szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A tudósok eddig azt hitték, hogy egyszerű sziklafaragványokról van szó, most azonban a Discovery News szerint kiderült, hogy Skóciában megtalálták az egykori őslakosok, a piktek írott nyelvemlékeit. A kőbe vésett alakokról, katonákról, lovakról és más figurákról most feltételezik, hogy írásos emlékek.

A most felfedezett skóciai írott nyelv a vaskorra vezethető vissza a szakértők szerint. A nyelvet Skócia őslakosai, a piktek használhatták, a Kr. u. 300 és 843 közötti periódusban. Ha sikerülne megfejteni az írott emlékek jelentését, az akár alapvetően átalakíthatja a Skócia történetéről alkotott képet. A piktekről korábban nem lehetett sokat tudni, vaskori társadalmuk szerkezete, története a "fehér foltok" közé tartozott a brit szigetlakók históriájában.

Most tudósok megvizsgálták a "Pikt Köveket" (Pictish Stones), amelyeken stilizált, kőbe vésett alakok láthatók. (A hvg.hu az interneten böngészve talált egyébként olyan oldalt, ahol a köveken látható ábrák jelentése szerepel.) Ezeket a Pikt Köveket korábban sziklarajzokhoz hasonló faragványoknak hitték, illetve címereknek gondolták. Egy frissen megjelent tanulmány, a Proceedings of the Royal Society A szakcikke ugyanakkor azt állítja, hogy a vésések egy régóta elveszett nyelvet, a piktek nyelvét tükrözik. A pikt nép kelta törzsek szövetségéből jött létre, és a mai Skócia keleti és északi részén élt.

A cikk szerzője, Rob Lee ezek után azt nyilatkozta a Discovery News-nak, hogy igaza volt tehát Beda Venerabilisnak, a kora középkori szerzetesnek és történetírónak, aki azt állította, hogy Britanniában négy nyelv létezett az ő korában (Beda 753-ban halt meg). A szerzetes a brit, a pikt, a skót és az angol nyelvet említette meg. Lee szerint immár bizonyosra vehető, hogy bonyolult, komplex beszélt nyelvvel rendelkeztek tehát a másik három néphez hasonlóan a piktek is, amit írásos jelek használata is kiegészített.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Bevándorlók nélkül még ma is vadászgatnának a britek

A földművelés hatezer évvel ezelőtt kezdődött Britanniában - írja a New Scientist. Ez még nem lepte volna meg a kutatókat, de most kiderülni látszik, hogy az első szigetországi "farmerek" a mai Franciaországból érkezhettek. És miközben a bevándorlók már hozzáláttak a földműveléshez, az "őslakók" folytatták a vadászó-gyűjtögető életmódot - közlik kanadai és brit régészek a Journal of Archaeological Science legújabb kiadásában.