A szakértői csoportban helyet kapott három tajvani kutató és összesen tizenkét nő - közölte a kínai sarki kutatások intézetének munkatársa. A nők közül ketten csatlakoznak majd ahhoz a csoporthoz, amelyik a Déli-sarkvidék belső területén található Grove hegy geológiai tanulmányozását fogja végezni. Mint elhangzott: ez egy különleges, a belföldi jégtakaróból szigetszerűen kiemelkedő, jéggel, hóval nem fedett, helyenként sziklás térség a földrész keleti részén.

A csapat Kína egyetlen jégtörőjével, a Hósárkánnyal indul majd 180 napos útjára a sanghaji bázisról október 11-én. A mostani expedíció a leghosszabbak egyike lesz, érinti a Déli-sarkvidék mindhárom kínai állomását.

A Hósárkányt április 10-re várják vissza, azt követően, hogy a kutató állomások körül végeznek 30 tudományos projekttel (16-tal az óceánban).

Kína három kutatóállomása az Antarktiszon a Csangcseng, a Csungsan és a legújabb: a Kunlun. Az Északi-sarkvidéken egyetlen állomást építettek, a Huanghöt.

A Kunlun idén januárjában készült el, és az első volt a Déli-sarkvidék belső területén; 559 négyzetméteren helyezkedik el. A kínai szakemberek a térségben csillagászati, űrfizikai, geofizikai, topológiai, légkörtani és a gleccserekkel kapcsolatos kutatásokat végeznek, továbbá vizsgálják a jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulását és a globális klímaváltozás hatásait.

A tájékoztatón most elhangzott az is, hogy a Hósárkány következő útja - jövőre - az Északi-sarkvidékre vezet majd. Ennek során egyebek mellett keresni fogják az arktiszi óceánon vezető kereskedelmi útvonal kialakításának a lehetőségét, készülve arra, hogy az éghajlatváltozás következtében idővel jelentősen csökken a jégtáblák mennyisége a térség vizein.

“A kutatás során szerzett adatok, az Északi-sarkvidék tanulmányozása nem csak a tengeri hajózás területén hasznosíthatók a számunkra, hanem megmutatják a benne rejlő természetes források kiaknázásának a lehetőségeit is” - húzta alá Tung Csao-csien, a sarki kutatások intézetének kutatója.