szerző:
Seres Szilvia

Appok a telefonunkon, aszinkron internet, számítógépek mindenütt. Ma már semmit sem lehet csinálni programozás nélkül, főleg, ha kutatásról és fejlesztésről van szó. Talán kevesen tudják, hogy a világ első számítógépén, az ENIAC-on nők végezték a programozói és szoftverfejlesztői munkát. Ám, míg a számítógépek hőskorában az informatika úttörői között sok nő volt, számuk a PC korszak beköszöntével csökkenni kezdett.

Számos további példát sorolhatnánk az informatika területéről, ahol a nők egyre inkább képviseltetik magukat, azonban még mindig kevesen. Nemi identitásunk része a technikához való viszonyunk is, amelyre a születésünktől fogva társadalmilag elfogadott sztereotípiák szerint nevel a környezetünk. Utóbbiak erősítésére szomorú példa volt a Mattel 2010-ben 3-7 év közötti lányok számára megjelentetett „Én is lehetek informatikus" (I Can Be a Computer Engineer) című könyvének béna Barbie babája, aki a történet szerint azonnal elrontja testvére számítógépét, ezek után pedig a fiúk segítségére szorul. Miután a mesehős Facebook-oldalán komoly kritikákat fogalmaztak meg a területen több évtizede sikeresen dolgozó nők, a Mattel visszavonta a könyvet, és sajnálatát fejezte ki.

Sztereotípiák, kódolatlanul

Össztársadalmi, megalapozatlan előítéletekre vezethető vissza, hogy ma még kevés nő választja a STEM-területet (tudomány, technológia, mérnöktudományok, matematika), miközben a programozás, azaz a strukturált gondolkodás egy mindkét nem számára azonos módon elsajátítható elméleti eszközkészlet. Az informatikai iparág rég felismerte a diverzitás előnyeit és igyekszik a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek mérséklésére, és egyre több nőt próbál a területre csábítani.

©

A Google 2014-ben közzétett jelentése alapján a cégnél a technológiai állásokat betöltő nők aránya 17%, míg a területen világszerte dolgozó nők átlagos számaránya 24% volt. A Google a változás elősegítéséért tavaly elindította Made with Code projektjét, melyben kislányokat tanítanak programozni. Magyarországon is egyre több kezdeményezés próbál kedvet csinálni középiskolás lányok számára, hogy ezt a területet válasszák. Ám az inspirálást jóval a középiskola előtt kellene elkezdeni, erre utal az is, hogy ma az informatikai területen országosan a legalacsonyabb, csupán 11 %-os a női egyetemi hallgatók aránya.

Weiner Zsuzsa már doktorandusz évei alatt is érezte, hogy nem elegendő, ha csak elméleti matematikával foglalkozik, ezért elment az  Ericsson budapesti K+F Központjának egyik egyetemi laborjába, hogy gyakorlatban is kipróbálhassa magát. Ma már inkább alkalmazott matematikusként dolgozik, azon belül is, a vizuális gondolkodás matematikai megfogalmazásával, programozásával foglalkozik. 2009 óta a Prezi egyik innovatív 5 fős csapatának tagja, az alapító Somlai-Fischer Ádámmal együtt. Amikor egy prezentáción dolgozunk, gondolataink vásznán egy képzeletbeli kamera útvonala alapján járjuk be a teret. E kamera mozgásának programozása, kitalálása volt Zsuzsa első feladatainak egyike a cégnél. A Prezi jelenlegi, 3D-s háttereinek létrehozásában is részt vett, de együtt dolgoztak a Nutshell alkalmazáson is, amellyel a felhasználó rövid vizuális történeteket tud készíteni.

Zsuzsa tudatosan készíti fel 4 és 8 éves lányait a programozás nyelvére, nagyobbik lányával az MIT Scratch programjával írnak közösen programokat. Szerinte ebben a korban kell elkezdeni a gyerekeket programozni tanítani, Zsuzsa ezt preventív feladatnak tekinti. Ugyanis ebben a korban még nyitottak és érdeklődőek, főleg, mert a társadalmi sztereotípiák nem akadályozzák őket ebben.

©

A kamaszkori számítógépezés előnyei

Zsuzsa munkahelye, a Prezi, azon cégek egyike, amely támogatja a Skool nevű szervezetet, amely 10 évesnél idősebb lányoknak tart foglalkozásokat, táborokat, azzal a céllal, hogy mihamarabb megismerjék milyen sokféle lehetőség áll előttük a mérnöki, informatikai és egyéb, jövő-orientált szakmák területén. A Skool foglalkozásain a középiskolás lányok programozni tanulhatnak, robotikával, webfejlesztéssel foglalkozhatnak olyan eszközökön keresztül, mint a Scratch, a Processing, az App Inventor vagy a LEGO Mindstorms.

