Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"2162591c-6f06-49d3-b1bb-e54d4a8372f0","c_author":"HVG","category":"kultura","description":"Az írót fél szemére megvakító támadó kirendelt védője szerint az ügy a támadásról készült videofelvételek ellenére sem egyértelmű.","shortLead":"Az írót fél szemére megvakító támadó kirendelt védője szerint az ügy a támadásról készült videofelvételek ellenére sem...","id":"20250210_salman-rushdie-merenylet-per","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2162591c-6f06-49d3-b1bb-e54d4a8372f0.jpg","index":0,"item":"f2be6129-9586-43dc-b61f-a41d71e07811","keywords":null,"link":"/kultura/20250210_salman-rushdie-merenylet-per","timestamp":"2025. február. 10. 20:59","title":"Elkezdődött Salman Rushdie merénylőjének pere","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1ba3644a-1cc9-465f-8c7f-2be1380393c3","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Az SAP a napokban közzétette a mesterséges intelligencia (MI) jövőjére vonatkozó előrejelzéseit, kiemelve öt meghatározó témát, amelyek várhatóan alakítani fogják az üzleti világot – így aztán végül a mindennapokat is.","shortLead":"Az SAP a napokban közzétette a mesterséges intelligencia (MI) jövőjére vonatkozó előrejelzéseit, kiemelve öt...","id":"20250210_sap-mesterseges-intelligencia-elorejelzes-trendek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1ba3644a-1cc9-465f-8c7f-2be1380393c3.jpg","index":0,"item":"7f3af665-539b-4e1c-b2e3-80f81cad5793","keywords":null,"link":"/tudomany/20250210_sap-mesterseges-intelligencia-elorejelzes-trendek","timestamp":"2025. február. 10. 18:03","title":"Kiadtak egy listát 5 dologról, melyek még idén várhatók","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"88ed635a-13ae-4010-907f-470e30cca65f","c_author":"hvg.hu","category":"kultura","description":"Magyar idő szerint március 3-án hajnalban adják át a filmvilág legrangosabb díjait.","shortLead":"Magyar idő szerint március 3-án hajnalban adják át a filmvilág legrangosabb díjait.","id":"20250210_Kiderult-hol-kovethetjuk-a-Oscar-galat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/88ed635a-13ae-4010-907f-470e30cca65f.jpg","index":0,"item":"1940a750-c854-4691-9e04-c96bf3d0eeb0","keywords":null,"link":"/kultura/20250210_Kiderult-hol-kovethetjuk-a-Oscar-galat","timestamp":"2025. február. 10. 16:49","title":"Kiderült, hol követhetjük a Oscar-gálát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"050b5463-daab-4262-a0a5-ed69dd392cf1","c_author":"Bedő Iván","category":"360","description":"A kínai valóság szembejött az amerikai elnök vágyvezérelt és erőfitogtatásból álló világával, és ez újratervezésre késztetheti Donald Trumpot. A távol-keleti startup ott mutatott be az amerikai techóriásoknak, ahol a jövő eldől: a mesterséges intelligencia alkalmazásában.","shortLead":"A kínai valóság szembejött az amerikai elnök vágyvezérelt és erőfitogtatásból álló világával, és ez újratervezésre...","id":"20250209_hvg-mi-kina-usa-deepseek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/050b5463-daab-4262-a0a5-ed69dd392cf1.jpg","index":0,"item":"0c2a01a5-9b23-4692-92bb-127536013084","keywords":null,"link":"/360/20250209_hvg-mi-kina-usa-deepseek","timestamp":"2025. február. 09. 08:15","title":"Hiába gáncsolja az USA a kínai mesterséges intelligencia fejlesztését, Peking most túljárt Trumpék eszén","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ef368a7b-51b1-4bd3-95fb-6c3711453a6d","c_author":"MTI","category":"itthon","description":"A magyar külügyminiszter ezt izraeli kollégájával folytatott tárgyalását követően mondta még szombaton.","shortLead":"A magyar külügyminiszter ezt izraeli kollégájával folytatott tárgyalását követően mondta még szombaton.","id":"20250209_Szijjarto-A-Nemzetkozi-Buntetobirosag-atpolitizalodott-Magyarorszag-is-atertekeli-a-reszvetelet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ef368a7b-51b1-4bd3-95fb-6c3711453a6d.jpg","index":0,"item":"725c37cf-91fd-4f6b-99e9-6026eeaac6da","keywords":null,"link":"/itthon/20250209_Szijjarto-A-Nemzetkozi-Buntetobirosag-atpolitizalodott-Magyarorszag-is-atertekeli-a-reszvetelet","timestamp":"2025. február. 