Az emelkedő piacokon az összeköttetések kiépítése – az egyének és a szervezetek hozzáférése a hang- és adatkommunikációhoz – továbbra is gyors ütemben halad. Időközben a szélessávú Internet hozzáférés több országban lassan eléri a kritikus tömeget és a digitális gazdaság egyéb vívmányainak a katalizátorává kezd válni. Az Economist Intelligence Unit (EIU) és az IBM Institute for Business Value közösen összeállított e-felkészültségi rangsorának 2005-ös kiadása azt mutatja, hogy az egyes országok digitális fejlődésében a szélessáv egyre fontosabb szerepet játszik. Ennek eredményeképpen a világ legfejlettebb szélessávú piacai tavaly jelentős mértékben tudtak javítani a pontszámukon, bár a helyezése csak néhányuknak javult.
Az EIU 2000. óta évente publikálja rangsorát a világ legnagyobb gazdaságainak e-felkészültségéről. Egy ország „e-felkészültsége” az e-üzleti környezet mércéje, olyan tényezők gyűjteménye amelyek azt jelzik, hogy az adott piac mennyire kedvez az Internet alapú lehetőségeknek.
A legfontosabb tapasztalatok (Oldaltörés)
Az EIU az e-felkészültség kritériumait az IBM Institute for Business Value-val közösen dolgozta ki. „Az e-felkészültség rangsorolása nagyon dinamikus” – nyilatkozta George Pohle, az IBM Institute for Business Value globális vezetője. „A vezető hely eléréséhez az e-felkészültség folyamatos javítására való törekvés, stratégiai tervezés és célirányos beruházás egyaránt szükséges, de ez még mind csak a kezdet. Az igazán nehéz rész akkor következik, amikor a vezető szerepet arra használják fel, hogy különféle állami és privát kezdeményezések ötvözése révén érdemi javulást érjenek el a magánszemélyek, a vállalkozások és kormányzat életében. Ez az a terület, ahol végső soron megjelenik a beruházás hozadéka.” Európa viszi a prímet. A felső tíz helyből nem kevesebb mint hetet nyugat-európai országok szereztek meg, ezek közül is négyet a skandináv országok foglalnak el. A vezető szerep Dániáé (1. hely), Svédországé (3. hely), Finnországé (6. hely) és Norvégiáé (9. hely), olyan kulcsfontosságú területeken mint a mobil penetráció és az internet használat. Az első kettő ezek közül iránymutató szerepet játszik az e-kormányzat megvalósításában. A szélessáv fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy Svájc felkerült a 4. helyre, Hollandia pedig megőrizte 8. helyét.
Amerika ismét felszálló ágban. Az Egyesült Államok a tavalyi visszaesést követően ismét a második helyet szerezte meg. Az USA nem egyszerűen felgyorsította a szélessáv elterjedését, de az ország továbbra is őrzi globális vezető szerepét a biztonságos Internet szerver penetráció és az ICT kiadások területén.
Hongkongé a vezető szerep a Csendes-óceáni régióban. A 6. helyre feljutott, kétféle rangsorolásban a „legjobb ázsiai” címet megszerző Hongkong megelőzte a 11. helyen álló Szingapúrt, köszönhetően az e-üzleti szolgáltatásoknak, a pozitív jogi és politika környezetnek és a mobil szolgáltatások fejlődésének. Dél-Korea (18. hely) továbbra is a világ legfejlettebb szélessáv hozzáférési piaca, de például az internet biztonságának területén még vannak hiányoságai.
Az emelkedő piacok. A megfelelő e-felkészültséghez a digitális gazdaság minden alkotórészének – infrastruktúra, biztonság, átláthatóság, innováció és képességek – meg kell lennie, a megfelelő kapcsolódásokkal együtt. A legtöbb emelkedő piac esetében az alkotóelemek sora még mindig nem teljes, de bizonyos területeken ezen országok némelyike is világszínvonalon vagy ahhoz közel áll, amire a legjobb példa Észtország (26.), Szlovénia (27.) és a Cseh Köztársaság (29.), ahol az e-kormányzati szolgáltatások nagyon fejlettek. India (49.) és Kína (54.) továbbra is az e-felkészültségi létra alsó grádicsain állnak, de egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a globális digitális gazdaság kifejlődéséhez komoly ICT szakembereik (India) illetve virágzó ICT gyáriparuk (Kína) révén.
Közép- és Kelet-Európa helyzete (Oldaltörés)
A Csendes-óceáni régióhoz hasonlóan, Közép és Kelet-Európában is nagy különbségek mutatkoznak az e-felkészültségi szintek között. Ez a régió ad otthont gyorsan fejlődő piacok első vonalának, olyan országokkal mint Szlovénia, a Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.
A skála másik végén olyan országokat találunk mint Azerbajdzsán és Kazahsztán, amelyek 14 évvel a Szovjetunióból történt kiválásuk után még mindig kevés valódi előrelépést értek el az ICT szektor fejlesztésében. De még az első vonalbeli országok sem tudták felszámolni erős lemaradásukat az nyugat-európai államok e-felkészültségi mutatóihoz képest: ez vonatkozik például a széles- és keskenysávú internet penetrációra éppen úgy, mint a személyi számítógépekre és digitális infrastruktúra többi elemére. A számítógépek és a világháló területén szerzett jártasság és a jogi keretrendszer fejlesztése más olyan területek, ahol a régió államainak többsége gyenge osztályzatot érdemel a régebbi EU-tagállamokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a modern hírközlési szolgáltatások terjedése az Európai Unió nyolc új tagjánál és abban a két országban (Románia és Bulgária) amelyek várhatóan 2007-ben csatlakoznak majd az Unióhoz, nagyban köszönhető a távközlés politikának és az EU-val folytatott együttműködésnek.
