szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szlovák kutatók felfedezték, hogy milyen mechanizmusok teszik lehetővé a növények számára az életet a Csernobilt övező sugárfertőzött területen.

A BBC értesülései szerint a tudósok a szójabab és a repce magvait vizsgálták meg, amelyeket az 1986-ban felrobbant atomerőmű környékéről gyűjtöttek össze – írja a Zöldtér. A szakemberek szerint a növények életében komoly szerepe lehet egy olyan mechanizmusnak, amelynek köszönhetően képesek ellenállni a radioaktív sugárzásnak.

Ha kíváncsi rá, hogyan alkalmazkodnak a növények a sugárzáshoz, erre a linkre kattintva olvashatja a Zöldtér teljes cikkét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

A csernobili tragédia segíthet az űrmezőgazdaságnak

Tovább fejlődik az élet Csernobil környékén, a világ legnagyobb nukleáris katasztrófája pedig még abban is segíthet nekünk, hogy az elkövetkező évtizedekben biztosan termeszthessünk növényeket más bolygók felszínén - sugallja a New Scientist.

hvg.hu Napi merítés

24 évvel Csernobil után

Az atomrobbanásról elhíresült ukrán városnak valaha több mint 50 ezer lakosa volt. Az 1986. április 27-én történt baleset óta minden lakos elhagyta Csernobilt - olvasható a Szláv Virtus blogon.

hvg.hu Tech

Legendák a csernobili katasztrófával kapcsolatban

Több tízezer ember betegedett meg a balesetet követően, a fertőzött zónát pedig bizarr mutánsok lakják. A tragédia következményeit sokszor túlzóan tüntetik fel. Lássuk, melyek a leginkább kiszínezett mítoszok Csernobilt illetően.

hvg.hu Tech

A Google lenyomta a NASA műholdját Csernobil felett

A NASA egyik műholdja által Csernobilról készített, nagyfelbontású képen jól látható a reaktor környéke, illetve a 12 kilométer hosszúságú mesterséges tó. A Google térképén azonban még a közeli város azóta szimbólummá vált sárga óriáskereke is megfigyelhető.

hvg.hu Plázs

24 éve történt: 300 év múlva felejthetjük el Csernobilt?

Több mint húsz év után is meglepetésekkel szolgál a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. Hiába tervezi a csernobili zóna betelepítését az ukrán kormány, a környezeti hatásokat vizsgáló tudósok egyöntetűen azt állítják: jóval többet kell várni erre, mint gondoltuk. Ugyanakkor a szörnyű baleset egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, sőt, az ellentmondásos adatok között igen nehéz kiigazodni.

Plázs

Csernobil: egészségügyi következmények, bibliai jóslatok és biznisz

Huszonhárom évvel ezelőtt, április 26-án egy ezer méter magas lángoszlop miatt korábban virradt Csernobilban. Az ukrán kisváros neve azóta fogalommá vált, megtanítva a világot, hogy van mitől félni. Az addig soha nem tapasztalt sugárterhelés egészségügyi, illetve kulturális hatásait vettük számba.