szerző:
techline.hu
Tetszett a cikk?

Az USB alighanem az első olyan PC-fejlesztés, amely valóban teljesítette, amit ígért: megkönnyítette és egységesítette...

Az USB alighanem az első olyan PC-fejlesztés, amely valóban teljesítette, amit ígért: megkönnyítette és egységesítette a legkülönfélébb külső eszközök csatlakoztatását. A PnP álma („csatlakoztasd és használd”) az USB-vel vált valósággá, és bár a megnövelt kényelemnek volt egy kis ára – az univerzális csatlakozó a korábbi megoldásoknál nagyobb terhet rótt a CPU-ra – ezt a processzortechnológia robbanásszerű fejlődése bőven ellensúlyozta.

Az új trónkövetelő

Ami az USB történetét illeti: 1996-ban jelent meg az alapváltozat, a 12 MB/s-os USB 1.0, és 2000-ben debütált az USB 2.0, amely már 480 MB/-ot tudott, vagyis negyvenszer gyorsabb volt, mint az első változat. Ám a rohamosan fejlődő külső meghajtók hamar feszegetni kezdték ezt a sávszélességet. Ráadásul egy másik irányból is nőtt nyomás a specifikációra: a médiaeszközök tárkapacitásának növekedésével a felhasználók egyre nagyobb adattömegeket akartak átgyömöszölni a számítógépre videokamerájukról, digitális fényképezőgépükről, és rosszul tolerálták az USB 2.0 sebességkorlátjából adódó hosszú várakozási időket.

Törékeny kapcsolat
Ahol legnagyobb a szükség, ott legközelebb a segítség. Az Intel egy fejlesztői fórumon 2007 szeptemberében jelentette be, hogy előrehaladott állapotban van az USB 2.0 utódjának szánt USB 3.0 fejlesztése. Bemutatott elképzelései azonban nem arattak osztatlan sikert. A kifogások közé tartozott, hogy a fejlesztők nem csökkentették az új specifikáció CPU-étvágyát, nem növelték meg energiaátviteli kapacitását (ez az USB 2.0-hoz hasonlóan maradt volna 2,5 watt), és az átviteli sebesség növelése érdekében üvegszálakkal akarták kiegészíteni az eredeti négy rézvezetéket. Nem sokkal később az új szabvány kifejlesztésében érdekelt gyártók, köztük az AMD és az NVIDIA részéről is heves támadások érték az Intelt, amiért az információk kisajátításával „versenyellenes” stratégiát folytat, magyarán lépéselőnyhöz akar jutni a rivális lapkagyártókkal szemben.
A viták később elcsitultak, és 2008 novemberében megjelent a végső specifikáció, amely a kritikák nagy részét figyelembe vette. A sérülékeny üvegszálakat strapabíróbb rézvezetékekre cserélték, az energiaátvitelt 4,5 wattra tornászták fel, viszont a protokoll magas CPU-használatából nem igazán faragtak.

Egyre nagyobb adattömeg kerül fényképezőgépünkről a számítógépre

A szabvány átviteli sebességét 4,8 gigabájt/másodpercre lőtték be, ami némileg elmaradt az Intel eredeti, 5 gigabájtos elképezéseitől, de így is tízszeres gyorsulást jelentett az USB 2.0-hoz képest. A csatlakozó fizikai kialakításakor ügyeltek a csereszabatosságra: az öt új érintkező mélyebbre került, mint az örökölt érintkezők, hogy a hosszabb USB 3.0 csatlakozó elérhesse őket, ugyanakkor a régi csatlakozó is működni tudjon az új aljzatban. Így a különböző USB-változatok használatához nem lesz szükség adapterekre.

Az első fecskék
2009 májusában az NEC bejelentette az első olyan USB vezérlőt, amely kompatibilis a korábbi USB-változatokkal, ugyanakkor támogatja a 3.0 szabványt. Ezután egymást követték a USB-vel kapcsolatos hírek: a LucidPort egy USB SATA hidat mutatott be, amely a külső meghajtók csatlakoztatását teszi majd lehetővé, az új technikák alkalmazásában mindig élenjáró ASUS pedig egy USB 3.0-t támogató alaplapról tett bejelentést.  A termékkibocsátást később minden magyarázat nélkül elhalasztották. A szakértők gyanítják, hogy az ASUS-nak a kiforratlan vezérlővel gyűlhetett meg a baja, illetve megbízhatóbb lapkakészletre vár.
Ha a vezérlők gyártása stabilan beindul, 2010-re az első eszközök is megjelenhetnek a piacon. Az első fecskék a csatolókártyák lesznek, majd jöhetnek a külső merevlemezek, amelyek adatforgalmánál hatalmas teljesítményjavulást ígér a tízszeresére duzzadt sávszélesség. A külső DVD- és BD-meghajtók pedig nagyobb sebességgel hálálhatják meg a 4,5 wattos energiaátviteli kapacitást.
2010-re várhatóan az USB 3.0 OS-támogatása is megoldódik. A minden újdonságra frissen reagáló Linux esetében ez eleve adottnak tekinthető, a Windows 7 viszont várhatóan csak egy kiegészítőn keresztül fogja támogatni az új specifikációt, az alapváltozatból még hiányozni fog ez a szolgáltatás. A jelenlegi állás szerint a Snow Leopard induláskor szintén nem fogja támogatni a megnövelt sebességű USB-t, de 2010-ben az Apple beépíti a rendszerbe, és a cég következő operációs rendszere már alapból kezeli majd az USB 3.0.
További érdekes részleteket tudhatnak meg az USB 3.0-ról, ha fellapozzák a techline.hu szakmai támogatásával készült IT Plusz 2010 című kiadványt. A magazin megvásárolható az újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

techline.hu Tech

Eltűnnek a mobilok!?

A mobiltelefonok fejlődése alapvetően új szakaszba érkezett, miután jó pár évig nem történt látványos változás.

techline.hu Tech

Így lehet meggazdagodni a neten

Kivel is kezdhetnénk a sort, ha nem azzal a két fiatalemberrel, akiknek „találmányával" valamennyien nap mint nap...