Tabajdi Gábor
Tabajdi Gábor

A történeti köztudat alig tartja számon a Jászai Mari téren álló Képviselői Irodaház előtörténetét. Pedig az ingatlan a kommunista diktatúra több jelentős intézményét is magában foglalta. A Duna-parti épületbe hatvan évvel ezelőtt költözött be a Péter Gábor vezette Államvédelmi Hatóság. Itt a 9 milliós ország több mint 1 millió polgáráról vezettek kartotékokat.

A Margit híd pesti hídfőjétől délre elhelyezkedő telken a második világháború előtt egy bérház állt, amely Budapest ostroma során súlyosan megsérült.

1947: épül a Belügy új székháza
©

Újjáépítéséről – miként György Péter Kádár köpönyege című tanulmánykötetében olvasható – 1945 után, még az átmenet évében „koalíciós döntés” született. A modernista stílusában újjáépített és átszerkesztett H alaprajzú épület a Belügyminisztérium központi irodaháza lett.

Az épület előtörténete

A tervezést 1947-ben még Rajk László irányította, majd az ő leváltása után az épületet Kádár János vette át. Az Államvédelmi Hatóság megszervezését miniszterként elrendelő Kádár különös figyelmet fordított a növekvő jelentőségű titkosszolgálatoknak. A terveket tárgyaló kollégiumi ülés emlékeztetője szerint például: „Kádár elvtárs utasítást adott arra, hogy közvetlenül a miniszteri rész mellett vagy esetleg azon belül megfelelő szobát biztosítsanak Péter [Gábor] elvtárs számára is, mert előreláthatólag szükség lesz arra, hogy gyakrabban tartózkodjon ott.”

Ünnepi dekoráció 1950. augusztus 20-án
©

A korabeli épületről (valószínűsíthetően rendeltetése miatt) meglehetősen kevés fotó maradt fenn a jelenleg kutatható közgyűjteményekben. Szerencsére a nemrég útjára indult Fortepan galériában, illetve az OSA Archívum Magyar Rendőr gyűjteményében található néhány, a kor hangulatát tükröző felvétel. Egy 1950-ben az „Alkotmány ünnepére” készült, dekorációt megörökítő fénykép például jól érzékelteti a Rákosi-diktatúra propagandájának elemeit. Persze a korabeli fotók hiányát magyarázhatja az is, hogy a minisztérium nem sokáig maradhatott új székhelyén. Az önálló, országos szervezetté váló ÁVH szemet vetett az ingatlanra. Bár korábban a Pozsonyi út, a Közraktárak és a Nagyvárad tér is felmerült egy új székház lehetséges helyszíneként. A Hatóság szétaprózott szervei egyesítéséhez végül a már elkészült irodaházat választotta. Hatvan évvel ezelőtt megkezdődött a titkosszolgálatok részlegeinek összeköltöztetése.

Az Andrássy út 60-ból a Jászai Mari térre

A történeti köztudatban a kommunista politikai rendőrség főhadiszállásaként az Andrássy út 60. rögzült. A totális diktatúra kiépítésének legfontosabb ügyei, a legismertebb koncepciós eljárások (mindenekelőtt a Mindszenty- és a Rajk-per) valóban ehhez az épülethez köthetők. Az egykori palota hírhedtségét már a hetvenes években megalapozták a kínzások és vallatások túlélőinek nyugaton megjelent emlékiratai. Az ÁVH-nak ezt a lokalizálását csak megerősítette a Terror Háza 2002-es megnyitása. Ugyanakkor mind a visszaemlékezések, mind a múzeum ismertetői felhívják a figyelmet arra, hogy a gyorsan növekvő állambiztonsági szervek helyigényeinek kielégítésére az ÁVO/ÁVH környező ingatlanokat is birtokba vett. Egy most előkerült lista tételesen fel is sorolja, hogy melyik állambiztonsági szerv melyik épületből települt át a „Fehér Házba”. A fennmaradt ütemterv szerint erre az átköltözésre hatvan évvel ezelőtt: 1950 decemberében, illetve  1951 januárjában került sor.