09. 16:21","title":"Szijjártó: A Nemzetközi Büntetőbíróság átpolitizálódott, Magyarország is átértékeli a részvételét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"05a4bb01-5cda-43f6-ac1c-53740c200515","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Miközben Suni Williams és Butch Wilmore a Nemzetközi Űrállomáson kívül dolgoztak, az Oxfordi Egyetem tudósa, Charline Giroud a Földről örökítette meg őket.","shortLead":"Miközben Suni Williams és Butch Wilmore a Nemzetközi Űrállomáson kívül dolgoztak, az Oxfordi Egyetem tudósa, Charline...","id":"20250209_suni-williams-butch-wilmore-urseta-asztrofoto-charline-giroud-nemzetkozi-urallomas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/05a4bb01-5cda-43f6-ac1c-53740c200515.jpg","index":0,"item":"82cef42e-5137-4a84-9d9c-d65807e976a8","keywords":null,"link":"/tudomany/20250209_suni-williams-butch-wilmore-urseta-asztrofoto-charline-giroud-nemzetkozi-urallomas","timestamp":"2025. február. 09. 19:03","title":"Amatőr asztrofotós örökítette meg a NASA űrhajósainak rekordot döntő űrsétáját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9be9aa73-5493-4472-b9c9-d5eec7ef0e7b","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A svájciak döntő többsége attól tart, hogy egy túl szigorú kibocsátási előírással a svájci munkahelyek és az állampolgárok jóléte is veszélybe kerül.","shortLead":"A svájciak döntő többsége attól tart, hogy egy túl szigorú kibocsátási előírással a svájci munkahelyek és...","id":"20250209_svajc-klimavedelem-karosanyag-kibocsatas-szigoritasa-nepszavazas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9be9aa73-5493-4472-b9c9-d5eec7ef0e7b.jpg","index":0,"item":"fdf7f066-7ae9-4253-a044-4c4b1075292e","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250209_svajc-klimavedelem-karosanyag-kibocsatas-szigoritasa-nepszavazas","timestamp":"2025. február. 09. 16:23","title":"Népszavazáson utasították el a svájciak, hogy szigorítsák a károsanyag-kibocsátást az országban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"848970df-2d78-4d7a-9bc0-1db6533f6c9c","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Az LG lakossági felhasználásra szánt új klímája a Dualcool AI Air nevet kapta. Ebből már kitalálható, hogy mesterséges intelligencia dolgozik benne. A vállalat ígérete szerint a továbbfejlesztett modell több téren is érdekes újdonságokat kínál.","shortLead":"Az LG lakossági felhasználásra szánt új klímája a Dualcool AI Air nevet kapta. Ebből már kitalálható, hogy mesterséges...","id":"20250210_lg-klima-legkondi-mesterseges-intelligencia","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/848970df-2d78-4d7a-9bc0-1db6533f6c9c.jpg","index":0,"item":"ed6b0610-f077-4cc0-abe6-b20000bfe0a0","keywords":null,"link":"/tudomany/20250210_lg-klima-legkondi-mesterseges-intelligencia","timestamp":"2025. február. 10. 20:03","title":"Új rendszer kerül a légkondikba, itt az első ilyen klíma","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Bármilyen hihetetlen, a Linux lassan tizennyolc éves lesz – és ez egy...
Bármilyen hihetetlen, a Linux lassan tizennyolc éves lesz – és ez egy operációs rendszer életében bizony nagy idő. Szerencsére a tinédzserkori nehézségeket mindannyiunk kedvenc pingvinje igen könnyen vette és már csak hónap kell, hogy a felnőttkorba lépjen... De nézzük csak, hogyan is kezdődött ez a történet?
Milyen egyszerű is lenne most azt írni: „Linux Torvalds 1991-ben feltalálta a Linuxot melynek népszerűsége azóta is töretlen...” Ha azonban igazán meg akarjuk érteni a Linuxot, annak filozófiáját (hangulatát) és élettörténetét, akkor bizony jóval előbb kell kezdenünk. Ha ugyanis a Linuxról beszélünk, akkor Torvaldson és a híres pingvin figurán kívül nem hagyhatjuk ki a meséből a Unix-ot (a Linux ősét és alapját), a Bell Laboratories-t, Tux-ot, muszáj megemlíteni egy Dennis Ritchie nevű úriembert, és végül persze szó lesz (bármilyen hihetetlen) egy kicsit a Microsoftról is. De ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe, inkább lássuk konkrétan századunk egyik legnagyobb sikersztoriját: a Linux történetét.
Csúcstechnika, ami elfér a kézben - szólt a szlogen...
