Évente 315 ezer áldozata van az éghajlatváltozásnak

A Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár által irányított szervezet szerint a klímaváltozás évente 325 millió embert érint jelentős mértékben, húsz éven belül pedig számuk megduplázódik, elérve a Föld lakosságának 10 százalékát.
 
Az éghajlatváltozás okozta éves gazdasági károkat 125 milliárd dollárra (25 000 milliárd forintra) becsüli a GHF-jelentés. Ez az összeg nagyobb, mint a gazdag országok által a fejlődőknek nyújtott évi segély. 2030-ra a gazdasági veszteségek elérhetik a 340 milliárd dollárt (68 018 milliárd forintot). "A klímaváltozás korunk legnagyobb humanitárius kihívása, amely százmillióknak okoz szenvedést a világon" - hangsúlyozta  Kofi Annan.
 
Mint a GHF elnöke hozzátette, az éghajlatváltozás legnagyobb mértékben a legszegényebb országokat sújtja. A jelentés szerint a fejlődő országok szenvedik el az éghajlatváltozás okozta emberi veszteségek és gazdasági károk kilenctizedét, noha az 50 legszegényebb állam kevesebb mint 1 százalékát adja a globális felmelegedésér okolt széndioxid-kibocsátásnak.
 
A beszámoló szerint a globális felmelegedés humán következményei sokkal drasztikusabbak lesznek, mint eddig feltételezték. A legújabb kutatások szerint a klímaváltozás ugyanis a vártnál sokkal nagyobb léptékű és gyorsabb lefolyású lesz. Különös figyelmet kell fordítani a "legsérülékenyebb" 500 millió emberre, akik olyan országokban élnek, amelyek különösen megszenvedik majd a szárazság, áradások, viharok és a tengerszint-emelkedés következményeit. Az éghajlatváltozás szempontjából a leginkább érintett az afrikai kontinens, ahol a 15-20 "legsérülékenyebb" ország található.
 
Ahhoz, hogy elkerüljék a legrosszabbat, a jelentés szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket a fejlődő országokban. A segélyszervezetek mindössze 400 millió dollárt (79,9 milliárd forintot) igényeltek erre a célra, holott éves szinten a munka költségei meghaladják a 32 milliárd dollárt (6395 milliárd forintot).
 
Kofi Annan szerint a decemberi koppenhágai tanácskozáson, amelynek feladata a kiotói klímaegyezményt felváltó megállapodás kidolgozása, a világnak hatékony, méltányos és kötelező érvényű egyezségre szükséges jutnia. Egy ambiciózus megállapodás hiányában tömeges éhínséggel, tömeges migrációval és tömeges megbetegedésekkel kell szembenéznünk - hangsúlyozta az ENSZ korábbi főtitkára.