A dokumentumok szerint lényegében az ÁVH és a BM épületcseréje zajlott le, azaz amíg a titkosszolgálatok birtokba vették a Duna-parti ingatlant, az állambiztonság korábbi épületeit a Belügyminisztérium különböző osztályai foglalták el. Péter Gábor 1950. december 15-én kiadott parancsa pontosan szabályozta az átköltözés részleteit: „Az iratokat és egyéb átszállításra kerülő anyagokat ládákban és zsákokban fogjuk eszközölni. Minden osztályvezető felelős azért, hogy az osztálya a legnagyobb éberséggel végezze munkáját. A lezárt ládákat zsineggel minden esetben át kell kötni és azokat több helyen viaszpecséttel le kell rögzíteni.” A szállítmányokat fegyveres őrök kísérték, külön szabályozták, hogy az átmeneti időszakban miként lehet elválasztani egymástól a belügyi és államvédelmi alkalmazottakat. A bizalmatlanság jegyében mindkét szerv külön őrséget állított fel épületrészeik védelmére. A parancs intézkedett a felesleges iratok megsemmisítéséről is. Ezzel kapcsolatban az okozott gondot, hogy a korszerűbb irodaházban már központi fűtés működött, így az iratokat – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – még a Sztálin (korábban Andrássy) úti épületek kazánjaiban égették el. Bizonyos szempontból azonban az ÁVH korábbi központja számított korszerűbbnek: „Tudomásul vétel végett közlöm, hogy a Belügyminisztérium épületében kézi telefonközpont működik, melynek teherbírása jóval kevesebb, mint a jelenlegi központunké, ezért a felesleges telefonbeszélgetéseket küszöböljük ki, a telefonbeszélgetések rövidek legyenek” – szólt Péter Gábor direktívája.

Az állambiztonsági részlegek elhelyezése

A most kutathatóvá vált dokumentum-együttes több, a Jászai Mari téri irodaházat bemutató, eredetileg szigorúan titkos alaprajzot tartalmaz. Ezek, valamint Cserényi-Zsitnyányi Ildikó tavaly megjelent tanulmánya segítségével azonosíthatók az épület egyes részeinek, irodáinak korábbi funkciói.

Csendélet a székház körül
©

Az ÁVH beköltözése után az épület pincéjében a fogda mellett, a központi operatív nyilvántartás kapott helyett, ennek azonban még a földszinten és az emeleti szinteken is voltak irodái, a központi anyagellátó és katonai figyelés helyiségei mellett. Az első emeletre került az ÁVH Titkársága, valamint a vezetők irodái, közte Péter Gábor vagy Farkas Vladimir (a hírszerzés parancsnoka) részlege. A második szintre kerültek a személyzeti főosztály mellett az ÁVH pártbizottságának, a szovjet tanácsadóknak, valamint a vidéki kirendeltségeket irányító szerveknek az irodái. A harmadik emeletre költöztek a személyzeti főosztály, a kormányőrség, valamint az operatív technika részlegei. A negyedik emeleten a szabotázs-elhárítás, a kémelhárítás (a BM III/II. Csoportfőnökség elődje) helyiségeit alakították ki. Az ötödik szinten helyezték el a katonai elhárítást (a hírhedt Katonapolitikai Osztály, ’Katpol’ utódszervét) valamint a figyelő és környezettanulmányozó osztályokat. A hatodikon alakították ki a cenzúra, a levélellenőrzés és a belső elhárítás (a BM III/III. Csoportfőnökség elődje) szobáit. A rendelkezésre álló adatok összevetése alapján úgy tűnik, hogy néhány részleg kivételével minden osztály a Jászai Mari térre került. Csupán a börtönüggyel foglalkozó ÁVH-s részlegek, vizsgálati osztályok számai nem szerepelnek a dokumentumokban.

