szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Közép-európai idő szerint szombaton hajnalban a floridai Cape Canaveral űrközpontból indítják Föld körüli pályára a Keplert, vagyis az első olyan amerikai űrteleszkópot, amelynek fő feladata az lesz, hogy Naprendszeren túli Földéhez hasonló méretű bolygók létét mutassa ki.

A Naprendszeren túli bolygók, vagyis exobolygók létéről az emberiségnek mintegy másfél évtizede van tudomása. Eddig több mint 300 olyan égitestet fedeztek fel, amely egy csillag - vagyis egy nap - körül kering. A világegyetemben tehát nem csak a mi Napunk kiváltsága az, hogy bolygókkal vegye magát körül, sőt a csillagászok gyanakvása szerint ez viszonylag általános jelenség.

A mostanáig felfedezett exobolygók azonban szinte kizárólag Jupiter méretű vagy még annál is jóval nagyobb gázóriások, amelyeken a - legalábbis a földi értelemben vett - élet lehetősége kizárt. A Kepler feladata az lesz, hogy több mint 100 ezer csillag környezetéről küldjön a földi irányítóközpontba olyan felvételeket, amelyek alapján a szakértők következtetni tudnak a Földhöz hasonló kőzetbolygók létére. (A 2006-ban felbocsátott francia-európai gyártmányú Corot űrtávcső nemrégiben felfedezett ugyan egy olyan exobolygót, amelynek átmérője csak kétszer nagyobb a Földénél, de ez az égitest olyannyira közel kering anyacsillagához, hegy eleve nem lehet "életgyanús" bolygónak tekinteni.) A Kepler viszont főként a kiszemelt csillagoknak azt a környezetét vizsgálja, amely feltételezhetően az úgynevezett lakható övezethez tartozik, vagyis központi naphoz nem túl közeli és nem is túl távoli zónákat. Ezekben az övezetekben a kedvező hőmérsékleti viszonyok következtében előfordulhat az élet egyik alapeleme, a cseppfolyós halmazállapotú víz, és ha ott léteznek olyan kőzetbolygók, amelyek felszínén megmarad a víz, akkor azokon a planétákon korántsem kizárt, hogy megjelent az élet is, akárcsak a Földön milliárd évekkel ezelőtt.

Amennyiben a Kepler valóban rábukkan ilyen égitestekre, még nem jelenti azt, hogy láthatjuk is ezeket a távoli, csillagászati léptékben mérve parányi méretű bolygókat. Hasonlóan a korábban felfedezett exobolygókhoz, ezekről a remélhetőleg létező kőzetbolygókról, illetve nagyságukról és tömegükről is úgy szerezhetünk tudomást, hogy a Kepler rendkívül érzékeny műszerei révén kimutatható lesz az, hogy amikor a bolygó átvonul anyacsillaga korongja előtt, akkor apró fényváltozások keletkeznek az adott csillag fénygörbéjében, mintha a kiszemelt csillag kissé hunyorogna. Ezekből az adatokból a csillagászok következtethetnek arra: milyen méretű és hány bolygó kering egy-egy csillag körül.

A Kepler 3 és fél évesre tervezett megbízatását úgy is fel lehet fogni, hogy "terepfelmérést" végez majd utódai számára. A Kepler által beazonosított csillagokat és bolygórendszereket a későbbiekben immár nagyobb felbontású felvételekre képekre alkalmas űrtávcsövekkel hosszabb ideig tanulmányozhatják a csillagászok, hogy az emberiség számára láthatóvá váljanak a Földhöz hasonló, talán az élet hordozására is alkalmas távoli bolygók, amelyek közvetlen kozmikus környezete olyan lehet, mint amilyen a Földet körülölelő közeg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

A Hubble űrteleszkóp tíz legszebb felvétele

A modern űrkutatás egyik szimbóluma, a Hubble űrteleszkóp 2010-ben fejezi be működését. A többször felújított és kockázatos űrszerelési munkálatokkal életben tartott berendezés számtalan csodálatos fotóval örvendeztette meg a csillagászat és az űr iránt érdeklődőket. Az alábbiakban bemutatjuk a Hubble tíz legszebb, legismertebb felvételét.