Hol tart a high-tech sportipar?

A nyári olimpia közeledtével egyre több olyan sportruhacég jelenik meg, amelynek kínálatában izomteljesímény-erősítő, keringés-serkentő és egyéb hasonló képességgel felvértezett ruhákat találhatunk. Az Adidas a Wacoal japán alsóneműcéggel karöltve például olyan ruhákat hirdet, amelyek belső pántjaikkal képesek izomtámaszt adni a sportolóknak. A csípő és a térd köré tekeredő szalagok az altestnek is extra támaszt adnak, ugyanakkor lehetetlen nem észrevenni, hogy a technika miként imitálja azt a szokást, ahogyan a japán sportolók ruhákkal bugyolálják be végtagjaikat. Különleges, áramvonalas, gyorsabb úszótechnikát lehetővé tevő ruhákat a Speedo és a TYR Sport is fejleszt egymástól függetlenül, az ausztrál Skins pedig olyan öltözéket hirdet, amely extrém erőkifejtés után képes gyorsítani az izmok regenerációját.

A test természetes képességeit fejlesztő ruhaipart eredetileg az Under Armour indította be, az üzletbe belépő új cégek azonban előlük ragadják el a falatot: a kezdetben egyedülálló vállalkozás a most 3 milliárdos üzletágnak csak 35 százalékát mondhatja magáénak a Sports One Source felmérései szerint, noha ez az érték pár éve még 40 százalékon volt. Az eladások emelkedésétől függetlenül az Under Armour részvényei már csak 33 ponton vannak a szeptemberi 65 pont helyett.

Számos ruha mögött az izomtágulás folyamatának kihasználása rejlik: edzés közben az izmok kitágulnak, a szorosan tapadó ruhák pedig segítenek a folyamat közben felszabadult pangó folyadékot elvezetni, hogy a vér újra beáramolhasson az érintett területekre. A sportoló ettől felfokozott teljesítményre képes, de legalábbis jobban érzi magát - a mechanizmus kiaknázásába a sportcégek évente több millió dollárt ölnek. A sors furcsa fintora, hogy hasonló elven működő orvosi eszköz az itthon is jól ismert kompressziós harisnya, amely a visszér  és a trombózis kezelésében játszott fontos szerepet - az alapötletet kihasználva csak az Under Armour 606 milliós megamárkát csinált az alapötlet továbbfejlesztéséből.

Ennél azonban talán még fontosabb az a forradalom, ami az amatőr sportolók világában zajlik éppen. A megváltozott és egyre kevésbé mozgásigényes életmód, a dráguló egészségügyi ellátás,  a longevity-kutatásoknak köszönhetően az egyre hosszabb élettartam, valamint az ezek konklúziójaként megjelenő életmódbetegségek és egészségügyi panaszok miatt ugyanis egyre több felnőtt- és időskori amatőr sportoló jelenik meg - nemcsak az edzőtermekben, hanem a különlegesebb, high-tech termékeket árusító boltokban és weboldalakon is.

A testedzés iránt így nem csoda, ha meglepő módon növekszik az érdeklődés. A Sporting Goods Manufacturers Association legutóbbi felmérései szerint csak az Államokban 57 millióan vannak, akik az év 365 napjából 100-ban edzenek - ebből 25 millió a teniszezők száma. A fentiekből adódóan nem csoda, ha a jelenség mozgatórugói az idősebb amatőr sportolók. Dokumentált az a tény is, hogy Államokban a sízők és a snowboardozók átlagéletkora is emelkedik - az elmúlt évben a 32-37 évet felölelő korosztály jeleskedett főként. A bolygó más pontjain sem más a helyzet: Európai Uniós mérések szerint a 40-50 évesek közel 40 százaléka edz legalább kétszer egy héten (összehasonlítva ezt azzal, hogy a 15-24 éves korosztály 58 százaléka sportol). Angliában még az 55-64 éves korosztály aktivitása is emelkedik: az 1997-es adatokhoz képest 50 százalékkal több férfi és 25 százalékkal több nő edz jelenleg, és még Japánban is több mint 54 százalékkal nőtt a 40 évnél idősebb atléták száma.

A tudomány és a jelentős technikai fejlődést felvonultató fitness-ágazat most egymás felé konvergál, a hivatásos sportolók mellett az amatőrök is kezdenek célközönségnek számítani: ők már olyan felszerelésekhez is hozzáférhetnek, amelyeket több éve még csak a profikon láthattunk: olyan mikrochipes futócipőket, amelyek teljesítményünket figyelik, mérik és értékelik, olyan szénszálas öltözet, amely enyhíti a testszagot és felszívja az izzadtságot, de emellett természetesen számos egyéb biomechanikai, kineziológiai termék is napvilágot látott - gondoljunk csak a fentebb említettekre -, de szintén megemlítendő a számos diétás és teljesítményfokozó termék is. Nem ritkaság az olyan edzőgép sem, amely megjegyzi a sportolók nevét, legfontosabb adatait, teljesítményeit, ezeket elemzi, sőt, komplett edzéstervet is ajánl - így azok is hatalmas előnnyel kezdhetik amatőr sportolói pályájukat, akik még életükben nem voltak edzőteremben.

A demográfiai jellemzőkből kiindulva természetesnek számít az is, hogy az új technológiák nemcsak a teljesítmény fokozására, hanem a szervezet védelmére is jelentős szerepet fordítanak. Míg egy évszázaddal ezelőtt a fertőzések és a gyermekkori betegségek voltak hangsúlyosabbak, mára az olyan életmóddal szoros összefüggésben lévő szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség és a rák tarolnak. A kocsikkal, számítógépekkel, mobilokkal és konzoljátékokkal gyakorlatilag a mozgást iktattuk ki az életünkből, mondják a szakemberek - bár sokan joggal jegyezhetik meg: ezt a trendet először a Nintendo mozgással és sokszor igen izzasztó mozgással működtethető játékkonzolja, a Wii törte meg. A Wii sikere és az ezáltal végezhető sportok is azt bizonyíjták, hogy az idősebbek életébe sem megterhelő sportokat kell beiktatni: sokkal fontosabbak számukra a koordináció-, egyensúly- és ügyességmegtartó és -fejlesztő tréningek.