szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elsőként saját weboldalát tette elérhetővé 3D-s technológiával a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.

A háromdimenziós megjelenítés önmagában nem újdonság: már a XIX. században is kísérleteztek vele, majd a technológia fejlődésével végül a nappalikba is bekerültek az élethű térhatású tartalmak. Ma már nem mondható luxuscikknek az emberi agyat „átverő” fejlesztés a műszaki áruk piacán sem: az alsó kategóriás készülékek is képesek térbeli képet megjeleníteni, és az olcsóbb digitális kamerák is rögzítenek már 3D-s fotókat. Jelent már meg háromdimenziós könyv a Holdról, Hitler birodalmáról, s a Káma Szutráról is, a sor pedig egyre bővül. A gyártók egyre olcsóbb eszközökkel adnak a monitoroknak mélységérzetet, miközben háromdimenziós webtartalom még mindig csak igen szűk választékban érhető el. Legújabb szolgáltatásával és portáljának új, háromdimenziós nézetével erre hívja fel a szakma figyelmét a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete.

A háromdimenziós webfejlesztés az utóbbi években kiemelt területévé vált a nemzetközi informatikai stratégiáknak: az ACM (Association for Computer Machinery) egy egész konferenciát tartott a témában, s bár néhány weblapon már megjelentek térhatású képek, a teljes tartalom háromdimenziós technológiára építésével egyelőre még adós maradt az IT-szakma. A korábban VRML-nek (Virtual Reality Markup Language) nevezett háromdimenziós leíró nyelvet X3D (Extensible 3D Graphics) néven elkezdte továbbfejleszteni a Web3D Konzorcium. Az X3D célja a 3D grafikai elemek szabványos és nyílt XML-alapú leírása, mely segíti a 3D komponensek megosztását és megjelenítését. Ez a technológia egyelőre kezdeti stádiumban jár, használatához külön böngészőt vagy böngészőbővítményt kell használni, de a szakértők szerint forradalmi változást hozhat a vizualizációs- és játékiparban.

Azoknak a cégeknek, akik mindezt nem akarják kivárni, s külső kommunikációjukban nagy hangsúlyt fektetnek a szemléltetésre, lehetőségük van egyszerűbb megoldások alkalmazására. Amennyiben hagyományos monitorunk van, akkor a színszűrők használatán alapuló ún. anaglif (pl. vörös-cián) szemüvegen keresztül juthatunk hozzá a háromdimenziós térélményhez. A technológiával számos játékban, DVD és Blu-ray lemezen találkozhattunk, de a NASA is előszeretettel használja oktatási célokra.

Magyarországon elsőként ebbe a kutatási irányba kapcsolódik az MTA SZTAKI is: fejlesztői olyan megoldást hoztak nyilvánosságra, amely a HTML, CSS és a Javascript eszközeivel meglévő honlapok háromdimenzióssá alakítását teszi lehetővé.

„A szabványos böngészőben is működő „3D-for-all”- technológia nemcsak újonnan tervezett, de már meglévő weblapok esetén is gyors, költséghatékony és látványos innovációt jelent. A technológia már önmagukban is különleges élményt nyújt a hagyományos weblapokhoz képest, ráadásul eredményesen használható mindazokon a területeken, ahol a mélységérzetnek jelentősége van: bizonyos tantárgyak – biológia, kémia – oktatására, ipari ábrák bemutatására, esetleg mozgások egészségügyi- vagy sportcélú modellezésére” – írja közleményében az MTA SZTAKI.

Az Intézet 3D weblapjának technikai háttere a hagyományos webprogramozás eszközeire támaszkodik. A webfejlesztés alapnyelvének tekinthető HTML kód bizonyos részeit megduplázták, hogy más képet tudjanak a bal és jobb szemnek szolgáltatni. A különböző képeket stíluslapok segítségével módosították a háromdimenziós megjelenítési technikának megfelelően, majd a képernyő síkjához képest kiemelni vagy besüllyeszteni kívánt komponenseket egymáshoz képest vízszintes irányban kissé eltolták. Mivel a honlapon jelenleg anaglif technikát alkalmaznak, ezért a két szemnek szánt kép színcsatornáit is módosították, hogy a háromdimenziós tartalom megtekintéséhez szükséges vörös-cián szemüveg megfelelően kiszűrje, hogy melyik kép melyik szemhez jusson el.

Az Elosztott Rendszerek Osztályának munkatársai szerint a fejlesztés eredményei minimális befektetett munkával, automatizált eljárásokkal teszik lehetővé meglévő honlapok háromdimenziós technológiába integrálását. A fejlesztés jövőbeli irányai között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia honlapjának háromdimenzióssá alakítása, de bármely hagyományos honlap átalakítását szívesen vállalja az intézet, amely az átalakítás folyamatának minél nagyobb mértékű automatizálásán dolgozik. A csapat további célkitűzése az anaglif mellett egyéb 3D technikák alkalmazása, melyekkel még több eszközön láthatóvá válik a harmadik dimenzió.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!