Az ötvenes évek végén a Bell Labs számítóközpontja a számítástechnika egyik fellegvárának számított az egész világon. Mindenféle kötegelt számítási műveleteket végeztek saját kutatások céljából, másrészt külső megrendelőknek is elvállaltak nagy számítási kapacitást igénylő feladatokat. Némileg megmosolyogtató lehet, hogy ezek a „nagy kapacitást” igénylő feladatok a Bell óriási méretű gépein (melyek több termet foglaltak el) futottak, holott ezek a műveletek napjainkban egy PDA-n is másodpercek alatt elvégezhetőek. Egy szó mint száz, a megnövekedett igények, és a már akkor is hihetetlenül fejlődő hardver igényt támasztottak egy operációs rendszerre, ami maximálisan kihasználja a Bell nagygépeinek lehetőségeit. A Bell saját fejlesztéseként elkészült a BESYS (Bell Babs System) nevű operációs rendszer, ami lévén, hogy már 1958-ban is létezett, minden operációs rendszerek „ősapjának” tekinthető. A BESYS szükségességét Victor Vyssotsky, a Bell technológiai igazgatója így magyarázta: „egyszerűen nem volt elég időnk kézzel beállítgatni és felügyelni a munkafolyamatokat...” A BESYS ezek után egy jó darabig elégnek bizonyult, sőt a Bell munkatársai szívesen odaadták a „szalagot” bárkinek aki kérte, hiszen a project nem volt titkos. (Egy ilyen eredeti BESYS szalag napjainkban elég sokat ér – nem sok van már belőle a világon...) 1961-ben aztán a laboratórium egy harmadik generációs komputert állított munkába, valamint kutatási szövetségre lépett a General Electric-el, a MIT-el és a már akkor is hatalmas AT&T-vel, hogy létrehozzák a következő operációs rendszert a Multics-ot (Multiplexed Information and Computing Service). Mindehhez már új hardver, új fájlrendszer és új felhasználói interfész is készült. 1965-től 68-ig a Multics uralta a számítástechnikát, mígnem a szövetség felbomlott (ahogy ez lenni szokott a történelemben), és az AT&T úgy döntött, hogy kiszáll és az eddigi tapasztalatokkal a háta mögött külön folytatja tovább. Készítettek is egy saját operációs rendszert GECOS néven, ami nem lett volna rossz, csak éppen nem számoltak azzal, hogy Dennis Ritchie játszani szeretne a Space Travel-el...
A legenda szerint a Space Travel egy kalandjáték volt a Bell nagygépeire. Dennis Ritchie és Ken Thompson azonban egy kisebb gépen (DEC PDP-7 – négy kilobájt memóriával) szeretett volna játszani a labor „óriás” masinái helyett. Mivel a Multics fejlesztése a GECOS kiválásával leállt, nem volt más hátra: a két programozó nekiült, és írt egy operációs rendszert, ami ezen a kisebb gépen is tökéletesen működött. Nevet nem adtak neki (boldogan játszottak), egy tréfás kedvű kolléga azonban kitalált egy szójátékot az új rendszerre: Uniplexed Information and Computing Service. Azaz UNICS. Nem kellett sok idő: Dennisék tovább fejlesztették a rendszert, és 1961 nyarán megszületett a UNIX. (a tréfás kedvű névadó kiléte a történelem homályába veszett, sajnos...)
[[ Oldaltörés: Linus Torwalds ]]
A sors fricskája, hogy ugyanebben az évben, december 28-án, Finnországban megszületett egy Linus Torvalds nevű csecsemő, aki persze akkor még nem sejtette, hogy nem sokkal később feltalálja a UNIX alapjain nyugvó Linuxot. (Ezért ugratják Torvalds-ot, hogy egyidős a UNIX-al). De hagyjuk egyenlőre Torvaldsot felnőni... Dennis és Ken persze megmutatta a fejlesztést a Bell-nek illetve Victor Vyssotsky-nak. Mindenki nagy lehetőséget látott az új rendszerben: a következő generációs gépeken, a hihetetlen 24 kilobájt memóriával trendelkező DEC PDP-11-ken már egy elég komoly UNIX ketyegett (meg is evett 12K-t a 24-ből...). Az első hivatalos UNIX 1971 október harmadikán látott napvilágot. Ez a rendszer már hatvan darab parancsot tartalmazott, például a máig használatos chdir, chmod, ls, vagy boot parancsokat. A következő probléma az volt, hogy nem volt elég könyű programozni: az assembler szintű B nyelven nem minden felhasználó boldogult könnyedén, és itt jött el az a pillanat, amikor Dennis beleírta magát a történelembe.
