Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Tizenkét évvel az aznalcóllari, spanyolországi környezeti katasztrófa után a spanyol nemzeti kutatási tanács és a természettudományi múzeum munkatársai megvizsgálták azt az andalúziai térséget, ahová egy bánya zagytározójából káros anyagok szóródtak szét - írja a ScienceDaily.
A spanyol kutatók rájöttek arra, hogy a talajban élő, a katasztrófa által érintett talajrétegekben lévő fonálférgek – nematodák: ezek rendkívül fontosak biológiai és környezeti szempontból – egy része a nehézfém-szennyezés után néhány hónappal kipusztult. Idővel azonban újra benépesítették a nematodák a térséget, hiszen ezek a Földön leginkább elterjedt élőlények közé tartoznak, és sokak szerint csak a rovarok fajgazdagsága nagyobb náluk. A fonálférgek azonban a szennyezett talajban sokkal ritkábbak és kevésbé „színesek” fajgazdagságukat tekintve.
Jobbak voltak a spanyolok?
Történt ez annak ellenére, hogy a spanyol kutatók szerint Aznalcóllarban a kolontári, magyarországi katasztrófánál sokkal gyorsabban és hatékonyabban avatkoztak be a hatóságok. A mentést Spanyolország az időjárás is könnyítette 1998-ban, ezért ott sikerült viszonylag jó eredményeket elérni a talaj rekultivációjában.
A nematodák, azaz fonálférgek általában mikroszkopikus lények, a talajban élnek jelentős részben (vannak parazita és szabadon élő változataik is). A fonálférgek jól mutatják a talajok biológiai állapotát: minél több és többféle van belőlük, annál jobb a helyzet. Az ilyen férgek a szerves anyagok lebontásában, a talaj javításában, levegőztetésében, „átmozgatásában” is nagy szerepet játszanak. A növények gyökerei e kicsiny állatkák révén képesek felvenni a szükséges tápanyagokat a földből.
Stiller Ákos
A nehézfémek iszonyatos hatással vannak a fonálférgekre, ezért is fontos a tanulmányozásuk Spanyolországban, hiszen a tizenkét évvel ezelőtti katasztrófa óta elegendő idő telt el a bekövetkezett változások felmérésére, így akár a magyarországi hatások előrejelzésére is.
Nem történt helyrehozhatatlan kár
A nematodák változatossága csökkent ugyan, de nem szenvedtek helyrehozhatatlan károsodásokat – összegezte a tanulmányt a madridi kutató, a mostani vizsgálat vezetője, Alfonso Navas. A tanulmányt a Nematropica nevű lapban publikálták, és annak alapján jutottak erre a következtetésre, hogy a szennyezett és az érintetlen talajmintákat összevetették egymással.
A biodiverzitás tehát jelentősen csökkent, elsősorban a nikkel és a réz hatására. Ezek bizonyultak a legmérgezőbbeknek a nematodák számára – állítja Navas. A nematodák azonban nem tűntek el, ez egyébként gyakorlatilag lehetetlen is lenne, annyira elterjedtek és sokfélék ezek az élőlények. Navas szerint azonban évtizedekbe telhet, amíg helyreáll az eredeti közösség a szennyezett talajokban.
AP
Ugyanakkor a magyarországi helyzettől eltér a spanyolországi katasztrófa néhány sajátossága. Aznalcóllarban ugyanis egy cink- illetve ezüstbánya zagytározójából kerültek ki az anyagok. Nálunk viszont a bauxitbányászat, illetve a timföldgyártás mellékterméke, a vörösiszap jutott a talajba.
Mélyebbre jutott a magyarországi szennyeződés?
A magyar szennyezés mélyebbre is hatolt, egyrészt az időjárás miatt, másrészt a spanyolokénál - a ScienceDaily szerint - némileg lassabb mentési munkálatok miatt. Navas úgy nyilatkozott ugyanis a lapnak, hogy lassabb és kevésbé hatékony volt a magyar beavatkozás a katasztrófa után, ezért juthattak mélyebbre valószínűleg a mérgező anyagok a talajban. Spanyolországban a természet is segített: a szárazabb időnek köszönhetően egyfajta kéreg keletkezett a talajon a szennyezőanyagból, Magyarországon nem ez történt meg, hanem beleivódott a vörösiszap az aljnövényzetbe, illetve a talajba. Navas szerint Aznalcóllar mindenesetre példaként szolgálhat a magyaroknak, hogyan kell beavatkozni egy ilyen katasztrófa után.
Ugyancsak fontos - és ezt a hvg.hu korábbi cikkei alapján lehet tudni -, hogy Magyarországon is vannak olyan cink- és más bányák, amelyeknek művelésével felhagytak, és ott rekultivációra került sor. Gyöngyösorosziban például azonban ez azt jelenti, hogy a cinkbánya működését lezárva, most savas szennyezőanyagot kell rekultiválniuk a szakembereknek. (Nem a kolontárihoz hasonló katasztrófa után, hanem a zagytározót akarják biztonságosabbá tenni.) Ugyanakkor Devecserben és Kolontáron a marólúggal párosult vörösiszap ömlött ki, ami a savakkal ellentétben lúgos kémhatású.
