szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Naprendszer talán legnagyobb aszteroida-becsapódástól származó krátere található a Marson amerikai tudósok szerint.

A Nature című brit természettudományi folyóiratban közölt tanulmányuk több évtizedes talányra, a vörös bolygóval foglalkozó kutatások egyik legnagyobb kérdésére kínál megfejtést.

A tanulmány modellszámításokkal támasztja alá azt az először 1984-ben megfogalmazott feltevést, hogy a Mars felszínének negyven százalékát elfoglaló Borealis-medencét egy kisbolygó becsapódása alakította ki évmilliárdokkal ezelőtt.

Amióta az 1970-es években a Voyager űrszondák sugározta képeket megpillantották, azóta okoz fejtörést a Mars kutatóinak, hogy miért olyan különböző az égitest két féltekéjének domborzata. Az északi félteke viszonylag lapos, síkságok alkotják, míg a déli félteke felszíne egyenetlen, hegyekkel borított, és hat-nyolc kilométerrel magasabban fekszik, mint az északié. A feltevések egy része valamilyen aszteroida becsapódásának tulajdonította a jelenséget, mások szerint egykor óceán hullámzott a mai Borealis-medence helyén.

A Nature-ben közölt legújabb tanulmány szerint a Mars négymilliárd évvel ezelőtt 45 fokos szögben összeütközött egy mintegy kétezer kilométer átmérőjű - a Plutónál nagyobb - kisbolygóval.

Csak két nagyobb ütközés szerepel a tudományos elméletekben. Az egyik sokat vitatott feltevés szerint a Naphoz legközelebbi pályán keringő Merkúr volt részese ilyen "karambolnak". Széles körben elterjedt elmélet viszont, hogy a Holdat egy csaknem Mars méretű tárgy szakította ki a Földből a Naprendszer kialakulásának korai szakaszában. Azonban mindkét ütközés olyan nagy erejű volt, hogy nem hagytak hátra látható nyomot.

A Borealis-medence területe akkora, mint Európáé, Ázsiáé és Ausztráliáé együttvéve. A Borealis-medencét nem számítva a 2400 kilométerszer 1800 kilométeres marsi Hellas-medencét és a Hold 2100-szor 1500 kilométeres Déli-Sark-Aitken medencéjét tartják számon a legnagyobb felismerhető becsapódásnyomként a Naprendszerben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Jeget talált a Marson a Phoenix

A tudósok szerint a NASA Phoenix szondája az egyik legutóbbi talajmintával jeget hozott a felszínre - jelentették be a misszió illetékesei.

Bari Máriusz Tech

A Marsról írja blogját a Phoenix szonda

Nemcsak biztonságban szállt le a Phoenix a Mars felszínére, hanem folyamatosan nyomon is lehet követni űrbeli élményeit. A szondával kapcsolatos hírek a Twitter gyorsblog-rendszeren olvashatóak.

hvg.hu Tech

Víz és élet is lehetett a Marson

Arról tárgyal a NASA és az ausztrál CSIRO kutatószervezet, hogy egyes ásványbányászati vizsgálati technológiákat a Holdon és a Marson is használnának. A kőzetek életkorának megállapításával arra is lehetne következtetni, hogy mikor volt szerves élet az egyes bolygókon.

Bari Máriusz Tech

Önkénteseket keresnek a Mars-tesztre

Önkénteseket keres az ESA európai űrügynökség egy szimulált Mars-túrára, amely során közel másfél évet kell majd eltölteniük egy moszkvai intézetben elhelyezett űrhajó-szimulátorban.

MTI Tech

A Phoenix nehezen boldogul a Marson

Gondot okoz a Marsot kutató Phoenix űrszonda első talajvétele a NASA kutatóinak, az automata űrlaboratórium által kiemelt első rög, túlságosan durvaszemcsézetű, s a labor egyelőre nem tudja elemezni azt - közölte a kaliforniai Pasadenában lévő földi irányítás.

hvg.hu Tech

Lakható területek után kutat a Marson rövidesen landoló űrszonda

A NASA kutatói aggódva figyelik a Phoenix Mars-szondát, amely megkezdi a végső manővert, mielőtt május 25-én a vörös bolygó sarkvidéki régiójában landolna. A tudósok szorongását fokozza, hogy egyelőre nem tudják, az űrjármű túléli-e egyáltalán a leszállást.