Közép-Európában jelenleg a leggyorsabb lakossági ADSL-re Magyarországon lehet előfizetni, az árak hazánkban viszont kifejezetten magasak a régió átlagához képest. Térségünkben az elmúlt hat évben indultak az egyéni előfizetőknek célzott ADSL szolgáltatások; az előfizetések száma azóta évről évre átlagosan 60-80 százalékkal nő. A szolgáltatás beindításában az úttörő Lengyelország volt 1999-ben, majd 2001-ben csatlakozott hozzá Magyarország. Csehországban 2003 februárja, Szlovákiában pedig 2003 júniusa óta létezik lakossági ADSL. Romániában egyelőre nincs elérhető ADSL szolgáltatás – a Romtelecom 2005 áprilisában jelentette be, hogy három hónapon belül elindítja majd üzleti előfizetőknek szánt szolgáltatását.

Az ADSL előfizetések számát tekintve a vizsgált országok közül Lengyelország áll a legelőkelőbb helyen: 2004-ben 750 ezer előfizetőt tartottak nyilván, és ez a szám a várakozások szerint 2005 végére megduplázódik majd. A lengyel adatok mellett látszólag eltörpül Magyarország 2004 végén 235 ezer, illetve Csehország 110 ezer előfizetőjével; becslések szerint idén év végére ezekben az országokban is 70-75 százalékos növekedésre lehet számítani. A négy ország közül Szlovákia a sereghajtó 2004-ben 38 ezer előfizetővel, bár a növekedés mértéke itt várhatóan meghaladja majd a 130 százalékot.

Ha az előfizetők számát a teljes népességhez viszonyítjuk, Lengyelország fölénye a többi vizsgált országgal szemben így is szembetűnő: 2004 végén a 38 milliós ország lakosságának közel két százalékának volt ADSL előfizetése, ami 2005 végére várhatóan négy százalékra ugrik majd fel. Hazánkban ez a szám 2004-ben 2,35 százalék, 2005 végén pedig 3,5 százalék lehet, ami a lengyelekénél alacsonyabb ugyan, de megelőzi a szintén tízmillió lakosú Csehország adatait: itt ugyanis 2004 végén 1,1 százalék volt, 2005-ben pedig 1,9 százalék lehet az ADSL előfizetők teljes népességhez viszonyított aránya. Szlovákia jelenleg 1 százalék körüli eredményével a mezőny sereghajtója.

A legalacsonyabb letöltési sebességet kínáló ADSL csomagok országonként 128 és 512 kbit/sec között változnak. Érdekesség, hogy jelenleg a leggyorsabb lakossági ADSL szolgáltatásra Magyarországon lehet előfizetni: a 2005 májusában zajló sávszélesség-emelésnek köszönhetően hazánkban már 4 Mbit/sec maximális letöltési sebesség is elérhető az egyéni előfizetők számára, míg a többi vizsgált országban ez az érték legfeljebb 2048 kbit/sec. Az árak szempontjából viszont már nem ilyen kedvező a helyzet: amíg egy 512-es ADSL előfizetés havidíja Lengyelországban 20, Szlovákiában és Csehországban pedig 25 euró körül alakul, addig nálunk átlagosan bruttó 30-32 euróba kerül. (Ezekhez az árakhoz országonként változó telefon előfizetési díjak adódnak hozzá.)

Az árak csökkenésének a legnagyobb akadálya a piaci verseny egyenlőtlenségében rejlik. Ez a probléma a régió minden országát egyformán érinti. A kormányok mindenhol igyekeznek törvényi szabályozással ellensúlyozni a hajdan távközlési monopóliumot birtokló cégek fölényét az elmúlt évtizedben piacra lépő újdonsült versenytársakkal szemben, ezeknek a rendelkezéseknek a gyakorlati jelentősége azonban egyelőre alig látszik. A liberalizációs törekvéseknek a monopolszolgáltatók eddig sikerrel álltak ellen: a Slovak Telecom 65 százalékot, a Czech Telecom 80 százalékot, a lengyel TP S.A. 90 százalékot, a magyar T-Com és T-Online pedig körülbelül 50 százalékot tud magáénak az ADSL piacból.

„A legégetőbb problémának a régióban a helyi hurok átengedésével kapcsolatos szabályozás (RUO) hiányosságai tűnnek. A hatóság által jóváhagyott, irreálisan magas árak megakadályozzák, hogy az alternatív szolgáltatók versenyképes ajánlatokkal léphessenek piacra” – mondta el Szathmári Géza, a GTS-Datanet és a GTS Polska vezérigazgatója. „Szintén lényeges, hogy az ADSL és a RUO árak nincsenek arányban egymáshoz képest.”

A távközlési liberalizáció lassú előrehaladásával, a versenyfeltételek fokozatos javulásával azonban megjósolható, hogy az alternatív szolgáltatók a jövőben egyre nagyobb teret nyernek majd az egyes nemzeti piacokon, ami az előfizetők számára az árak csökkenésében, illetve a szolgáltatás minőségének emelkedésében jelentkezik.