A Nők a Tudományban Egyesület szervezésében évente egyszer megrendezett „Lányok Napja” olyan interaktív nyílt nap, ahol szintén középiskolás lányok pillanthatnak be egy-egy, Magyarországon vezető szerepet betöltő tudományos vállalat, cég, intézmény vagy egyetemi laboratórium életébe, illetve megismerkedhetnek olyan nőkkel, akik sikeres karriert futottak be a mérnöki pályán. E nap célja is a nők és férfiak közti esélyegyenlőség megteremtése, elsősorban a kutatás-fejlesztési területeken.

A Django Girls Budapest ingyenes workshopokat szervez nőknek, ahol kész eszközök használatába vezetik be őket. Szerintük az IT iparág sokat profitálna abból, ha több nő érdeklődne és dolgozhatna a technológia területén. Míg 30 éve az informatika még egyetemi infrastruktúrához volt kötve, mára ez teljesen megváltozott. Ma már bárki beiratkozhat a világ számos online kódolós akadémiájára. A különböző kódnyelvek ingyen hozzáférhető oktatóanyagokból elsajátíthatóak, ennek köszönhetően pedig egy karrierváltás lehetősége is elérhetőbbé vált.

Sikerre predesztinálva

Mi a helyzet a magyar iskolákban?
A mai magyar közoktatásban siralmas a helyzet, de itthon is találtunk jó példát. Nézze meg a múlt és a jövő iskoláit, itt vannak, Magyarországon.

Tóth Melinda egyetemi tanársegéd a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékén az ELTE Informatikai Karán, emellett az ELTE-Soft informatikus kutató- fejlesztője. Gimnáziumi matematikai alapozás után nem akart tanárként dolgozni, ezért a programtervező matematikusi pályát választotta. Egyetemi évei alatt lett szoftverfejlesztő, ma az ELTE-Ericsson Szoftvertechnológia laborának egyik vezetője. Melinda a területen eddig csak pozitív diszkriminációt tapasztalt. A középiskolai informatikai oktatás szerinte inkább a felhasználói oldalra koncentrál, noha az informatika világában még rengeteg lehetőséget lát, és az új dolgok megvalósításához nőkre is szükség van. Szerinte viszonylag kevés informatikai tudással már el lehet helyezkedni, és nagyon hamar sikeres karriert lehet befutni.

©

Bíró Júlia szintén a Prezinél dolgozik mint tooling engineer. Ő egy Douglas Coupland-regényben találkozott először egy programozó lány főszereplővel. A Microserfs című könyv a 90-es évek elejei Szílicium-völgyi kultúrát mutatta be, főszereplői a Microsoftnak dolgoztak, majd egy startupot alapítottak. Ez volt az első alkalom, amikor azt látta, hogy egy okos lánynak a területen van keresnivalója. Júlia szerint annak, hogy a lányok később csatlakoztak az iparághoz az az oka, hogy később találkoznak a programozással. Júlia korábban a SZTAKI-ban és az Ericsson Magyarországnál is dolgozott. Tárgyalások alkalmával gyakran vett fel szoknya helyett nadrágot és inget – az az öltözött férfinak – hogy komolyan vegyék, illetve hogy komolyan vegye magát, mert a programozókkal kapcsolatos tudatalatti előítéletek hordozója lett, ami az önmagával szembeni elvárásaiban is megjelent. A Prezinél nem kell ezen a módon érvényesítenie érdekeit, hiszen aktívan törekszenek egy sokszínű csapat kialakításán és és a folyamatosan fejlesztésen, ez pedig az iparág életpálya modelljének alapja. A Preziben jelenleg 12 programozó lány dolgozik. Ők teszik ki a magyarországi csapat 10%-át. Szerinte az informatikai ipar kultúrája erősen meritokrata és kevéssé hierarchikus. Pályafutása alatt sem korláttal, sem üvegplafonnal nem találkozott a területen. Miután a hazai piac is felismerte, hogy az informatika területén több nőre van szükség, a Bridge Budapesthez tartozó cégek (Prezi, NNG, LogMeIn, Ustream) közül többen is szerepet vállalnak az iparághoz kapcsolódó sztereotípiák megváltoztatásában.

