szerző:
techline.hu
Tetszett a cikk?

Az informatikai szakzsargon egyik legújabb (bár már így is több éves) kifejezése, az angol „fake” szó.

 Az informatikai szakzsargon egyik legújabb (bár már így is több éves) kifejezése, az angol „fake” szó. Szó szerint „hamisítványt” jelent, PC-s és grafikusi szövegkörnyezetben azonban olyan fotókra és képekre utal, amik részben- vagy teljes mértékben manipulálva lettek; természetesen számítógép segítségével. A fake megjelenése mindennapjainkban egy érdekes folyamatot indított el – nézzük csak konkrétabban ! 

Forrás: Worth1000.com

A fényképezés feltalálása után (itt említsük meg az úriembert akinek mindezt köszönhetjük, hiszen megérdemli: William Henry Fox Talbot) valamint az utána következő „hőskorban” a fotó a valóság tökéletes tükörképének, sőt megcáfolhatatlan bizonyítéknak számított. Az első fotóknak az emberek csodájára jártak, Talbot első képei előtt a nézelődők sorokban kígyóztak, hihetetlenkedve bámulták, sőt sokáig nem is értették, hogy hogyan és miként kerül a „valóság a papírra”. Viccesnek hangzik, de sokan (főleg az idősebbek) azt hitték, nem túl jól sikerült, fekete-fehér festményekről van csupán szó. A fényképezés aztán robbanásszerűen elterjedt, ebben nem kis szerepe volt George Eastmannek (a Kodak alapítója), aki az előzőleg bonyolult technikai eljárást és komoly felkészültséget igénylő fotográfiát forradalmasítva - a "fényfestés" praktikáját a nagyközönség számára is elérhetővé tette. Eastman 1888 júniusában mutatta be a világ első, egyszerű és olcsó kameráját (fényképezőjét), amellyel kezdetét vehette a tömeges amatőr fényképezés. Ettől az időszaktól egészen az 1970-es évekig a fénykép tehát csalhatatlan bizonyíték volt (még a bíróságokon is). Ha valaki odaállt pl. a Big Ben elé, majd lefényképeztette magát – nos, akkor biztosak lehettünk benne, hogy valóban ott is volt. A számítógépek térhódításával, a grafikai és animációs szoftverek elterjedésével azonban megjelent a fake.

 Először természetesen a filmipar kezdte el „hamisítgatni” a háttereket, képeket, később azonban már a lelkes, otthoni felhasználók is elkezdték a fake-készítést. Az internet elterjedésével pedig elszabadult a pokol. Bármikor találhatunk ruha nélküli képeket híres sztárokról (akik persze sosem vetköztek le egy fotósnak sem), láthatjuk Bill Clintont alsónadrágban a tizennegyedik utca közepén és így tovább. A legszomorúbb a bulvár- és pletykalapok lelkesedése: a műfaj által megkövetelt ún. „álhírekhez” - ezek általában a lap hátulján vannak és mindenki tudja, hogy nem igazak - ezentúl fotókat is kap a nagyérdemű.

Itt aztán minden van az égvilágon, kétfejű kutyák, abnormális méretű „guiness” padlizsánok és uborkák, igazinak tűnő ufók (gondosan „szemcsésített” fotókon, hogy igazinak hasson), és még ezer más dolog. A magazinok modell-lányairól eltüntetik a szemölcsöket, majd kicsit „széthúzzák” a fotót, hogy a lábuk hosszabbnak hasson. Ha kicsit kutakodunk a neten, akkor találhatunk oldalakat, ahol lelkes (és valószínűleg éppen munkanélküli) grafikusok ajánlgatják szolgáltatásaikat, mondván „20 dollárért tíz fotót kap, amint Stallone-val együtt bulizik!” és hasonlók.

Ezt most így hogy?

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a képek manipulálására nemcsak a fotóeditor szoftverek adnak lehetőséget: a komoly grafikai- és animációs szoftverek (pl. Maya, 3DsMax) által renderelt képek néha bizony könnyen megtévesztik a szemet. Ha pedig elkövetik azt az „aljasságot” (és elkövetik), hogy a renderelt (azaz számítógéppel számoltatott) ábrákat összekeverik az igazi fotókkal, akkor bizony előáll az az eset, ami pár évtizede még lehetetlennek tűnt: nem tudjuk megmondani, hogy amit a fotón látunk, az igazi vagy nem? (jó példa erre, a http://www.alias.com/eng/etc/fakeorfoto/ oldalon található quiz, ahol képekről kell eldöntenünk, hogy igazi vagy nem. Csináljuk meg a tesztet, meg fogunk lepődni a végeredményen...) A fotókba vetett bizalom tehát kezd teljesen eltűnni, az újabb áldozat pedig a film lesz. Ezt a trendet a Forrest Gump c. film immáron klasszikus képsorai inditották világhódító útjára: emlékezzünk csak... Tom Hanks találkozik Kennedyvel – mit tagadás, az a bizonyos bejátszás elég élethű, és ez még csak a kezdet. Napjainkban még sikerültebb, lélegzetelállító, esetleg a valóságtól „megkülönböztethetetlen” filmtrükkök (pl. a Mátrix autópályás üldözése) vannak – nem nehéz megjósolni, hogy a technika jelenlegi fejlődése mellett, pár éven belül nem csak a fotókra, hanem a filmvászonra és a televízió képernyőjére is azt teszünk, amit csak akarunk. Az ILM stúdiójában már 2004-től folynak kisérletek, hogy miként lehetne élő- és számítógépes szereplők „keverésével” olyan, teljesen élethű és hihető filmeket forgatni, melyekben a főszereplő pl. Marilyn Monroe és Nicolas Cage , vagy Humphrey Bogart és Cameron Diaz.    

Fél évszázad alatt tehát a fénykép (szegény) teljesen elvesztette kapcsolatát a valósággal: mostantól a néző dolga, hogy elhiszi-e amit a szemével lát. A sorban a következő a televízió és a mozi lesz. Hogy aztán mi következik azt még nem tudni, de egy biztos: bármit is látunk a következő években, ne higgyünk a szemünknek !

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
techline.hu Tech

UFO fényképek

A legfontosabb lépés a helyes “alapkép” kiválasztása, UFO-t ugyanis nem...

Schiffer: A kínai titok

Schiffer: A kínai titok

Híresen jó: ingyenes új kiegészítőt adott ki a Microsoft a Windowshoz

Híresen jó: ingyenes új kiegészítőt adott ki a Microsoft a Windowshoz

Így tud magának gyorsan, használható szájmaszkot készíteni, varrás nélkül – videó

Így tud magának gyorsan, használható szájmaszkot készíteni, varrás nélkül – videó