szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Az ötvenes éveket elemző gazdaságtörténeti munkák először mindig azt hangsúlyozzák, hogy ekkor a "vas és acél országa" jelszó jegyében az ipart fejlesztették a mezőgazdaság kárára. Mindez igaz is, határeset tulajdonképpen csupán a mezőgazdasági gépgyártás volt, ahol például olyan fejlesztéseket hajtottak végre, amelyek az agráriumnak is hasznosak lehetettek. Más kérdés, hogy a hatalmas gépek feltételezték a szövetkezetek létrehozását is, minthogy gazdaságosan főleg ott voltak üzemeltethetők a kombájnok.

Az ötvenes évekre annyira jellemző önellátó gazdálkodás korában, amikor például Szentes környékén gyapotot termesztettek, a mezőgazdasági gépgyártásban is addig nem látott újításokat vezettek be. Ezek közül volt olyan is, amely viszonylag sikeresnek mondható utólag.

Jó példa erre a magyar kombájngyártás megszületése, amelyet 1950. május elsejére időzített a gazdaságpolitika. Állítólag ugyan önkéntes vállalásról volt szó, de a kort ismerve, teljesen spontán módon aligha születhetett volna meg egy olyan bonyolult szerkezet, mint egy kombájn. Mementó-sorozatunk e részében felidézzük, hogyan számolt be az eseményről a Szabad Nép 1950. május 3-án.

Az első magyar kombájn

A cikk címe ez volt: "Az első magyar kombájn!". Majd egy hosszabb képaláírás emlékezett meg arról, hogy „Az EMAG gyárban Wach András művezető komplexbrigádja Eiben Géza mérnök irányításával vállalta, hogy május 1-re, a munka ünnepére elkészít egy magyar kombájnt. A brigád teljesítette felajánlását. Elkészült az első kombájn, hatalmas mértékben fejlődő iparunk újabb büszkesége." Az első magyar kombájnokról megtekinthető egy kép itt. További képek pedig más - és persze valamivel korszerűbb - gyártmányokról a kombájn-blogon láthatók. 

A Szabad Nép 1950 májusában arról is írt, hogy a "komplexbrigád július 15-éig még négy mintadarabot készít, majd ezek kipróbálása után a gyár megkezdi a kombájnok sorozatgyártását. Az ötéves terv alatt 1520 darabot gyártanak.” Mindez gyakorlatilag meg is valósult, közben persze lezajlott több hullámban az erőszakos és a kevésbé erőszakos tsz-szervezés is. Az egyéni gazdálkodókat arra kényszerítették, hogy bevigyék a földet a "közösbe". A hatalmas, egységes szántók megműveléséhez azonban kombájnokra is szükség volt, ezt az önellátásra törekvő hazai gazdaságpolitika pedig itthoni forrásból akarta biztosítani.

A Filmintézet honlapja szerint ennek megfelelően az EMAG gyárat a következő tíz évben, 1960 májusáig tízezer kombájn hagyta el. A magyar kombájnból közben exportcikk is lett: Csehszlovákiába, Jugoszláviába, összesen 14 országba szállította az EMAG saját gyártmányait. Még Brazíliába is eljutottak a hazai kombájnok.

1956: több mint ezer magyar kombájn Csehszlovákiában

A Szabad Nép 1956. július 14-én például ezt írta az EMAG gyártmányairól a címlapján: a "kombájnok nemcsak hazánkban, de külföldön is beváltak. Az idén a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat 550 B-típusú és 150 CM-típusú kombájnt szállított a csehszlovák megrendelőknek. Már tavaly is több száz aratógépet vásároltak északi szomszédaink és így az idén több mint zer magyar kombájn vágta már a gabonát a csehszlovák földeken".

A lap szerint "a lengyel földeken és Kína egyes vidékein is beváltak a magyar kombájnok. Az idén több száz dolgozik majd belőlük a két baráti országban". Sőt, az EMAG gyártmányait Brazíliában is kipróbálták, az 1956-os brazil termés aratásában pedig "számos gép" vett részt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: „Rákosi elvtárs öt éve ismét közöttünk"

A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: a szovjet küldött szellemi átépítést akar

Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó: se Rákosi, se Horthy nem szerette március 15-ét

Kevés ünnepünk annyira közös és egyöntetűen elfogadott, mint március 15., mégis egy évszázadon át csak ímmel-ámmal emlékeztek meg róla hivatalosan. A nyíltan ellenforradalmi Horthy-rendszer 1920-ban nem lelkesedhetett semmiféle revolúcióért, a Rákosi-rendszerben pedig a szabadságeszményekkel gyűlt meg az ideológusok baja. Éppen ezért mindkét kor megpróbálta elsősorban ifjúsági és irodalmi ünnepnek beállítani az emléknapot, a szabad sajtó ünnepén pedig zavaros magyarázatokat adtak arra, hogy nálunk miért olyan a sajtószabadság, amilyen…

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: megszüntetik a „magyar Benes-dekrétumokat”

A törvénytelenségek sorozatát elkövető Rákosi-rendszerben született egy pozitív döntés is: 60 évvel ezelőtt szüntették meg a "magyar Benes-dekrétumoknak" nevezhető rendeletek alkalmazását. E jogszabályok a második világháború után – a nagyhatalmak döntését végrehajtva – a hazai németség kitelepítéséről és jogfosztásáról szóltak.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: "Fasiszta vagyok" - vallja Domokos vádlott

Hátborzongató perek zajlottak Magyarországon hatvan évvel ezelőtt. 1950. február 21-én a bíróság halálos ítéletet szabott ki kémkedés miatt Geiger Imrére és Radó Zoltánra. Mindkettőjüket a Standard-perben, egy hírhedt koncepciós eljárás nyomán marasztalták el, és az ítéletet később végre is hajtották. A vád álca volt csupán, mert a kommunista vezetés nem akart kártalanítást fizetni a Standard gyár külföldi tulajdonosainak az államosítás után.

Rengeteg mutációja van már a koronavírusnak, de egyik sem terjed gyorsabban az eredetinél

Rengeteg mutációja van már a koronavírusnak, de egyik sem terjed gyorsabban az eredetinél

Jön az 1000 kilométeres hatótávú Tesla villanykamion

Jön az 1000 kilométeres hatótávú Tesla villanykamion

Deutsche Welle: A hivatalos Magyarország habzik a dühtől, de miért?

Deutsche Welle: A hivatalos Magyarország habzik a dühtől, de miért?