Ez is a jó tanárokon múlik

Németh Nóra mérnök informatikus a navigációs szoftvereket fejlesztő NNG Média csapatának vezetője. Tekintve, hogy családja nagy része mérnöki pályán dolgozott és őt is jobban érdekelték a reáltárgyak középiskolában, számára nem volt nehéz az informatikusi pálya választása. Időben felmérte a pálya adta szerteágazó lehetőségeket. Szerinte sokan még mindig sztereotip módon reagálnak arra, ha egy lány a „Mi leszel ha nagy leszel?” kérdésre az „Informatikus, szoftverfejlesztő” választ adja. „Az nem valami lányos szakma” – hangzik sokszor az első reakció.

Nóra szerint ha a lányok már alsó tagozatban kipróbálhatnák magukat a fiúsnak nyilvánított területen, hamar kiderülne számukra, hogy ők is legalább olyan ügyesek és eredményesek lehetnek. Így nem alakulna ki a rossz beidegződés egy későbbi pályaválasztásra vonatkozóan. Ehhez azonban nemcsak a lányok, de a fiúk szemléletmódját is formálni kellene, befogadóbbakká kéne nevelni őket is. A középiskolai tanároknak, egyetemi professzoroknak pedig elsősorban a tehetséget, lehetőséget kell meglátniuk a diákokban, előítéletek nélkül.

Bányai Dóra
©

Bányai Dóra hetedikes korában döntötte el, hogy informatikus lesz. Az Ericsson Magyarországnál három éve dolgozik, jelenleg proxy product owner. Őt az inspirálta, hogy gyerekkorában az apukája által járatott PC Guru magazin mellé csomagolt játékok demóival játszott, és azon kezdett gondolkodni, hogy vajon miért mozog a játék főszereplője, mikor ő az előre gombot nyomja. Szerinte az informatikai pálya is belső késztetés eredménye, a kódolást pedig kreatív feladatnak tartja, amelynek során újra és újra megoldásokat kell találni a felmerülő problémákra. BME-s tanulmányai megkezdése után egy évet csúsztatnia kellett a programozási tárgyakat, ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy átállítsa a gondolkodását és megértse az algoritmusok lényegét. Szerinte a koedukáltság kései kialakulásának tudható be az aránytalanság, ám az egyes tanárok hozzáállása is sokat segít vagy ront a helyzeten, hiszen akár egyetlen rossz találkozás egy rossz pedagógussal egy életre megutáltathat egy tantárgyat egy gyerekkel.

Tavaly az Ericsson Magyarország nyerte a „Év intelligens vállalata” versenyt a nagyvállalati kategóriájában. A csapatok feladata egyszerű volt: a csapattagoknak a legmagasabb intelligenciaátlagot kellett elérniük a két fordulós versenyben. Magyarországon az ország lakosságára vetített Gauss görbe alapján több magasabb IQ-jú férfi van, mint nő, de ez a görbe másik oldalára is igaz, az az több az alacsony IQ-jú férfi, mint nő. Persze ezzel az adattal azért nem indokolnám, hogy a Fortune 500 lista (amely az Egyesült Államok 500 legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságát sorolja fel) vezetői közül csupán 23 nő. Az IT cégek szakemberhiánnyal küzdenek, és remek lehetőségeket kínálnak a jó szakemberek számára, nemtől függetlenül. A nők növekvő aránya pedig fontos előjele annak, hogy a jövőben nemcsak munkatársként, de vezető pozíciókban is egyre többen lesznek jelen az informatikai iparágakban.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orbán: Cudar állapotok vannak, nehéz évek jönnek

Orbán: Cudar állapotok vannak, nehéz évek jönnek

"Ide vezetnek a gyűlöletkampányok" – egy gyerek karácsonyra azt kéri, hogy ne bántsák a nagyok

"Ide vezetnek a gyűlöletkampányok" – egy gyerek karácsonyra azt kéri, hogy ne bántsák a nagyok

Szétbeszéli az ellenzék a parlamenti vitát, mielőtt szájkosarat tesz rájuk a Fidesz

Szétbeszéli az ellenzék a parlamenti vitát, mielőtt szájkosarat tesz rájuk a Fidesz

Oldalanként egymillió forintért írhat tanulmányt Szijjártó testvérének cége

Oldalanként egymillió forintért írhat tanulmányt Szijjártó testvérének cége

Vádat emeltek egy férfi ellen, mert megütött egy utcán vizelő férfit

Vádat emeltek egy férfi ellen, mert megütött egy utcán vizelő férfit

Bejelentették az ügyészek és a bírók béremelését

Bejelentették az ügyészek és a bírók béremelését