szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sokak számára a 2009-es esztendő arról lesz nevezetes, hogy a Holdon végre igazolták a víz jelenlétét - írja a National Geographic. A hír csak pár napos, de máris rendelkezésre áll jónéhány elmélet, hogy miként is kerülhetett víz a Holdra.

A NASA Hold-felderítő szondája (Lunar Reconnaissance Orbiter) és India Chandrayaan-1 elnevezésű űreszköze nemrégiben olyan vegyi nyomokat találtak, amelyek a Holdon lévő vízre utalnak. A NASA LCROSS nevű műholdja két becsapódó egységet lőtt ki aztán októberben, ami egy Hold-kráterből "jelentős mennyiségű" vizet szórt szét - ezt a múlt héten jelentették be az űrkutatók.

Hogy került a víz a Holdra? - első elmélet

Mindezek után újrakezdődtek a spekulációk arról, hogy miként kerülhetett víz a Holdra. A National Geographic négy teóriát vázolt fel, mint lehetséges verziót.

Az első elmélet szerint ősi vulkánok lökték a vizet a Holdra. A víz tehát már eleve ott lehetett, vagyis a Hold keletkezésekor a víz az egyik alkotóelemként vett részt a folyamatban. Mindebből az is következne, hogy a víz a Hold belsejében található. Ezt a vizet, vízgőzt a ma már "halott" Hold - korábban aktív vulkáni tevékenységgel tarkított - felszínére a tűzhányók és gázkilövellések juttatták el. A víz azóta fagyott állapotban van jelen a Holdon - ismertette a teóriát Paul Spudis, a NASA houstoni Hold- és Bolygókutató Intézetének (LPI) munkatársa.

Grafika az LCROSS-ról
© AP

A második elmélet

A második elmélet arról szól, hogy a víz a Hold felszínén keletkezik, a nap segítségével. A teória azt állítja, hogy a napszélben, a napból kiáramló sugárzásban protonok, ionizált hidrogén található, amely a Hold oxigénben gazdag ásványaival ütközve vizet hoz létre. (A vízmolekula két hidrogén és egy oxigén atomból áll.)

Ez azonban nagyon lassú folyamat lenne, véli Peter Schultz, az LCROSS-szal foglalkozó kutató, aki a Rhode Island-i Brown Egyetemen dolgozik. Schultz szerint azonban ez sem kizárt, hiszen évmilliárdok alatt ez is tetemes mennyiség lehet.

A harmadik teória

Egy harmadik gondolat szerint aszteroidák és üstökösök vitték a vizet a Holdra. Ezek az égitestek tartalmazhatnak vizet, aztán becsapódtak a Holdba, és ennek a maradványa az ottani víz. Az ilyen becsapódás után azonban a víz nagy része az űrbe került volna, csak a molekulák kisebb része esett volna a Hold gravitációs mezőjének fogságába. Ez valamiféle vízgőzfelhőt eredményezne a Hold körül, amely a Hold felszínének közelében lebegne - magyarázta Spudis a National Geographicnak.



Ennek a víznek egy része a pólusok felé vándorolhat, és ott "hidegcsapdákba" eshet. A víz állandóan fagyos területen, például egy kráter mélyén, ahová nem süt be a nap, megmaradhat.

A negyedik elmélet és két változata

A negyedik elmélet(csoport) szerint a víz a Földről került a Holdra, de mindkét ilyen teória azt feltételezi, hogy bolygónk akkor még közelebb volt a kísérőjéhez. Schultz szerint ez évmilliárdokkal korábban lehetett akár így is. Ekkor még a Föld mágneses mezője gyengébb volt, vagy nem is létezett. A napszél így elragadhatta a Föld légköréből a vízmolekulákat, a vízgőzt, és a Holdra repíthette át azt.

Egy másik elmélet szerint a Földbe becsapódó asztroida robbantott ki tengervizet, amely a Holdon landolt, miután a bolygónkhoz akkor még közelebb keringő Hold magával ragadott egy részt ebből a kicsapódó víz(gőz)ből. Ugyanakkor mindkét kutató hangsúlyozza: az összes elgondolás egyelőre spekuláción alapul, nehéz ellenőrizni a teóriák hitelességét, tudományos megalapozottságát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!