szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A virágok egyik ritka tulajdonságát, az irizálási képességet vizsgálva brit kutatók arra jöttek rá, hogy a színjátszó küllem összefüggésben van megporzásuk hatékonyságával.

A Cambridge-i Egyetem munkatársai szerint a szivárványos irizálás - amelyet például a cd-k hátsó oldalán is tapasztalni lehet - azt a célt szolgálja, hogy felkeltse a beporzást végző méhek figyelmét. A jelenség nem meglepő, ám a kutatók szerint kevéssé vizsgálták eddig. "A triviális dolgokkal időnként senki nem foglalkozik. Furcsa, hogy ilyen hosszú idő elteltével újat tudunk felfedezni a virágokról" - mondta el Silvia Vignolini kutató, a brit Királyi Társaság londoni nyári tudományos kiállításának megnyitóján.

A virágok irizálását a szirmok felszínén lévő apró barázdáltság okozza. A barázdákon visszaverődik a fény, és különböző szögekből megfigyelve más-más színt mutat. Az irizáló szín a természetben másutt is megfigyelhető, szivárványosan színjátszó a rovarok több faja, bogarak és lepkék is, ahogyan a madarak között is előfordul a jelenség, példa erre a kolibri tollazata. Az élettelen természetből jó példa az irizáló színre az opál.

Az irizáló hatást növényeknél nehezebb felismerni, különösen sötét alapszínű szirmok esetében. Vannak olyan vadvirágok is, amelyek irizáló tulajdonságukat nem a látható fény spektrumán belül mutatják, hanem az ibolyántúli tartományban, amelyet a megporzást végző rovarok észlelnek - derül ki a Cambridge-i Egyetem kutatóinak londoni bemutatójából.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

A galambok nem felejtenek

Az arcvonások alapján képesek felismerni, illetve megkülönböztetni egymástól az embereket a vadon élő, idomítatlan galambok, még a ruházat átcserélése sem téveszti meg őket - derült ki egy új tanulmányból.

MTI Tech

Mínusz 130 Celsius-fokon is folyhat a víz

os körülmények között a víz 100 Celsius-fokon forr, és nulla fokon fagy meg: egy svéd fizikusnak azonban most sikerült mínusz 130 Celsius-fokon, szélsőségesen magas nyomáson lomhán folyó vizet előállítani. Ilyen formában akár más, hűvösebb klímájú égitesteken is előfordulhat víz - írta Ove Andersson, az Umea Egyetem kutatója az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) a Der Standard internetes kiadása szerint.

MTI Tech

Az öreg pókok elbutulnak

A pókok hálószövésének tanulmányozásával akarják megfejteni francia kutatók, hogy milyen szerepet játszik a kor más élőlények, köztük az emberek magatartásában.