Linus Torwalds
1972-ben debutált a UNIX második verziója, Dennis pedig még ugyanebben az évben megalkotta a felhasználóbarát programnyelvet – a B után nemes egyszerűséggel C-nek nevezte el. Így született meg a C nyelv, ami a mai napig minden programozási nyelv alapja, sőt a világon a legygyakoribb fejlesztői környezet, még több mint harminc év után is. Az AT&T GECOS nevű rendszere ekkora már rég befuccsolt, 1973-ban tizenhat darab AT&T/Western Electric telephelyen installálták a UNIX-ot (kis elégtétel a Bell-nek), valamint egy konferencián a világ előtt is megmutatták az új rendszert. 73-től 74-ig további két UNIX verzió látott napvilágot. Persze az AT&T is kivette a részét a dolgokból: Steven Bourne megalkotta a (szintén máig használatos) shell-t, ami 1975-től már a UNIX rendszer része lett. 1979-ben megalakult az SCO, egy cég ami a UNIX portolásával és tgámogatásával foglalkozott. A UNIX-nak ezután már rengeteg változata készült, 79-ben már a hetedik verziónál tartott, 1982-ben az SGI megjelentette az IRIX-et, ott volt az egyszerűsített kisgépes MINIX, 84-ben megjelent az ULTRIX (ebből lett később a DIGITAL UNIX), 1985-ben pedig a kilencedik UNIX is elkészült. Még ugyanebben az évben Richard Stallman kezdeményezésére elindult a GNU – egy kezdeményezés a UNIX „kiváltására” egy ingyenes, szabadon terjeszthető és a közösség által fejlesztett rendszerrel. 1989-ben az SCO piacra dobta az első, a szó szoros értelmében vett kommerciális operációs rendszert az SCO UNIX System V/386-at. Két évvel később, 1991-ben pedig egyszercsak megjelent a comp.os.minix hírcsoporton a következő üzenet: „Helló minden Minix használónak ! Készítek egy ingyenes rendszert (csak hobbi, nem olyan nagy és profi mint a GNU) 386(486) AT gépekre.” Az üzenet egy finnországi diáktól, Linus Torvalds-tól érkezett.
A Linux kernel Intel és Alpha platformokon is futott, ráadásul könnyen módosítható volt. A GNU keretében (gyakorlatilag mindenki azt tett bele/vett ki a rendszerből amit akart) a Linux rengeteg verziója készült rekordidő alatt. 1994-ben a káoszt enyhitendő megszületett a RedHat Linux, sok dokumentációval, felhasználóbarát súgókkal és megbízható rendszermaggal. Ugyanebben az évben Ransom Love és Bryan Sparks megalakítja a Caldera Inc. nevű véget, majd pár év (1997) múlva megszületik a Caldera által készített OpenLinux Standard 1.1.
1996-ban a linux-kernel mailing list hírcsoportban már javában zajlik az élet... (a különféle, sokszor elég rosszul „összebarkácsolt” Linux verziókat ekkorra már rengetegen használják szerte a világban) Néhány felhasználó úgy érzi, méltatlan dolog, hogy kedvenc rendszerüknek nincsen logója... elindul a tervezgetés és találgatás, a legtöbben a a cápára vagy a sólyomra/sasra szavaznak mint emblematikus figurára, a vitának azonban hamar vége szakad, amikor a hírcsoportban megjelenik az „isten” maga, azaz Linus torvalds, és az „állatos” vitát látva bejelenti, hogy ő bizony mindig imádta a pingvineket... A vitának rögtön vége és mindenki elkezd rajzolni, majd rengeteg mindenféle pingvin után Larry Ewing megalkotja az első Tux-ot (természetesen GIMP-ben) és az internetes közösség rögtön elfogadja mint hivatalos Linux emblémát. Már csak a névadás van hátra: bősz levelezésben Torvalds-al, végül James Hughes lesz a keresztapa, mikor egyik levelében megemlíti Linusnak, hogy milyen jópofa elnevezés is a (T)orvalds (U)ni(X) azaz rövidítve a Tux. Hogy a Tux (tuxedo azaz frakk) véletlenül a pingvin öltözetét is jelenti, az csak véletlen. A hírcsoportokon persze nemcsak a pingvinről van szó: folyamatosan jönnek (mennek...) a Linux verziók: Linux2.0, később Debian, Mandrake, TurboLinux, Caldera, SuSe, RedHat, UHU és társaik. Végül 2001-ben megjelenik a Lindows, az első olyan rendszer ami Windows alkalmazásokat is tud futtatni Linuxos környezetben. A Microsoft persze rögtön pert indít az elnevezés miatt, míg végül 2004 április 14-én a Lindows neve Linspire-re módosul. A sikertörténet pedig (újabb Linux verziókkal) még sokáig folytatódni fog.
Érdekesség: Linus weboldala (valószínűleg a világ legrondább weblapja, dehát ő megteheti...) megtekinthető a http://www.cs.helsinki.fi/u/torvalds/ címen. Itt többek között megtekinthetjük a „Linus v2.0”-át azaz Torvalds kislányát, aki egészen pontosan a Patricia Miranda Torvalds névre hallgat.