A világ eddigi legpontosabb atomórája az amerikai Nemzeti Mérésügyi és Technológiai Intézethez köthető NIST-F2 a coloradói Boulderben ketyegett. Most viszont kihívója akadt, egy olyan országból, amelyben nagyjából 1300 évvel ezelőtt készítették az első mechanikai órákat. Igen, Kínáról van szó.

A legújabb „legpontosabb” (atom)óra a Tienkung-2 (Tiangong-2) űrállomás fedélzetén landolt a múlt héten az űrbe, számos egyéb tudományos célra használható eszközzel egyetemben. A Földön lévő valamennyi óra, még ha csak szinte felfoghatatlanul parányit is, de pontatlan, épp a gravitáció miatt. Még az előbb említett amerikai atomóra is késik egy másodpercet 300 millió évenként.

Chinese Academy of Sciences

Az űrben viszont megszűnnek a gravitációs problémák, de ne gondoljuk, hogy csak most jöttek rá erre. Európai kutatók már 20 évvel ezelőtt is ajánlották, hogy az űrben működtessenek atomórát, ez a projekt (Aces, Atomic Clock Ensemble in Space) azonban állandóan csúszott. Az amerikaiak is terveztek hasonlót, csak azután a kormány nem biztosított elég pénzt rá. Végül most a kínaiak próbálhatják ki az űrben az atomórát, a saját Cold Atomic Clock in Space (Cacs) projektjük keretében. (Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy a kínaiak projektje is csúszott egy évet.)

Csak összehasonlításképpen: a coloradói atomóra több mint két és fél méter magas, és a kiszolgáló egységeivel együtt megtölt egy szobát. A sanghaji kutatók atomóráját ketten meg tudják emelni, és kényelmesen elfér egy autóban. Mindemellett háromszor olyan pontos, mint az amerikai atomóra, így egymilliárd év alatt fog egyetlen másodpercet késni (aki nem hiszi, járjon utána).

Chinese Academy of Sciences

A kínai időmérő úgynevezett hideg atomóra, amely pontosabb a normál (vagy „meleg”) atomóráknál, mivel az előbbi lézerrel lassítja le az atomokat néhány száz méter/másodperces sebességről mindössze 1 cm/s-ra. Mivel az atomot használják időmérésre, a lassabban mozgóknál kisebb az esély a számolási hibákra, így nagyobb lesz a pontosság. Másfelől, mint említettük, a gravitáció hiánya is hozzájárul ehhez.

Egyetlen másodperc egymilliárd évenként, ez tényleg elképesztő. És ennél is van nagyobb pontosság: német kutatók kísérleteznek itterbiumatomokkal, és így valóban elérhető, hogy több milliárd év alatt se késsen semmit az óra. Ez azonban csak kísérlet, és nincs valós alkalmazása, szemben az amerikai vagy a kínai atomórával. Az óriási pontosságra egyébként az űrkutatásban, a tudományos kísérleteknél, a részecskefizikában és a különféle eszközök kalibrálásához lehet szükség.