A Nokia N8-00 sok szempontból kifejezetten az okostelefonok élvonalába tartozik, ami így is van rendjén, ám sajnos pont ugyanennyi bakit is összehoztak benne. De haladjunk szépen, sorban…

Tökéletes összerakás
A készülék kifejezetten dögös darab. Feketében elegáns, a nálunk járt narancsos árnyalat pedig már annyira lifestyle kategória, hogy azonnal beleszeret az ember. Az anyagválasztás kiváló, a teljes hátlap (és mivel oldalt is előre nyúlik, így a készülék oldala is) fém, de a műanyag részek is jó minőségűek. A telefont tökéletesen összerakták, nem nyekeg, a hátsó részen pedig kifejezetten jól mutat, hogy a kamera és környezete erősen kiemelkedik a hátlapból.

A készülék jobb oldalán találjuk a hangerőszabályzó gombokat, egy csúszkát, amely a képernyőzár funkciót tölti be, valamint a fényképezőgép exponáló gombját.
Felül a ki-/bekapcsoló gomb, egy kihajtható lappal letakart HDMI csatlakozó (!) és a 3,5 mm-es füles csati kapott helyet, bal oldalon pedig a MicroSD kártya és a SIM kártya helyét találjuk, szintén eltakarva. A MicroSD-t egyébként menet közben is cserélgethetjük benne, ha a 16 GB beépített belső memória nem lenne elég.

A készülék előlapján egy menü gombot találunk, fölötte pedig a szép, kontrasztos képet adó, ám mai viszonylatban viccesen kis felbontású (640x360 pixeles), 3,5”-os OLED kijelzőt. Ezen a felbontáson már túllépett az iPhone 4, az új androidos és a Windows Phone 7-es készülékek is, szóval valamit elnézhettek a Nokiánál. Szóval a felbontás kicsi, de a kijelző képe ettől még nagyon szép, a színek, a kontraszt teljesen rendben vannak!

A Nokiánál a nagyfelbontású kijelzőt leszámítva amúgy igyekeztek minden fontos technikai megoldást belezsúfolni a telefonba: immár kapacitív, multitouch érintőképernyőn dolgozhatunk, a HDMI csatlakozó jól jön, ha tévén néznénk a fotóinkat, videóinkat (akár DivX-et is) a telóról, van gyorsulásmérő, magnetométer, közelségérzékelő, környezetfény-érzékelő, van 3.0-s Bluetooth, gyors wifi (802.11n), 12 megapixeles kamera xenon vakuval, és ami ritka, de üdvözítő megoldás, hogy a dobozban találunk egy rövidke kábelt, amelyet a MicroUSB portba dugva tetszőleges USB-s adathordozót csatlakoztathatunk az N8-hoz és böngészhetjük annak tartalmát (lejátszhatunk filmeket, zenéket, képeket stb.).

De van még GPS, DLNA támogatás, FM-rádió és FM-rádióadó (ha esetleg kiküldenénk a hangot mondjuk az autórádióra).

Bár a processzor, a mai felhozatalt tekintve, szintén kicsit gyengécske (680 MHz-es ARM, 256 MB RAM társaságában) azért ezt és a felbontást leszámítva ez a telefon imádni való kéne, hogy legyen! Csak a rendszert tudnánk feledni (vagy nem is annyira mi, inkább a Nokia…).

Symbian^3
Bizony, az N8 a Symbian legújabb verzióját kapta, ami némi reményre adhat okot, egészen addig, amíg az ember kézbe nem veszi. Az új Symbian ugyanis nemcsak a verziószámot tekintve újult meg, hanem az alapjaiba is rendesen belepiszkáltak (nem teljesen új, de megújult rendesen), rengeteg modern technikai megoldást kapott, kezdve a multitouch kezelésétől a normális multitaskon és a fejlett hálózatkezelésen át a HDMI támogatásig. Akit érdekelnek a részletek, itt mindent megtudhat.

Mindez szép és jó, csak éppen a felülethez nem igazán nyúltak hozzá a Nokiánál, így aztán most van egy belsőleg modernizálódott rendszer egy igencsak idejét múlt felülettel. A Microsoft ebből a szempontból okosabb volt: ha már alapjaiban újították meg a Windows Phone platformot, legalább a felületet is a korhoz igazították, ráadásul attól sem féltek, hogy valami egészen egyedit alkossanak, és lássuk be, bejött (két itthon is kapható Windows Phone 7-es készülék tesztjét belinkeltem a cikk alá a Kapcsolódó anyagok részbe).

Szóval a Symbian továbbra is elsősorban a már hozzászokott Nokia kedvelőknek lehet jó választás, ők a megszokott környezetben dolgozhatnak tovább, megújult alapokon, de aki igazán modern felületű, jól kezelhető készülékre vágyik, az szerintem nézelődjön az iOS/Android/WP7 irányába.
Ez persze egyéni, szubjektív vélemény, amiért lehet engem nagyon utálni, ám megingatni aligha, miután az érzést még néhány további negatív tapasztalat is alátámasztotta az N8 használata közben. Mert az még rendben, hogy a felület olyan, amilyen, a Nokia nem mert/akart változtatni. De sajnos a rendszer korántsem mindig gyors reagálású.