Az épület funkciója

Az ÁVH dokumentumainak bezúzására, megsemmisítésére több alkalommal, szisztematikusan került sor; számos irat pedig 1956-ban, illetve 1989-ben tűnt el. (Jellemző, hogy a szervezet rekonstruálása is csak 2009-ben sikerült aprólékos munka után.) Mindenesetre az biztosan kijelenthető, hogy az átköltözést követő két évben dolgozott az Államvédelmi Hatóság a legnagyobb intenzitással, a totális elhárítás ekkor érte el csúcspontját. 1951 és 1953 között tehát a „Fehér Házból” irányították a sztálini típusú terrorhoz tartozó országos kampányokat, az épületben konstruálták az egyes koncepciós ügyeket, az irodaházból szervezték a társadalom különböző csoportjainak megfigyelését, az elrettentő, megfélemlítő akciókat.

A szervek működésének mértékét jól érzékelteti néhány számadat ebből a korszakból. Az adatok ugyanakkor összhangban vannak az egyes szerveknek az épület egészéhez képest birtokolt irodák arányaival is. Az ÁVH létszáma 1950. december 31-én 5 ezer 803 fő, a beszervezett hálózati személyek száma pedig 34 ezer 526 volt. (Ez 1953-ig 45 ezer 521 főre nőtt.) A velük való találkozók lebonyolítására 1400 titkos találkozóhely állt rendelkezésre. (Ezek különösen sűrűn helyezkedtek a Jászai Mari tér közelében: az V. kerületben és Újlipótvárosban.) Az „ügynökök” több mint fele a katonai elhárításnak jelentett, a világháborús pszichózisban felduzzasztott Néphadseregben kereste az ellenséget. (Megjegyzendő, hogy az ügynökök fele az állampárt, az MDP tagja volt). Ugyanakkor a központból irányítva 1953-ra sikerült alaposan beépülni az „ellenségesnek” minősített csoportokba, legyen szó „trockistákról”, „jobboldali szociáldemokratákról”, a „horthysta fegyveres erők” vagy a „klerikális reakció” tagjairól.

Az operatív nyilvántartásban több mint 1,1 millió személyről vezettek adatokat (az ország lakossága ekkor alig haladta meg a 9 millió főt). A levélellenőrzés több ezer címet tartott megfigyelés alatt, ezen felül 1953-ban 17 ezer 760 esetben végeztek alkalomszerű ellenőrzést, ún. halászásos módszerrel. A Hatóság különböző részlegei lényegében „munkaversenyt” folytattak, területükön is egyre emelkedtek a tervteljesítés mutatói: 1951-ben 2096, 1952-ben 3228 letartóztatásra került sor. (A legsúlyosabb bűncselekményekkel – szabotázs, kémkedés – 1951-ben 450, 1952-ben 1085 embert vádoltak meg.) Mindezeken túl a szervek tömegesen rendeltek el internálásokat is. Az erőszakos szövetkezetesítés miatti esetenkénti vidéki ellenállást megtörő, megtorló akciókat, a határsávból és nagyvárosokból történő kitelepítéseket vagy az óvóhelyek, bunkerek tervezését szintén a Duna-parti irodákból irányították, illetve felügyelték.

Az éberség jegyében a nap 24 órájában több ügyeletes is tartózkodott a központban, hogy szükség esetén azonnal intézkedhessen. Egy 1951-es szabályozás szerint az ügyeletes tisztek legfontosabb feladta volt: „átvenni és jelenteni a Hatóság Vezetőjének a Párt vagy Kormány illetékes vezetőitől kapott bejelentéseket, utasításokat.”

Az ÁVH-t több tucat szovjet tanácsadó „segítette”, kiknek személyét jórészt a mai napig homály fedi. (Magas fizetésük mellett nem sokat tudni tevékenységükről.) A most előkerült tervrajzok szerint irodáik az egyes részlegek parancsnoki szobáinak közvetlen szomszédságában voltak.

