Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A Computerworld értesülései szerint az amerikai kormány Energiaügyi Minisztériumának Lawrence Berkeley National Laboratory nevű kutatóintézetében, valamint a University of Californián tevékenykedő kutatók mutatták be az új technológiát, amely a szakemberek szerint könnyedén integrálható lenne napjaink chipgyártó üzemeibe.
„Új mechanizmust fejlesztettünk ki a digitális adattárolásra: kristályos vas naonrészecskét, amely egy többfalú szén-nanocsőbe van bezárva” – magyarázta Alex Zettl fizikus, a kutatás vezetője. A tudósok szerint az új módszerrel ezerszeresére nőne az egy négyzet-inch (6,45 négyzetcentiméter) területen tárolható adatok mennyisége.
Zettl 2007-ben azzal szerzett magának hírnevet, hogy létrehozta a világ legkisebb rádióját, amelynek vastagsága tízezred része egy emberi hajszálnak. Az új fejlesztés lényege, hogy az említett vasrészecske hatalmas precizitással tud mozogni a szén-nanocső belsejében, s helyzetét az ellenállás változásának mérésével lehet meghatározni (lásd a videót). Ez lehetővé teszi egy olyan memóriachip elkészítését, amely az áram fenntartása nélkül képes tárolni az adatokat, emellett pedig több száz bináris helyzetbe – 1 = igen, 0= nem – lehet állítani.
„Mivel a rendszer hermetikusan zárt, a környezeti hatásoknak is remekül ellenáll” – magyarázta Zettl, aki hozzátette, a rendszer termodinamikai stabilitásának köszönhetően akár egymilliárd évig is képes tárolni a betáplált adatokat. A szakember szerint a technológia két éven belül a piacra kerülhet.
