szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

1861. április 1-jén indult a Déli pályaudvarról az első menetrendben meghirdetett személyvonat.

A Déli pályaudvar és a Dunántúl legfontosabb vasútvonalának építésére, ezek 150. évfordulójára pénteken ünnepséggel emlékeztek - erről bővebben korábbi hírünkben olvashatnak.

A Déli Vasút egykor a Dunántúl egyik legfontosabb közlekedési vonalait üzemeltető cég volt, amelynek jogutódját csak 1932-ben államosították. Ez a vasúttársaság építette meg a mai Budapest-Déli pályaudvarról induló balatoni vonalat is, amely 1861-ben érte el Kanizsát, a mai Nagykanizsát. És persze ez a társaság létesítette 150 éve a Déli pályaudvart is.

Az 1825-27-es országgyűlés mondta ki először az elmaradott közlekedési viszonyok felszámolását. Széchenyi István gróf javaslatában négy fő-, négy mellék-, és négy szárnyvonalat javasolt. Az első a Duna bal partján, Vácon keresztül Béccsel, a második a Balaton mentén a tengeri kikötővel, Fiumével, a harmadik Szolnokon át Araddal, a negyedik Miskolcon át pedig Kassával létesített volna kapcsolatot. Ebből az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig két vonal kezdett kiépülni: a Pest és Vác, illetve a Pest és Szolnok közötti vasutak. A budai oldalon tehát ekkor még nem épültek sínpárok.

Belép Rothschild

A szabadságharc elbukása után az osztrák birodalmi érdekek szerint épültek az új vasutak. A Bécs-Trieszt útvonalhoz Pragerhofnál (tehát Ausztriában) csatlakozva épült ki a Déli Vasút első szakasza. (Ez azt jelentette, hogy az osztrák vasút leágazása volt csupán Kanizsa – ma: Nagykanizsa - felé.) Pénzügyi nehézségek miatt nem állami, hanem magánbefektetéssel akarták megépíteni a vonalat, erről egy 1854-es törvény gondoskodott – derül ki abból a történeti összeállításból, amelyet a MÁV Zrt. bocsátott lapunk rendelkezésére, és amelynek szerzője Barcza László, Budapest-Déli pályaudvar csomópontvezetője.

©

A magántőkések 1856. augusztus 26-án kapták meg a kivitelezésre a jogot Ferencz József Keleti Vasút néven. 1858 nyarán Rothschild báró olasz pénzembereken keresztül megvásárolta az olasz területeken lévő osztrák államvasúti vonalakat. Rothschild és az általa képviselt bankházak - kihasználva Ausztria pénzügyi nehézségeit -, kész volt megvásárolni a Déli Államvasutakat is.  Így aztán 1859. január 1-i keltezéssel létrehozták az osztrák birodalom legnagyobb vasútvállalatát, a „Cs. kir. szab. déli állam-, lombard-velencei és közép-itáliai vasút társaságot”. Ennek 3133 kilométeres teljes vonalhosszából 1396 kilométer már üzemben volt, 1105 épülőfélben, 632-t pedig még csak terveztek.

A Déli Vasút meghódítja a Dunántúlt

Először a Pragerhof-Kanizsa vonalon jelentek meg a földmunkákat végző kivitelezők, majd az Újszőny-Székesfehérvár és a Buda-Kanizsa vonalon is. 1860. április 24-én megnyitották a Pragerhof-Kanizsa vonalat a közforgalom számára. 

1860. június 1-én megnyílt az újszőny-fehérvári vonal. 1860 nyarán már a vonal teljes hosszában formálódott Kanizsától Budáig a pálya, elkészültek a hidak, átereszek, készültek a felvételi épületek; a magasépítményeket Carl Schilling tervezte.

Hová építsék a Déli pályaudvart?

A Déli pályaudvar elhelyezését széles körű vita előzte meg. A budai polgárság egy része, főképp a gabonakereskedelemben is érdekeltek, a pályaudvart a Duna partra szerették volna építtetni, ahol közvetlen csatlakozást kaphat a dunai hajózáshoz. Mások messze a városon kívül szerették volna megállítani a vasútépítést. A társaság a polgárváros közelében kívánta megépíteni pályaudvarát, amint ezt már 1848-ban is tervezték.

©

Az új vonalon a teherforgalom már március 22-én megindult. Ugyanezen a napon keltezték a vasúttársaság hirdetményeit, amelyekkel közzétették a vonal megnyitását. Buda és Kanizsa között ekkor 14 állomást nyitottak meg a közforgalomnak.

Az olasz területen (időközben létrejött ugyanis az egységes Olaszország) levő vonalak leválasztását 1876-ban hagyták jóvá. A „Cs. K. szab. Déli Vaspálya Társaság” (K. k. priv. Südbahn-Gesellschaft) elnevezésű társulat székhelye továbbra is Bécs maradt.

A kiegyezés után

Az állam 1868. június 30-án megvásárolta az ország első állami vasútjává váló vonalat, és megkezdte működését a Magyar Királyi Államvasutak Üzletigazgatósága, mely az 1881-ben történt átszervezés után mint a Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága működött tovább. A Magyar Királyi Államvasutak Fiumébe vezető vonala 1873-ra kiépült. A társaság nagyságát mutatja, hogy 1882-ben 609 mozdonya, 1323 személykocsija és 11 324 teherkocsija volt. Ezekből 186 mozdonyt, 397 személykocsit és 3602 teherkocsit a magyar vonalakhoz tartozóként kezeltek.

A társulat 1880-ban a Déli Vasút – tőkéjének szétválasztása nélkül – magyar vonalai számára, habár aránylag kis hatáskörrel, de mégis külön üzletigazgatóságot szervezett.

