A Google mesterséges intelligencián alapuló megoldása képes nyerni a számítógépes játékokban. Ami ebben nagy szó: mindez anélkül sikerül neki, hogy előzetesen ismerné a szabályokat. A DeepMind figyel, tanul és saját magát fejleszti.
A Google tavaly vásárolta fel a Facebook által is kiszemelt DeepMind Technologies nevű céget, és hogy ennek mi értelme volt, arra nagyon jól rávilágít a Nature című tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány. A szoftver segítségével a számítógépek képesek felismerni bizonyos mintázatokat, tanulni a helyzetekből és a látottakat alkalmazva megalkotni a logikus stratégiát.
Bár ilyesmire korábban is akadtak már megoldások, ilyen sikeresen még egy sem működött. A Verge által idézett szakértő szerint az Atari által kiadott 49 játékklasszikus, melyeket a DeepMind végigvitt, jóval közelebb állnak a valódi világ „káoszához”, összetettségéhez. Nem a grafikájukkal, hanem a szükséges képességekkel: jó példa a sakk, amely bár nagyon bonyolul logikai játék, de éppen ezért a gép könnyebben ki is ismerheti magát benne, mint a több szempont figyelembe vételét igénylő játékokban.
A videón az látható, ahogy a DeepMindot futtató gép megtanulja a klasszikus Breakout játékot. A felvételen látszik, ahogy a MI fokozatosan felismerni, mit is kellene tennie ahhoz, hogy játsszon, és megnyerje a játékot.
A vállalat fejlesztési alelnöke szerint mindez látszólag triviálisnak tűnik, hiszen viszonylag egyszerű ma egy olyan programot írni, amelyik képes megnyerni a nyolcvanas években született játékokat. A Dr. Demis Hassabis a BBC-nek azt mondta: a DeepMind érdekessége abban rejlik, hogy nem egy előre meghatározott szabályok alapján dolgozó célprogram teszi a dolgát, hanem egyetlen rendszer, mindenféle előzetes információ beleprogramozása nélkül képes 49 játékot kitanulni. A DeepMindnak jelenleg – a játék összetettségétől függően – pár órára van szüksége ahhoz, hogy kiismerje magát egy-egy játékban.
A technológia fejlődésével kapcsolatban a legnagyobb ma élő tudós, Stephen Hawking decemberben figyelmeztetett: a mesterséges intelligencia az emberiség végét jelentheti. Nem sokkal korábban hasonló véleményének adott hangot a következő Steve Jobsnak tartott Elon Musk is, aki szerint a robotok úgy törölhetik el az emberiséget, mint valami ócska spamet. Más szempontból néz a dolgokra az egyik legelismertebb jövőkutató, Ray Kurzweil, aki szerint a gépek fejlődése pár éven belül elvezethet a tulajdonképpeni örök élethez.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
