szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Reprodukálták azt a sejtet a Harvard Medical School kutatói, amelyből kifejlődhetett az élet, adta hírül a Nature magazin. Három és fél milliárd évvel a sejtek csak sejtmembránból és genetikai információból álltak, így igen kérdéses, hogy miként tudták feldolgozni a tápanyagokat és hogyan tudtak reprodukálódni.


Így nézhetett ki a Föld első sejtje
© Janet Iwasa
A mai sejtmembránok dupla rétegű foszfolipidekből épülnek fel, a többmilliárd évvel ezelőtti sejtek esetében viszont jóval egyszerűbb zsírsavakkal kellett dolgozni, olyanokkal, amelyek a Föld kezdeti időszakában már megtalálhatóak voltak. Jack Szostak, a tanulmány egyik szerzője szerint olyan anyagot kellett kialakítani, ami elég porózus ahhoz, hogy beáramolhassanak rajta keresztül a tápanyagok (például a DNS-t felépítő nukleotidok), de egyúttal elég erős is, hogy nehogy "kicsússzon" belőle a genetikai sejtanyag replikáció után.

A tudósok a vizsgálatok során zsírsavakat, illetve egy DNS-darabot helyeztek el vízben - ott a zsírsavak membránt hoztak létre a génanyag körül, amelyen keresztül az utólag a vízbe helyezett nukleotidok is be tudtak áramlani a sejtbe, amelyen belül a DNS replikálása is sikeresen megtörtént 24 órán belül. A Nature cikke szerint az első sejtek csak genetikai anyagból és zsírsavakból felépült membránból állnak, hiányoztak belőlük a lizoszómák, a mitokondriumok, de még a sejtmag is.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy az eredeti és a másolt DNS hogyan vált szét és hogyan indult meg az első sejtosztódás. David Deamer, a Kaliforniai Egyetem kutatómérnöke szerint a csapat jó úton van afelé, hogy az élet beindításához szükséges összes mechanizmust tartalmazó primitív sejtet hozzon létre.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bari Máriusz Tech

Regeneráció: mitől nő vissza az emberi ujj?

Disznók húgyhólyagjából kinyert különleges por segítségével növesztettek vissza egy levágott ujjpercet, adta hírül a CBS hírportál. A Pentagon a téma kutatására 250 millió dollárt áldozott, a megkérdezett magyar szakértők szerint mindez lehetetlen, de még a téma amerikai kutatói is csak a sötétben tudnak tapogatózni.

Medipress Plázs

Új őssejtforrást fedeztek fel

A szervezetben fellelhető őssejtek kutatására nagy erőket fordít az orvostudomány. A Cell Transplantation publikációjában közzétette, hogy olyan forrásra bukkantak, amelyben korlátlan mennyiségben, olcsón, könnyen hozzáférhető formában áll rendelkezésünkre őssejt: a menstruációs vérre.

Tech

Hol van az élet határa?

Fordulóponthoz érkezett egy közel két évtizedes tudományos vita, amely végső soron azt feszegette: milyen kicsi lehet egy élőlény? A nanobaktériumok nem élnek, mégis számos betegség okozói lehetnek.