Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Megdöbbentő tény, de igaz: a mai fejlett okostelefonok nagyobb számítási kapacitást kínálnak, mint amennyivel 1969-ben a holdra szállást menedzselték. Abban az időben ugyanis – derül ki a PhoneArena összeállításából – tekintélyes IBM System/360 Model 75 mainframe-ek dolgoztak a NASA-nál, s egyenként 3,5 millió dollárba kerültek. Néhány százezer művelet hajtottak végre másodpercenként, és kapacitásuk a Mbájtos tartományba esett.
A 32 kilós Apollo Guidance Computer (AGC), amely az Apollo 11 fedélzetén utazott 0,043 MHz-es órajellel üzemelt, és 64 Kbájtnyi memóriát tartalmazott. Ugye hihetetlen, amikor egy mai iPhone CPU-ja 1,3 GHz-en fut, nem is beszélve a belső tárhelyéről.
1975-ben debütált a Cray 1 szuperszámítógép, és az akkor elképesztő 80 MHz-en száguldott. Elsősorban tudományos feladatokra vetették be, de például az első Tron film készítésében is részt vett. 80 millió lebegőpontos műveletet hajtott végre másodpercenként.
Mindez azonban eltörpül az iPhone 5S grafikus egységének teljesítménye mellett, ez utóbbi ugyanis 76,8 Gflopot (egymilliárd lebegőpontos műveletet) végez másodpercenként. És ez még csak nem is a csúcs, a korszerű okostelefonok és táblagépek GPU-jának teljesítményéről ebben a cikkünkben írtunk. Mindez pedig azt is jelenti, hogy az iPhone által renderelt 3D-s grafika jobban néz ki, mint az, amit a Cray 1 csinált a Tronban.
Az utód, a Cray 2 a világ leggyorsabb szuperszámítógépe volt egész 1990-ig, de még ez a folyadékhűtéses, 200 kW-os gép is eltörpül az iPhone mellett, no nem a méretét, hanem a művelet-végrehajtási sebességet (1,9 Gflop) illetően.
A Deep Blue szuperkomputer (amely annak idején a világ 259. legerősebb gépe volt) a Kasparov elleni sakkjátszmákkal vált híressé – ez a gép 11,38 Gfloppal büszkélkedhetett, és képes volt minden egyes másodpercben 200 millió állást elemezni. Ma, 17 évvel később, a Galaxy S5 beésejében lévő ARM Mali-T628MP6 GPU 142 Gflopot hajt végre másodpercenként, nem is szólva a Tegra K1 SoC 192 magos GPU-jának 364 Gflopos értékéről.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az okostelefonok jobbak lennének sakkozásban a Deep Blue-nál, mindenesetre jól mutatják, mennyit fejlődött a technika az elmúlt másfél évtizedben. Lehet, hogy 2020-ban már a mai szuperszámítógépek lesznek kis méretben a zsebünkben?
