Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A 2010-ben bemutatott Európa 2020 stratégia új közös célt tűzött ki a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén: az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak arányának 25 százalékkal való csökkentését, és több mint 20 millió ember kiemelését a szegénységből. Ezt a célt nem sikerült elérni. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó, 2021 márciusi cselekvési tervben az Európai Bizottság új kiemelt célt tűzött ki: 2030-ig legalább 15 millióval (ebből legalább 5 millió gyermekkel) csökkenteni kell a szegénységben élők számát. 2019 és 2023 között azonban a szegénységben élők száma csak 1,6 millióval csökkent.
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban átlagosan a lakosság 21,4 százalékát fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázata, 94,6 millió emberről van szó. Ugyan a tendencia csökkenő, de 2010-ben az arány 23,8 százalék volt, azaz közel másfél évtized alatt 2,4 százalékot sikerült lefaragni, ami 10,7 millió embert jelent.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, a hét statisztikai régió közül a legjobb a helyzet a Közép-Dunántúlon (Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom), ahol a lakosság 11,9 százaléka volt kitéve a szegénységnek és kirekesztettségnek, ez európai szinten is kimagaslóan jó eredmény. A legrosszabb helyzetben pedig Észak-Magyarország található, 31,5 százalékkal. A magyar adatok összességében egy év alatt egyébként – szemben az európai tendeciával – romlottak.
Az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozta új, ebben a témában készített állásfoglalását. Emlékeztetnek arra, hogy 2024. július 18-án az EAPN lelkesedéssel fogadta Ursula von der Leyen elnök bejelentését az első EU szegénység elleni stratégiáról, amely 2026-ban indul.
“A bejelentés napja óta fáradhatatlanul dolgozunk egy erős és ambiciózus EU szegénység elleni stratégia előmozdításán. Először elindítottuk az EU szegénység elleni stratégiája felé vezető ütemtervet. Majd a Népek Csúcstalálkozójának utolsó két eseményén összehoztuk a politikai döntéshozókat, politikusokat, az EU intézményeinek képviselőit, tagjainkat, civil szervezeteket és a szegénységet élőket, hogy érdemi hozzájárulásokat gyűjtsünk ehhez a történelmi kezdeményezéshez” – foglalta össze az EAPN a közelmúlt történéseit. Ennek a folyamatnak a része az állásfoglalásuk a szegénység felszámolásával kapcsolatban. A dokumentumban szólnak arról, hogy az első EU-s szegénység elleni stratégia történelmi lehetőséget kínál az Európai Unió számára, hogy végre véget vessen a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek.
Eddig az uniós szintű szegénységellenes kezdeményezéseknek csekély hatásuk volt. Az EAPN és más civil szervezetek szüntelenül küzdöttek azért, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés az EU politikai napirendjének élén maradjon. De ezen erőfeszítések ellenére is túl lassú volt a haladás
– szögezik le. Úgy vélik, “egyetlen törvényt, politikát vagy költségvetést sem szabad megalkotni a szegénység és az elnyomás által közvetlenül érintettek hangja nélkül”. „A szegénység felszámolása felé” című állásfoglalásunk felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy Szegénységben Élők Bizottságát, hogy biztosítsa, hogy az ő élettapasztalatuk formálja a szegénység elleni stratégiát a kezdetektől a végéig. Arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el egyértelmű és fenntartható megközelítést, amely elismeri a szegénységet élőket a politikai döntéshozatal alapvető partnereiként.
Az állásfoglalás felvázolja az EAPN legfontosabb ajánlásait, kiemeli a sürgető kihívásokat, konkrét intézkedéseket javasol, és 12 prioritást mutat be a stratégia irányításához. A prioritások között van többek között a megfelelő és hozzáférhető jövedelem biztosítása mindenki számára, a dolgozói szegénység kezelése minőségi foglalkoztatás és megfelelő bérek révén, a hajléktalanság és a súlyos anyagi nélkülözés kezelése, szegénység interszekcionális aspektusainak kezelése, a migránsok, menedékkérők és illegális bevándorlók védelme, illetve az egészséges és megfizethető élelmiszerhez való jog biztosítása. Ugyancsak kitérnek a zöld, de társadalmilag igazságos átmenet előmozdításéra a szegénységben élők számára, a szegénységben élők digitális jogainak rögzítésére és a szegénység kriminalizációjának kezelésére az EU-ban.
Az EAPN szerint a szegénység felszámolása és nem csak enyhítése iránt kell elkötelezettséget mutatni. Úgy vélik, ennek érdekében szemléletváltásra van szükség.
A szegénység felszámolására irányuló munka a jólét, a gondozás és a közösségi kohézió felé vezető társadalmi fejlődés középpontjában áll – különösen a zöld, digitális és demográfiai átmenet összefüggésében
– áll a filozófiájuk középpontjában, amely alapján várják az Európai Bizottság javaslatát. Sőt, azt is hozzáteszik, hogy ennek túl kell mutatnia a jelenlegi uniós törvényhozás mandátumán.