A főképernyő virtuális asztalai (három is van belőle) teleaggathatók mindenféle widgettel, de ezek tragikusan lassan frissülnek, ha online tartalmat kellene magukba szívniuk.
Használat közben a rendszer idegesítően „villog”, hol azért, mert éppen valamilyen üzenetablak, menü betöltését készíti elő, hol meg csak azért, mert éppen elakadt.
A böngésző a Flash tartalmakat (Flash Lite 4.0) is támogatja, de ha az ember Flash bannereket tartalmazó oldalra téved, hát kell türelem hozzá, hogy görgetni, nagyítani tudjunk, miközben “villog” az egész felület. A megjelenítéssel viszont nincs igazán gond, az oldalak többsége úgy néz ki, ahogy az asztali böngészőben is látnánk (bár ehhez azért jól jönne a nagyobb felbontás is).
Akadnak egyébként jópofa dolgok is: a zenelejátszó és a rádió szoftvere például kifejezetten jól sikerült, a navigációs szoftver is kellemesen használható.
A zenelejátszóban oldalra fordítva előcsalogathatjuk az iPhone-hoz hasonló Cover Flow nézetet, és lapozgathatjuk az albumokat. Van hangszínszabályzó is, előre definiált értékekkel, és a telefonhoz mellékelt, viszonylag jól szóló fülessel kifejezetten kellemes élmény a zenehallgatás (a headseten nemcsak a hangerőt szabályozhatjuk, hanem léptethetjük is a dalokat).
A videolejátszó is jobb, mint amit az Androidon vagy a Windows Phone 7-en kapunk, itt ugyanis normálisan lehet állítani a videó méretét (miként töltse ki például a teljes képernyőt). Ráadásul itt a WP7-tel ellentétben a DivX is megy, így AVI filmjeinket is elég gyorsan felmásolhatjuk a készülékre, és már nézhetjük is azokat.
A háttérben futó alkalmazások között a menü gomb hosszas nyomva tartásával kényelmesen válogathatunk, bár túl sok alkalmazást nem érdemes a háttérben hagyni, mert érezhetően lelassul a rendszer.
A multitouch természetesen itt is jól jön a játékoknál vagy mondjuk a képek nagyításánál. Ebből a szempontból az N8 jól használható.
Beépített billentyűzet nincs, de a szoftveres billentyűzet fektetett módban elég kényelmes. Álló helyzetben sajnos a hagyományos telefonbillentyűzetet emulálja, szóval szövegbevitelre úgy nem annyira előnyös (persze ízlések és pofonok).
USB-vel csatlakozva a számítógéphez választhatunk, hogy a netről letölthető szinkronizációs alkalmazást használjuk, vagy USB-s tárhelyként csatlakozunk a telefonhoz. Utóbbi esetben villámgyorsan másolgathatunk rá/róla tartalmakat.

A Nokiánál nagyon odafigyeltek a közösségi szolgáltatásokra, így közvetlenül a címjegyzékből is roboghatunk a Facebookra, illetve szedhetünk onnan le adatokat a névjegyekhez (bár ez sem egy mozdulat, kicsit sikerült itt is túlbonyolítani a dolgokat).
Az OVI áruházban sok alkalmazást találunk a telefonra, a telepítésük pedig nagyon egyszerűen megy, maga az áruház is áttekinthető (ebből a szempontból jobb is, mint mondjuk a Windows Phone 7 vagy az Android hasonló megoldása), de alapból is egész sok programot kapunk a telefonon.

Fotózás és videózás
Említsük még meg gyorsan, hogy az N8 egy 12 megapixeles, széles látószögű fényképezőt kapott, xenon vakuval és megfelelő szenzorral, így a képminősége kiemelkedően jó mobil viszonylatban, szóval fotózgathatunk vele kedvünkre, vagy akár 720p-s HD videókat is készíthetünk, szintén meglepően jó minőségben (az elkészült mintaképek és videók innen letölthetők).

Érdekesség, hogy a digitális zoom akár videózás közben is használható (nem finom léptetésben, de gyors ráközelítésre megteszi).

Használható digitális zoom!

 

Szidtam itt már párszor a felbontást, és a rendszer akadozásában minden bizonnyal szerepet játszik a gyengécske processzor is, viszont ezeknek azért előnye is akad: a hosszú üzemidő.
Ebből a szempontból a Symbian^3 is kellemes csalódást jelent, nagyon takarékosan bánik az akkuval, szóval normál okostelefon-használat (internetezés, videózás, telefonálás stb.) mellett is jó eséllyel bírja két napig.

Mindent egybevetve bevallom, kicsit tanácstalan vagyok, mit is írjak a telefon ajánlásával kapcsolatban. Az N8 ugyanis a hardver és a funkciók tekintetében számtalan olyan megoldással szolgál, amit nem találunk meg az ajnározott androidos készülékekben vagy az iPhone-ban, és a Symbian is sokat modernizálódott belül. Viszont a telefon funkcióinak használata irgalmatlan kényelmetlen még most is a változatlan Symbian felületen, ha mondjuk egy iPhone-hoz, Androidhoz vagy akár a Windows Phone 7-hez hasonlítjuk. Márpedig egy ilyen készüléket azért vesz az ember, hogy bárhol, bármikor, pillanatok alatt kihasználja annak kiváló funkcióit. Ezt a Symbiantól továbbra sem kapjuk meg (pontosítok, a mai elvárásoknak megfelelő minőségben nem kapjuk meg), ráadásul a rendszer működése sem valami gördülékeny (pozitívum viszont, hogy a teszt alatt egyszer sem produkált lefagyást).
Ennek ellenére valószínű, hogy egy Nokián edződött felhasználó örömmel fogadja az ismerős felületet, amit azért immár lehet rendesen használni kis műanyag pálcikák nélkül is (ha valakinek ez hiányzik, létezik kapacitív kijelzőhöz is “ceruza”), a funkciók tekintetében pedig nincs miért szégyenkeznie az N8-nak, szóval ha valaki symbianos mobilról vált és/vagy kedveli ezt a rendszert, annak érdemes szemügyre vennie a készüléket, ráadásul a Nokia N8 a tudásához képest jó áron (150 ezer forint körül) érhető el.