Az óceáni áramlatok hatalmas mennyiségű hőenergiát szállítanak körbe-körbe a bolygón és óriási mennyiséget nyelnek el a felmelegedést okozó szén-dioxidból, lassítva ezzel a klímaváltozás folyamatát. A szakemberek ezért egy olyan globális megfigyelő rendszer létrehozását tűzték ki célul, amely a Déli-sarkvidék és az Ausztrália között elterülő Déli-óceánra összpontosítana. Ez a hatalmas jeges víztömeg az emberiség szén-dioxid kibocsátásnak egyik legnagyobb "elnyelője" és egyben a bolygó éghajlatváltozásainak egyik legfontosabb motorja.
"Ahhoz, hogy felfogjuk a klímaváltozás mértékét, muszáj először alaposan megismernünk a különböző óceáni folyamatokat, például azt, hogy milyen gyorsan képesek elnyelni a hőt és a szenet" - mondta Susan Wijfells, az ausztrál Egyesült Tenger-megfigyelési Rendszer (IMOS) csapatának vezetője. "Tehát maga az óceán befolyásolja, hogy milyen gyorsan működik a rendszer, illetve, hogy a klímaváltozásnak milyen mintái alakulnak ki az egyes területeken" - tette hozzá a szakértő, aki egy tasmaniai klímakonferenciáról adott telefonos interjút a Reuters hírügynökségnek.
Az ausztrál, amerikai, ázsiai és európai kutatókat tömörítő IMOS egy nemrég kapott anyagi támogatásnak köszönhetően 100 darab elefántfókát tud felszerelni olyan speciális megfigyelő rendszerrel, amelynek segítségével értékes adatokat gyűjthetnek a Déli-sarkvidék vizeinek mélyéről. Az állatok fejére rögzített, antennával ellátott apró készülék a víz hőmérsékletére, sótartalmára és nyomására vonatkozó adatokat képes gyűjteni, mikor a fókák táplálékért merülnek.
A leginkább egy tengeralattjáró és egy vitorlázórepülő ötvözetére emlékeztető víz alatti siklóhajók szintén Ausztrália vizeiben fognak cirkálni és akár 1500 méter mélyről is szállíthatnak majd adatokat. Az oldalszárnyakkal és kormánylapáttal ellátott két méteres készülékek távirányítással vezérelhetőek és több hónapig is kibírják a nyílt vizeken.
"A jégmezők alatti óceánvizek máig rejtve maradtak a globális és nemzeti megfigyelési rendszerek előtt. Azt kezdjük gyanítani, hogy az óceán meleg vizet szállít ezekbe a zónákba" - mondta a szakértő, aki szerint ennek a folyamatnak komoly szerepe lehet a grönlandi és déli-sarki jégbirodalmak pusztulásában. A kutatók szerint ha a grönlandi jégtakaró teljesen elolvadna, akkor hét méterrel növelné meg a tengerszint magasságát. A szén-dioxid mennyiség növekedése miatt az óceáni savasodás mértéke is emelkedik, amely a tengeri élőlények mészváz építési, és a vizek szén-dioxid elnyelő képességét is veszélyezteti.
A kutatóknak a szárazföldi éghajlatot befolyásoló, természetes óceáni körforgásokat is jobban meg kell ismerniük ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés és a vízszabályozás szempontjából meghatározó, hosszú távú időjárás előrejelzéseket adhassanak.