Bár a szélessáv elterjesztésében nagy a lemaradás, a mobil előfizetők száma az olyan országokban mint Észtország, Szlovénia és a Csehország nagyon erőteljesen nő, és gyorsan felülmúlta az egyszerű régi telefon szolgáltatás előfizetőinek számát, így a lakosság első számú beszédcélú kommunikációs eszközévé vált. Ezekben az országokban a mobil penetrációs értékek meghaladják Nyugat-Európa jelentős részének hasonló mutatóit.
A 2005-ös e-felkészültségi rangsor (Oldaltörés)
Az Economist Intelligence Unit e-felkészültségi rangsora, 2005
Maximális pontszám 10
2005-ös helyezés | 2004-es helyezés | Ország | 2005-ös pontszám | 2004-es pontszám |
|
1 | 1 | Dánia | 8.74 | 8.28 | 2 | 6 | USA | 8.73 | 8.04 | 3 | 3 | Svédország | 8.64 | 8.25 | 4 | 10 | Svájc | 8.62 | 7.96 | 5 | 2 | Nagy-Britannia | 8.54 | 8.27 | 6 (holtverseny) | 9 | Hong Kong | 8.32 | 7.97 | 6 (holtverseny) | 5 | Finnország | 8.32 | 8.08 | 8 | 8 | Hollandia | 8.28 | 8.00 | 9 | 4 | Norvégia | 8.27 | 8.11 | 10 | 12 | Ausztrália | 8.22 | 7.88 | 11 | 7 | Szingapúr | 8.18 | 8.02 | 12 (holtverseny) | 11 | Kanada | 8.03 | 7.92 | 12 (holtverseny) | 13 | Németország | 8.03 | 7.83 | 14 | 12 | Ausztria | 8.01 | 7.68 | 15 | 16 | Írország | 7.98 | 7.45 | 16 | 19 | Új-Zéland | 7.82 | 7.33 | 17 | 17 | Belgium | 7.71 | 7.41 | 18 | 14 | D. Korea | 7.66 | 7.73 | 19 | 18 | Franciaország | 7.61 | 7.34 | 20 | 22 | Izrael | 7.45 | 7.06 | 21 | 25 | Japán | 7.42 | 6.86 | 22 | 20 | Tajvan | 7.13 | 7.32 | 23 | 21 | Spanyolország | 7.08 | 7.20 | 24 | 23 | Olaszország | 6.95 | 7.05 | 25 | 24 | Portugália | 6.90 | 7.01 | 26 | 26 | Észtország | 6.32 | 6.54 | 27 | 31 | Szlovénia | 6.22 | 6.06 | 28 | 27 (holtverseny) | Görögország | 6.19 | 6.47 | 29 | 27 (holtverseny) | Cseh Köztársaság | 6.09 | 6.47 | 30 | 30 | Magyarország | 6.07 | 6.22 | 31 | 29 | Chile | 5.97 | 6.35 | 32 (holtverseny) | 36 | Lengyelország | 5.53 | 5.41 | 32 (holtverseny) | 32 | Dél-Afrika | 5.53 | 5.79 | 34 | 39 (holtverseny) | Szlovákia | 5.51 | 5.33 | 35 | 33 | Malajzia | 5.43 | 5.61 | 36 | 39 (holtverseny) | Mexikó | 5.21 | 5.33 | 37 | 34 | Lettország | 5.11 | 5.60 | 38 | 35 | Brazília | 5.07 | 5.56 | 39 | 37 | Argentína | 5.05 | 5.38 | 40 | 38 | Litvánia | 5.04 | 5.35 | 41 | n/a | Jamaica** | 4.82 | n/a | 42 | 42 | Bulgária | 4.68 | 4.71 | 43 | 45 | Törökország | 4.58 | 4.51 | 44 | 43 | Thaiföld | 4.56 | 4.69 | 45 | 44 | Venezuela | 4.53 | 4.53 | 46 | 48 | Szaúd-Arábia | 4.38 | 4.38 | 47 | 50 | Románia | 4.19 | 4.23 | 48 | 41 | Kolumbia | 4.18 | 4.76 | 49 | 46 | India | 4.17 | 4.45 | 50 | 47 | Peru | 4.07 | 4.44 | 51 | 49 | Fülöp-szigetek | 4.03 | 4.35 | 52 | 55 | Oroszország | 3.98 | 3.74 | 53 | 51 | Egyiptom | 3.90 | 4.08 | 54 | 52 (holtverseny) | Kína | 3.85 | 3.96 | 55 | 56 | Ecuador | 3.83 | 3.70 | 56 | 52 (holtverseny) | Sri Lanka | 3.80 | 3.96 | 57 | 54 | Ukrajna | 3.51 | 3.79 | 58 | 58 | Nigéria | 3.46 | 3.44 | 59 | 57 | Irán | 3.08 | 3.68 | 60 | 59 | Indonézia | 3.07 | 3.39 | 61 | 60 | Vietnam | 3.06 | 3.35 | 62 | 63 | Kazahsztán | 2.97 | 2.60 | 63 | 61 | Algéria | 2.94 | 2.63 | 64 | 62 | Pakisztán | 2.93 | 2.61 | 65 | 64 | Azerbajdzsán | 2.72 | 2.43 | Forrás: Economist Intelligence Unit, 2005 |
* A 2005-ös és 2004-es pontszámok közötti lényeges különbségek főként a mi metodikánkban alkalmazott változásokat tükrözik. |
** Jamaica újonnan került be az éves rangsorban, 2004-ben még nem rangsoroltuk. |