Hivatalosan is megkezdődtek a kínai űrállomás építési munkálatai: az ember irányította, "viszonylag nagy" állomás a tervek szerint 2020-ra fog elkészülni.
Az űrállomás megépítése egy sikeres, háromlépcsős űrprogram megvalósítását és a megfelelő technikák fejlődését, új szintre lépését jelzi. Az űrlaboratórium első modulját még 2016 előtt szeretné fellőni Kína. Építésekor az űrhajósok életkörülményeit nagymértékben javító áttörő megoldásokra és újszerű kutatási technológiákra helyezik a hangsúlyt. Egy másik kutatómodult és a központi egységet 2020 környékén állítják majd Föld körüli pályára, és az űrben keringve fejlesztik majd ember irányította űrállomássá.
Kína eddig két, legénységet is szállító űrhajót juttatott fel az űrbe: a Sencson-5-öt 2003-ban és a Sencson-6-ot 2006-ban. Ez volt az űrhajósprogram első lépcsője, a második etap, a Tienkung-1 és a Sencson-8 fellövésének előkészítése jelenleg is folyik, és 2011 első felében valósul meg várhatóan. Ez a két egység az ország első űrkikötője lesz, ami kulcsfontosságú a 2020-ra tervezett űrállomás szempontjából. Tienkung-1-et, avagy Mennyei Palotát később szeretnék szintén emberi vezérlésűvé alakítani, miután végrehajtott pár próbadokkolást a Sencsou-8, a Sencsou-9 és a Sencsou-10 űrhajókkal, amelyekből legalább kettő 2-3 fős legénységet is visz majd a fedélzetén.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
A Pentagon közölte, hogy világszerte felülvizsgálják az USA valamennyi szövetségesének szánt szállítmányokat.
