szerep jut majd virtuális osztályoknak a formális oktatás keretein belül, elősegítve, hogy a gyermekeket inkább képességeik, mintsem koruk szerint csoportosítsák. Emellett az otthoni tanulási formák terjedése, a munka és a szabadidő határainak elmosódása, valamint – elsősorban a blogoknak köszönhetően – a hírvilág átalakulása azok a tendenciák, amelyekkel a szakértők többsége egyetért, kiegészítve azzal, hogy az anonim fájlcserélő alkalmazások, a zenemegosztás, a peer-to-peer hálózatok továbbra is középpontban maradnak.

Jóval kevesebben gondolják (32 százalék), hogy az internetezők politikai nézeteik hangoztatására, esetleg más vélemények túlharsogására használják majd a világhálót. Szintén csak 32 százalék véli úgy, hogy az e-voksolás teljesen kockázatmentessé válik, és széles körben elterjed 2014-ig, míg a válaszadók fele egyáltalán nem hisz ebben. A szakértők annak sem adnak sok esélyt, hogy a web a különböző szélsőséges gondolatok és csoportok számára esélyt jelentene komolyabb intézményesülésre, a hálózatok kialakulásából a civil szervezetek profitálhatnak sokkal többet.