Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
A távoli csillagvárosok por- és gázfelhőkbe burkolóznak, amelyeken még a Hubble űrteleszkóp "mindent látó szeme" sem volt képes áthatolni. A NASA Spitzer infravörös csillagászati műholdja kapta most lencsevégre a furcsa galaxisokat, ráadásul egyszerre négyet. S míg az asztronómusok le tudják írni az új csillagvárosok jellemzőit, nem tudnak magyarázatot adni, hogy mért ilyen "pirospozsgásak" - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
"A galaxisok több okból is vörös színben pompázhatnak: lehetnek nagyon porosak, vagy sok igen öreg, vörös csillagot tartalmazhatnak. Előfordulhat, hogy nagyon távol vannak a Földtől, ebben az esetben az univerzum tágulása miatt az elektromágneses hullámok hullámhossza megnövekszik a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyítva. Ezáltal a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik el, ezt hívják vöröseltolódásnak. Mindhárom tényező alkalmazható az új galaxisok esetében" - magyarázta Jiasheng Huang, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ (CfA) kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Mind a négy galaxis egymás közelében helyezkedik el és a jelek szerint fizikailag összeköttetésben állnak egymással. "A nagy távolság miatt olyanoknak látjuk őket, mint amilyenek egymilliárd évvel az ősrobbanás után voltak, amikor az első csillagvárosok kialakultak" - emelte ki az asztrofizikus.
Giovanni Fazio, a CfA kutatója, a tanulmány társszerzője azt emelte ki, hogy a Hubble űrteleszkóp megmutatta az első protogalaxisokat (előgalaxisokat). "Ezek a csillagvárosok lehetnek a hiányzó láncszemek a galaxisok evolúciójában" - vélekedett Giovanni Fazio.
