szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A legutóbbi, egy évtizedig tartó szárazság, amely mintegy százezer embert ölt meg Afrika Száhel-övezetében, csak ízelítő abból a "megaszárazságól", amely a térséget sújthatja a globális klímaváltozás nyomán - közölték amerikai éghajlatkutatók a Science tudományos folyóirat legutóbbi számában.

Afrika szubszaharai területeinek történetében nem ritka az évszázados szárazság sem, az éghajlat melegedése azonban még komolyabbá teheti az aszályos periódusokat. Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem munkatársa szerint Nyugat-Afrika nagy része már most is a fenntarthatóság határán van.

Overpeck és kollégái a ghánai Bosumtwi-tó alján lévő üledéket vizsgálták, amely 3 ezer évre visszamenően megőrizte a vidék éghajlatának nyomait. Az időjárási feljegyzések csak mintegy száz évre nyúlnak vissza, ezért az üledék elemzése fontos további adatokkal szolgált.

A kutatók nemcsak annak az évtizedes aszálynak a nyomaira bukkantak, amely az 1960-as években pusztított, hanem évszázadokig tartó "megaszárazságok" jeleit is felfedezték. A legutóbbi ilyen periódus 1400-tól 1750-ig húzódott. Elsüllyedt erdőségek nyomai tanúskodnak azokról az időkről, amikor a tó évszázadokra kiszáradt.

A Száhel-övezetben lezajlott legutóbbi nagy aszály következtében a tó vize "csak" mintegy öt métert csökkent, míg a szélsőségesen száraz időszakokban a vízszint akár harminc métert is süllyedhetett. A legutóbbi évtizedek adatainak elemzéséből arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az aszályok a tenger felszíni hőmérsékletének változásához köthetők.

A megaszárazságok előfordulásának pontos okát ugyan nem sikerült megállapítaniuk a tó üledékének vizsgálatával, mindazonáltal úgy vélik, hogy a Föld éghajlatának melegedése még pusztítóbbá teheti az aszályokat. A hőmérséklet ebben a régióban 2,8-5,6 Celsius fokot emelkedik a számítások szerint még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását sikerül csökkenteni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Szárazság és vízhiány lesz Európában is

Jóval több ember kerül veszélybe a klímaváltozás miatt, és a vízhiány is drámai mértékű lesz nemcsak Kínában és Ausztráliában, hanem Európa és Amerika egyes részein is - olvasható a világszervezet keretei között működő klímakutató kormányközi csoport (IPCC) jelentésében, amelynek főbb pontjait a dokumentum egyik szerzője beszélt a Reuters brit hírügynökségnek.

MTI Tech

A GM-növények jobban ellenállnak a szárazságnak

Kutatók kimutatták, hogy a genetikailag módosított növények minimális vízszükségletükkel képesek ellenállni a legkeményebb szárazságnak is. A felfedezésnek jelentős szerepe lehet az élelmiszernövények akár szélsőséges körülmények között történő termesztésében - jelentették be az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmány szerzői.

Hét nap

Özönvíz, szárazság

Az utóbbi fél évszázad legnagyobb árvize pusztít a kelet-indiai Bihar államban - közölték a hétvégén az indiai...

hvg.hu Tech

A jövő háborúit a vízért folytatjuk majd?

Kritikus történelmi korszak küszöbén állunk. Az erőforrások - a kőolajtól és az ivóvíztől az uránércig és a szemes terményekig - apadnak, ezért az energiafüggő országok egymással versengve keresik majd az éhségüket csillapítani képes országok kegyeit, amíg a hiány pótlására a technika fenntarthatóbb megoldást nem kínál. Pár évtizeden belül a víz és az élelem is elsőrendű konfliktusforrás lesz, akárcsak ma az olaj. Részlet a HVG Kiadó gondozásában megjelent Jövő-dosszié című könyvből.

Monitor

Szárazsághullám

Hamarosan ivóvízszállítmányok érkeznek Görögországból a szárazság sújtotta Ciprusra, ahol egy újabb tengervíz-sótalanítót is üzembe helyeznek. A vízhiányt olcsóbban is orvosolni lehetne - de ez már kényes politikai kérdés.