Az ÁVH kiköltözése, az épület utóélete

Hatvan évvel ezelőtt az ÁVH működésének csúcspontján megkezdődött a szervezet „önfelszámolása” is. Az ellenség elleni hajsza következménye lett a Szücs-ügy, amelyben a politikai rendőrség helyettes vezetőjét likvidálták (1950. november). A bizalmatlanság végletekig fokozódása következtében a terror az egykori felügyelő minisztereket, majd magát a Hatóságot is elérte. Rajk László kivégzése után sor került Kádár János letartóztatására, Zöld Sándor belügyminiszter 1951 áprilisában öngyilkos lett. Végül 1953. január 5-én (pontosan két évvel a beköltözés befejeződése után) sor került Péter Gábor letartóztatására is. Őt Rákosi Mátyás kezdetben egy cionista per fővádlottjának szánta, ám Sztálin halála már fölöslegessé tette  ennek megrendezését.

A Szovjetunióból indult politikai erjedés Magyarországon három hónap elteltével hozott érzékelhető változásokat. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata nyomán nemcsak Rákosi leváltására, Nagy Imre kinevezésére került sor, hanem az Államvédelmi Hatóság önállósága is megszűnt. Az államvédelem szervezetét a Belügyminisztériummal vonták össze. (Igaz, a keményvonalas Gerő Ernő irányítása alá kerülő „egységes BM” vezetőinek többségét az ÁVO soraiból választották ki. A Jászai Mari téri épületbe az Országos Rendőrkapitányság költözött be.

Belügyminisztériumból ÁVH központ, pártközpont és most: képviselői irodaház
©

Az épület funkcióváltása követeztében 1956-ban nem töltött be jelentős szerepet. A köztudatba később került be, mint az MSZMP központi épülete. Bár a kádári pártvezetés kezdetben új székház építését tervezte, végül azonban anyagi okokból elálltak ettől. Ehelyett ismét sor került egy ingatlancserére, ezúttal a BM és az MSZMP között. Az ezt előkészítő üléseken egyébként Kádár, korábbi tapasztalatai alapján, élésen kritizálta az épület konstrukciós hibáit. A pártfőtitkárt zavaró nyári hőség elleni védekezésül utóbb az MSZMP KB Titkársága napellenzők, illetve légkondicionálás beszerelését hagyta jóvá. A korszerűsített, átépített épületbe 1961-ben a pártközpont szervei költöztek be. Az MSZMP központi osztályai 1989-ig működtek itt.

Így, ha kevesebb irodában is (de az országos politika irányításának részeként), a „Fehér Házban” továbbra is foglalkoztak a politikai rendőrség ügyeivel. Az ÁVH utódjának, a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének ellenőrzését legfelső szinten a székházban dolgozó MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztály (KAO) munkatársai végezték. A külső és a belső ellenség kezeléséről pedig továbbra is a legmagasabb szinten, a Politikai Bizottság illetve a Központi Bizottság tanácstermeiben döntöttek. A rendszer keményebb fellépéseit azonban az ötvenes évekhez képest már sokkal jobban sikerült palástolni.

Talán ennek a konspirációnak a sikerességét jelzi, hogy az Országgyűlés irodaházán a mai napig nem emlékeztet semmi az épületnek a diktatúra fenntartásában játszott szerepére.

A „Fehér Házban” működő ÁVH irodáinak beosztását, illetve további érdekességeket lásd a „Fehér Hollók” munkacsoport honlapján.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Brexit: nem tesz új ajánlatot az EU, ehelyett saját polgárait nyugtatja

Brexit: nem tesz új ajánlatot az EU, ehelyett saját polgárait nyugtatja

A királynő is menstruál, még egy filmben is

A királynő is menstruál, még egy filmben is

Részletekbe menően átvilágítják az MTA kutatóintézeteit, de addig is alig kapnak pénzt

Részletekbe menően átvilágítják az MTA kutatóintézeteit, de addig is alig kapnak pénzt

Német reptéri sztrájkok: nyolc budapesti járatot töröltek

Német reptéri sztrájkok: nyolc budapesti járatot töröltek

Az évtized utolsó holdfogyatkozása lesz január 21-én

Az évtized utolsó holdfogyatkozása lesz január 21-én

Závecz: a Fidesz elvesztett negyedmillió szavazót

Závecz: a Fidesz elvesztett negyedmillió szavazót