A Déli pályaudvar építése

A pályaudvar a Vérmező mellett, a Lánchíd és az alagút folytatásában épült meg 150 évvel ezelőtt. Az építkezések 1859 szeptemberében kezdődtek meg és, majd egy éven keresztül, 1860 nyaráig tartottak. Az indóház kifejezés alatt tulajdonképpen a felvételi épületet értik. Az egykori budai pályaudvar felvételi épülete volt abban az időben a második hazai úgynevezett fejpályaudvar, de ennek ellenére mégsem volt az igazi, mert fejperont nem építettek hozzá (ott volt a 16 méter átmérőjű fordítókorong ugyanis).

Az országban ezen az épületen jelentek meg azok a jellegzetességek, melyek azután a 25 évvel később felépített Nyugati és Keleti pályaudvaron egyaránt visszaköszöntek: a fedett utascsarnok, a benne elrendezett induló-érkező vágányok, az épület négy sarkában többszintes épületrészek az épület hosszának felezésében a sarkokon levőkkel megegyező, de a teljes belmagasságot szabadon hagyó indulási és érkezési csarnok.

©

A XX. század első felében a pályaudvaron említésre méltó építkezések, jelentősebb átalakítások nem történtek. Ám 1932-ben a DSA magyarországi vonalai átkerültek a MÁV üzleti kezelésébe. 1943-ban megkezdték a pályaudvar fejlesztését és kisebb korrekciót végeztek, ami abból állt, hogy  építettek két rövid, de vonatok indítására alkalmas külső vágányt: „A” és „Külső 5.” vágányjelzéssel, amelyek valamelyest csökkentették a csarnok vágányainak leterhelését.

A II. világháború során Hitler 1944. november 23-án erőddé nyilvánította a fővárost (Festung Budapest), s ezzel megpecsételte a város és a pályaudvar sorsát. A budai Várba húzódó német és magyar védők utolsó utánpótlási vonalát a Vérmezői repülőtér és környéke, illetve a budai vasútállomás volt. Mindkettő környékét gyakorlatilag szétbombázták, rommá lőtték és elpusztították a harcok során.

Háború utáni újjáépítés

A harci cselekmények budai bejeződése után, 1945 februárjában azonnal hozzáláttak a romok eltakarításához. A borzasztó pusztítások ellenére már 1945 májusában megindult a forgalom az évfordulót ünneplő vonal csaknem teljes hosszában.

A pályaudvaron 1945. szeptember 4-én indult meg ismét a forgalom. Ekkor azonban hirtelen a főváros és a Dunántúl között közlekedő valamennyi vonat forgalmát odaterelték, hogy az összekötő híd terheltségét csökkentsék. 1945-ben a régi és főként a háború során jórészt tönkrement vágányzatot felújították, a pályaudvar elpusztult érkezési oldala és négyvágányos csarnoka helyén egy hatvágányos fedél nélküli személypályaudvart létesítettek, így vált lehetővé, hogy 1946 után a pályaudvarra bevezethették a pusztaszabolcsi vonal személyforgalmát.

Az 1962-es korszerűsítés

1962-ben szélesebb utasperonokat létesítettek új vágányelrendezéssel, továbbá új utasforgalmi csarnokot építettek, és úgynevezett fejpályaudvari formát képeztek ki. A pályaudvaron 6 „csarnoki induló és fogadóvágány”, valamint 2 csonka indulóvágány állt a forgalom rendelkezésére, ami már lehetővé tette, hogy ezután a szombathelyi és pécsi vonatok is a Déli pályaudvarról induljanak, illetve oda érkezzenek.

©

Az 1970-ben elkezdődött újabb építkezésnél már az egyre inkább előtérbe kerülő városi közlekedési és városrendezési követelmények is közrejátszottak. Az utasforgalmi csarnokot kibővítették. A már meglévő csarnokrészt a Vérmező felé kissé íves kialakítással körülbelül 30 méter szélességben és 85 méter hosszban emelt új, azonos külsejű épületrésszel összeépítették. Az átépítés során külön-külön peronnal ellátott 12 indító-fogadó vágányt is terveztek. De már nem sokáig állhatott szemben egymással a két épület, mert a régi felvételi épületet 1975. november 25-én bontani kezdték (felrobbantották).

Az utasforgalmi csarnokkal derékszögben, a vágányokkal párhuzamosan építették fel az új, mintegy l00-120 méter hosszú és 14 méter széles üzemi épületet, amely a vágányok felől három, a Krisztina körút felől pedig négyemeletes. 1972 karácsonyára adták át a fővárosi 2-es metró Deák Ferenc tér és Déli pályaudvar között megépített szakaszát, s ezzel egyidőben az utascsarnok is megnyílt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

150 éves a Déli pályaudvar

A Himnusszal és Széchenyi István terveinek felidézésével kezdődött az az ünnepségsorozat, amellyel a Déli pályaudvar 150 éves fennállására és a kanizsai vonal megépülésére emlékezik a MÁV.

Fekete-Győr arra kéri Orbánt, hogy közös videóban biztassák oltásra a magyarokat

Fekete-Győr arra kéri Orbánt, hogy közös videóban biztassák oltásra a magyarokat

Hirdetésekhez is használja a felhasználók beszédét a Spotify

Hirdetésekhez is használja a felhasználók beszédét a Spotify

Adagonként 19,5 euróért vett az EU újabb 900 millió Pfizer-vakcinát

Adagonként 19,5 euróért vett az EU újabb 900 millió Pfizer-vakcinát