A szibériai Bajkál az egyik legkevésbé ismert tó a világon. Feltárására kétévesre tervezett orosz expedíció indult, amelyben a szovjet gyártmányú Mir-1 és a Mir-2 minitengeralattjárókat használják.

Szerdán helyi idő szerint délben a Mir-2 merülés közben összeütközött az expedíció központjaként szolgáló Metropolita úszóplatformmal és megsérült a hajtóműve. Javítása legalább egy napig tart, a kutatómunka ezért egyelőre leáll, de valószínűleg még a héten folytatódik tovább - közölték az expedíció vezetői.

Kedden az orosz állami tévécsatornák élő adásban tudósítottak róla, hogy a két tengeralattjáró elérte a tó legmélyebb, tengerszint alatt 1680 méterre fekvő pontját és ezzel merülésrekordot állítottak fel. A pezsgődurrogtatás után felbukkantak a Mir-ek, a legénység visszatért a Metropolitára, az expedíciót vezető Artur Csilingarov pedig bejelentette, hogy a tengeralattjárók csak 1580 méterre merültek, így mégesem sikerült megdönteni az 1637 méteres édesvízi merülésrekordot, amelyet évekkel korábban állított fel egy orosz tengeralattjáró ugyancsak a Bajkál-tóban.

A forintban számolva 888 milliós költségvetésű Bajkál-expedíció során a következő egy évben összesen 60 merülést hajtanak végre, a tó legmélyebb pontján pedig felépítenek egy apró piramist és elhelyeznek rajta egy titánötvözetből készült orosz zászlót. (Az expedíció második szakaszára, 2009-re 100 merülést terveznek.)

Ilyen zászlóval a Mir-ek tavaly is jártak nagy mélységekben, és az akciót akkor is Csilingarov vezette, aki nemcsak elismert mélytengeri kutató, hanem kormánypárti parlamenti képviselő. A tengeralattjárók tavaly augsztusban az ő irányításával tűztek ki orosz zászlót a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy a Kreml igényt tart a sarki jégpáncél alatti kontinentális talapzatra és a benne rejlő ásványkincsekre.

A Bajkál-expedíció során a tudósok különböző mélységekből mintákat vesznek, dokumentálják a klímaváltozás jeleit és akár új fajokat is felfedezhetnek. A kutatás végén javaslatokat fogalmaznak meg arról, hogy miként lehet megvédeni a környezetszennyezéstől a tavat, amelyet az UNESCO 1996-ban világörökséggé nyilvánított.

Az expedíció egyben kincsvadászat is, mert a legenda szerint a polgárháború idején a tóba süllyedt az úgynevezett Kolcsak-arany egy része, mintegy 600 kilónyi arannyal teli ládák. Ha a Kolcsak-arany legendája nem is igaz, az valószínű, hogy a hajdan a Bajkálon túli aranybányákból származó, vízi után Oroszország nyugati részére száltított nemesfémből sok került a tó fenekére a viharokban elsüllyedt hajók révén.